Karácsonyi ünnepkör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A karácsonyi ünnepkör fontosabb időpontjai
(vastagítva a karácsonyhoz kötődő ünnepek)
Ünnep Dátum
Szent András apostol napja november 30.
Szent Borbála napja december 4.
Mikulás és Télapó december 6.
Luca napja december 13.
Ádám és Éva,
az első emberpár emléknapja
december 24.
szenteste
karácsony december 25.
karácsony másodnapja december 26.
Szent István
első vértanú
Szent János apostol december 27.
aprószentek december 28.
Becket Szent Tamás vértanú emléknapja december 29.
szilveszter december 31.
újév január 1.
Szűz Mária istenanyasága
Jézus nevének ünnepe január 3.
vízkereszt január 6.
advent vasárnapjai karácsonyt megelőző négy vasárnap
Szent Család ünnepe karácsonyt követő vasárnap

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust.[1] Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz. A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony, aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.[2]

A karácsonyi ünnepkör a római katolikus liturgiában megjelölt időszakok közé tartozik,[1][2] a húsvéti mellett az egyházi év egyik nagy ünnepkörének számít, amely Jézus születését, a megtestesülés misztériumát ünnepli. Két legfőbb ünnepe a karácsony és a vízkereszt.[1] A második vatikáni zsinaton hozott döntés értelmében 1969 óta advent első vasárnapjától egészen a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart.[1]

Advent[szerkesztés]

Adventi kalendárium egy épület ablakain a németországi Hattingenben

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (a görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól)[3] karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.[4]

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.[5] Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.[5] E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Luca-nap[szerkesztés]

December 13-ához, Szent Lúcia vagy Luca ünnepéhez több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb napja. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.[6] Ezen a napon kezdték el csíráztatni a Luca-búzát, amellyel a következő év termését próbálták megjósolni. Luca székének elkészítését szintén ekkor kell elkezdeni.

Karácsony[szerkesztés]

Karácsony ünnepén a keresztények Jézus Krisztus születésére emlékeznek.[7] Minden év december 25-én ünneplik világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása március 25-én történt,[8] vagy azért, mert a Föld északi féltekéjén a téli napforduló után már elkezd nőni a világosság, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.[9]

Az ünnepet nem csak keresztények tartják: december 25. minden embernek az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld, a szeretet és a másikkal való törődés ünnepe.[10][11]

Vízkereszt[szerkesztés]

Vízkereszt (más néven háromkirályok vagy Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése) napján, január 6-án a nyugati kereszténységben Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának három eseményét ünneplik: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn (a víz borrá változtatását).[12] Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.

Szokás ilyenkor házat, lakást is megáldani. Ekkor kerül fel az ajtófélfára a 20 + C + M + B + 17 vagy 20 + G + M + B + 17 felirat, mely az adott évszámot és az áldás tényét (Christus mansionem benedicat! ’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) tartalmazza, de beleérthetőek a háromkirályok latin, illetve görög neveinek kezdőbetűi is.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  2. ^ a b Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 9630512882  
  3. Innováció. www.gorogkatolikus.hu (2010. jan. 1.) (Hozzáférés: 2017. feb. 15.) arch
  4. Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  
  5. ^ a b Advent első vasárnapja – készüljünk a karácsonyra!. Gondola.hu, 2011. november 26. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  6. Luca napi szokások. Sulinet Hírmagazin, 2004. december 22. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  7. Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  8. Andrew McGowan: How December 25 Became Christmas (angol nyelven). Biblical Archaeology Society, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  9. XI. fejezet. In Sir Isaac Newton: Observations upon the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John. London: (kiadó nélkül). 1733. Hozzáférés: 2017. feb. 15. „A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the »sun of righteousness« prophesied in Malachi 4:2.”  
  10. Karácsony – Jézus Krisztus születése. jelesnapok.oszk.hu. Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  11. Kulcsár Hajnal – Szegő Iván Miklós: Miért december 25-én van karácsony?. HVG, 2010. december 21. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  12. Török Csaba: Epifánia. Magyar Kurír, 2014. január 5. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  13. Szigeti: 20 + C + M + B + 00. Új Ember, LXI. évf. 2684–2685. sz. (2000. jan. 2–9.) 8. o. Online hozzáférés

További információk[szerkesztés]