Jordán (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Jordán folyó

A Jordán (héberül נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Sokak szerint vallásos és kulturális értelemben a világ legszentebb folyója.[1]

Két ország folyója: Izraelé és Jordániáé. A palesztin állam a megszállt Ciszjordániában nem fér a folyóhoz.

A Galileai-tengertől (más néven Kinneret-tó vagy Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti-tó) északra ered és a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilométer.

Fő mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Dan (héberül דן [Dan], arabul اللدان [al-Laddán]) a szír-libanoni határon fekvő Hermon-hegynél ered.
  • A Haszbáni (héberül שניר [Szenir], arabul الحاصباني [al-Haszbáni]) Libanonban ered.
  • A Bánjász (héberül חרמון [Hermon], arabul بانياس [Bánjász]), az ősi Bánjász város romjainál ered, a Hermon-hegy lábánál.
  • Az Ijon (héberül עיון [Ijon], arabul دردره [Dardara] vagy براغيث [Barágísz]) Libanonban ered.

Folyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jordán Izrael és Jordánia, illetve Ciszjordánia (a térképen angolul West Bank) és Jordánia határán fut

Felső szakaszán gyorsan szalad a Hula-tóig, majd még gyorsabban a Galileai-tengerig.

Az utolsó szakasz esése kisebb, ezért itt a folyó kanyarogva tart a kifolyás nélküli Holt-tenger felé, amelynek szintje 400 méterrel van a tengerszint alatt. Ezen az utolsó szakaszon ömlik a Jordánba kelet felől a Jarmúk folyó (arabul نهر اليرموك [Nahr al-Jarmúk], héberül נהר הירמוך [Nehar HaJarmukh], görögül Hieromüax) és a Zarka folyó (arabul Nahr az-Zarka).

A Galileai-tengertől északra fekvő felső szakasza Izraelben van és a Golán-fennsík nyugati határát képezi.

Emberi behatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környezetvédők azzal vádolják Izraelt, Jordániát és Szíriát, hogy komoly károkat okoztak a Jordán ökorendszerében. Izrael 1964-ben gátat helyezett üzembe, amely a Galileai-tengerből, a Jordán egyik fő vízforrásából az úgynevezett nemzeti vízszállító csatornába tereli a vizet. Ugyanebben az évben Jordánia csatornával csapolta meg a Jarmuk mellékfolyót. Szíria víztárolókat épített, amelyek ugyancsak a Jarmuk vizét használják.[2]

Ma a Jordán vizének 70-90%-a szolgál emberi fogyasztást, ami jelentősen csökkenti a folyó vízhozamát. Ettől, és a magas párolgási arány miatt a Holt-tenger zsugorodik. Déli részének sekély vizei a legújabb időkben eltűntek, helyükön sós sík maradt.

A folyó szennyezése, ami legjobban az utolsó szakaszt sújtja, a környezetvédők szerint szinte teljesen elpusztította a Jordán ökorendszerét, amelynek megmentése több évtizedes munkát igényel. 2007-ben a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő hálózat a világ 100 legveszélyeztetettebb ökorendszere közé sorolta a Jordánt, részben Izrael és a szomszédos arab országok közti együttműködés hiánya miatt.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izrael északi és déli végét a Jordán nyugati partja mellett végigfutó 90-es út köti össze.

A Bibliában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bethabara feltárt romjai a mai Jordániában, ahol Keresztelő Szent János élt

A Jordán folyó a bibliai időkben természetes határként választotta el a tőle Nyugatra fekvő Kánaánt a Keleti part vidékeitől. Üdvtörténeti jelentőségre János keresztsége által tett szert, melyet felvéve a Jordán vizében Jézus is megfürdött (Mt 3,13–17; vö. Jn 1,19–34).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ramit Plushnick-Masti: Raw Sewage Taints Sacred Jordan River. Associated Press. (Hozzáférés: 2007. április 10.) (angolul)
  2. Ramit Plushnick-Masti. "Raw Sewage Taints Sacred Jordan River". Associated Press. Retrieved on 2007-04-10. (angolul)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordán (folyó) témájú médiaállományokat.