Megtestesülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.

Kereszténység[szerkesztés]

A kereszténységben a megtestesülés a krisztológia egyik fogalma, arra a hitigazságra utalva, hogy "Isten Fia" valóságosan emberré lett a Földön Jézus Krisztus néven.

Jézus meghatározott helyen, a történelem egy adott pillanatában Szűz Máriától született meg. A kereszténység alapján Isten Fia az emberiség megváltásáért vett emberi természetet magára. Az ókori apostolok csak a Szentlélek eljövetele után ébredtek igazán tudatára, hogy ki is volt valójában Jézus.

Az Ige testté lett és közöttünk élt. [1]
Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született. [2]

Az Újszövetségben használt szarkószisz görög szó jelentése: hús-vér-testté válás. A korai kereszténységben az ariánusok és apollinaristák úgy értelmezték, hogy a Logosz (Ige) csak magára öltötte a külső testet, de nem lett emberré (enanthrópészisz).

Iszlám, judaizmus[szerkesztés]

Az iszlám és a zsidó vallás legtöbb irányzata elutasítja az inkarnáció tanát és azt hogy Isten bármilyen formában megtestesüljön a Földön. [3] [4]

Hinduizmus[szerkesztés]

A hinduizmusban az avatár(a) egy istenség alászállása és halandó lényben való megtestesülése a Földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. A hinduizmus sok avatárát ismer, ezek között található Ráma, Krisna, Buddha, és egyes irányzatokban Jézus is.

Isten immanenciájának egy másik vetülete a múrti-formája. Ez alapján a képmásaiban is megtestesül, amely valamilyen tárgy, kép vagy szobor.

Buddhizmus[szerkesztés]

Reinkarnáció[szerkesztés]

A reinkarnáció újra megtestesülést jelent, újra megszületést. E tan alapján az élőlények, így az emberek is, haláluk után bizonyos idő elteltével újra és újra megszületnek. A reinkarnáció tana megtalálható az indiai vallásokban (hinduizmus, dzsainizmus, buddhizmus) és egyes nyugati szellemi irányzatokban is.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. Ján 1,14
  2. Gal 4,4-5
  3. Korán 112:1-4
  4. L. Jacobs 1973 A Jewish Theology