Ugrás a tartalomhoz

Golán-fennsík

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Golán-fennsík
Ország Izrael

Szíria
French Mandate for Syria and the Lebanon

Szíria
TelepülésGolan Regional Council
Terület1800 km2
Elhelyezkedése
Tszf. magasság1226 m
Golán-fennsík (Izrael)
Golán-fennsík
Golán-fennsík
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 33° 00′, k. h. 35° 45′33.000000°N 35.750000°EKoordináták: é. sz. 33° 00′, k. h. 35° 45′33.000000°N 35.750000°E
A Golán-fennsík weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Golán-fennsík témájú médiaállományokat.

A Golán-fennsík (héberül: הגולן HaGolan arabul: الجولان al-Dzsúlán) 1800 km² kiterjedésű, stratégiai fontosságú, vitatott hovatartozású terület a Levante régióban, Szíria korábbi délnyugati részén.[1] Nagy részét Izrael az 1967-es hatnapos háború óta megszállta és azóta igazgatja.[2]

Időszak / Év Történelmi esemény és háttér
Ókor Az ammoniták, majd az Izraeli Királyság (Básán néven) uralják. Később a Római és a Bizánci Birodalom része.
636–1918 Arab hódítás, majd évszázadokig az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozik.
1923 A francia–brit határkiigazítás során a terület a francia szíriai mandátum része lesz.
1944 Szíria kivívja függetlenségét, a Golán-fennsík hivatalosan is Szíria tartománya lesz.
1948–1967 Szíria katonai állásokat épít ki a magaslatokon, ahonnan rendszeresen lövi az izraeli településeket.
1967 (Hatnapos háború) Izrael elfoglalja a fennsík kétharmadát. A szír lakosság nagy része elmenekül.
1973 (Jom kippuri háború) Szíria váratlan támadást indít a terület visszaszerzésére, de Izrael visszaveri a csapatokat.
1974 Tűzszüneti megállapodás. ENSZ-megfigyelők (UNDOF) érkeznek a két ország közötti pufferzónába.
1981 Izrael egyoldalúan kiterjeszti törvényeit és joghatóságát a területre (de facto annektálás).
2019 Az Amerikai Egyesült Államok (első nagyhatalomként) elismeri Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban megszállta a Golán-fennsíkot, amit az 1973-as Jom kippuri háborúban a szírek sikertelenül megkíséreltek visszafoglalni.[1] A tűzszünet megkötése óta ENSZ békefenntartók választják el egymástól a feleket az UNDOF misszió keretében.[3]

Izrael 1981-ben annektálta a területet. Ennek ellenére a Nemzetközi Közösség az 1923-as határokat ismeri el.[1] Szíria nem mondott le a területről és az ENSZ-hez fordult. A Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozata alapján az izraeli erőknek ki kell vonulniuk a fennsík teljes területéről és át kell adniuk a területet a Szíriai Arab Köztársaságnak beleértve a Tibériás-tó északkeleti részét is. A stratégiailag kulcsfontosságú terület azért vált ki közel harminc éve vitát, mivel onnan Izrael területét tűz alatt lehet tartani.

Szíria a területet a Kunajtirai kormányzósága alá sorolja, annak ellenére, hogy a szír lakosság zömmel elmenekült a Golánról. Az 1970-es években zsidó telepesek érkeztek a Golánra, új városokat alapítva.

  1. 1 2 3 BBC, 2019.03.25.
  2. International Labour Office (2009). The situation of workers of the occupied Arab territories (International government publication ed.). International Labour Office. 23. o. ISBN 978-92-2-120630-9. The international community maintains that the Israeli decision to impose its laws, jurisdiction and administration in the occupied Syrian Golan is null and void and without international legal effect.
  3. UNDOF Mandate
  • BBC, 2019.03.25.: "Golan Heights profile" (angol nyelven). BBC. 2019. március 25. Hozzáférés: 2020. június 10.
  • UNDOF Mandate: "Mandate" (angol nyelven). ENSZ. 2020. november 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. június 10.