Bosco Szent János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bosco Szent János
San Giovanni Bosco.jpg
Születése
1815. augusztus 16.
Castelnuovo d'Asti
Halála
1888. január 31. (72 évesen)
Torino
Tisztelete
Boldoggá avatása 1929
Boldoggá avatta: XI. Piusz pápa
Szentté avatása 1934
Szentté avatta: XI. Piusz pápa
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosco Szent János témájú médiaállományokat.
Jedlicska Pál: Don Bosco János

Bosco Szent János (született Giovanni Melchiorre Bosco Ochienna) (Castelnuovo d'Asti, 1815. augusztus 16.Torino, 1888. január 31.) olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság férfi szerzetesrend megalapítója. Gyakran csak Don Boscóként emlegetik.

Életútja[szerkesztés]

Szegény családban született 1815-ben. Kétéves volt csupán, amikor édesapja meghalt, így édesanyja, Margit egyedül nevelte három gyermekét. Jánosnak ezért már zsenge korában pásztorként kellett dolgoznia. Eleinte a helybéli plébános tanítgatta, de a család szegénysége miatt nem sok reménye volt a továbbtanulásra, noha éles elméje és jó memóriája volt. Tanulmányait 1831-ben tizenhét évesen kezdte meg, Chieriben. A tandíjhoz szükséges pénzt nyomorúságos körülmények között saját maga kereste meg. 1835 és 1841 között ugyancsak Chieriben végezte teológiai tanulmányait, melynek befejezésével Torinóban pappá szentelték.

Itt határozta el, hogy életét a szegény sorsú gyermekek segítésének és nevelésének szenteli, Néri Szent Fülöp példáját követve. Az oratorióban[2] 1842 februárjában húsz, 1846 márciusában már négyszáz utcáról összeszedett szegény fiú tanult nála. Az órákat eleinte a szabad ég alatt, a város környékén sétálva tartották, majd amikor 1844 őszén Boscót a Rifugio – azaz a prostitúciótól fenyegetett leányok menedékének – káplánjává nevezték ki, felettese két termet biztosított céljaira. Később ezeket kápolnává alakították át.

Hivatása folytatása többször is akadályokba ütközött, és kitartását, amellyel küzdött, betegesnek minősítették. A termeket elvették tőle, így Bosco lakásokat bérelt, és ott folytatta a fiúk nevelését. Édesanyja is csatlakozott hozzá, és életének utolsó tíz évében az első szaléziánus gyermekotthonban dolgozott. Utóbb a városi hatóságok is felismerték Bosco kezdeményezésének fontosságát.

Kapcsolata IX. Piusz pápával[szerkesztés]

IX. Piusz Bosco Szent János pápája volt. Legelőször 1858. március 9-én volt kihallgatáson nála, és mindkettőjüknek olyan benyomásuk volt a másikról, mintha egy szenttel találkoztak volna. Piusz támogatta és irányította Don Boscót a szalézi rend megalapításában. Ő ajánlotta neki, hogy nevezze „társaságnak”, lépést tartva a korral, hogy tegyenek fogadalmat, de ne ünnepélyes keretek között. Továbbá egyszerű öltözéket javasolt, a lelki életben pedig hatékony, de nem túl bonyolult gyakorlatokat. Rábeszélte Don Boscót, hogy írja meg Emlékiratait, lelki örökségül hagyva a szaléziaknak. Pápasága alatt jóváhagyta a Szalézi Társaságot és szervezeteit: a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményét és a Szalézi Munkatársak Egyesületét, amelynek első tagjai között volt ő maga is.

Don Bosco nagyon tisztelte, szerette a pápát, elfogadta annak minden tanácsát, akkor is, ha nagy áldozatokat követelt tőle. De Piusz is nagyra becsülte őt, és néhány alkalommal elhívta Rómába, hogy kényes kérdésekben kikérje véleményét.[3]

Emlékezete[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Jedlicska Pál: Don Bosco János - A szegény gyermekek apostolának életrajza (Stephaneum, 1904)[9]
Don Bosco emléktáblája Kazincbarcikán

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]