Káplán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A káplán a magyar katolikus egyházban olyan egyházi személy, aki felszentelt pap. Beosztását tekintve a plébánosok mellé segítségül nevezi ki a megyés püspök. Szolgálati tevékenységét a plébános határozza meg. A szentségek kiszolgáltatása terén teljes papi joghatósággal rendelkezik. Káplánt ki lehet nevezni az egész egyházközség, vagy csak az egyházközség egy kisebb csoportjának (például egy kisebbségi nyelvet beszélők) szolgálatára, vagy akár több plébánián egy bizonyos szolgálat végzésére. Rendes esetben a plébános helyettesítését is ellátja, annak távollétében. Ilyen esetben a plébánossal azonos jogai vannak. A püspök megfelelő okból elmozdíthatja.

Káplán a magyar protestáns egyházakban:

A magyar Evangélikus egyház, szemben a reformátusokkal, nem használja a „káplán” elnevezést.

A Református egyházban a segédlelkészt nevezik káplánnak (is). A segédlelkész (káplán) az lehet: (1) aki felsőfokú hittudományi lelkészképzésben sikeres záróvizsgával rendelkezik (de még nem tette le a lelkészképesítő vizsgát, vagy letette, de még nem szentelték fel lelkésznek); (2) és akit az illetékes püspök segédlelkészi szolgálatra kirendel. - A püspök a kirendeléssel egyidejűleg felügyelő lelkészt jelöl ki, akinek az irányítása és utasításai szerint köteles a segédlelkész a szolgálatait végezni.

Megjegyzés az angol „chaplain” kifejezéshez: Angol nyelvterületen elterjedten alkalmazzák a káplán szót a tábori lelkészekre. Sokszor – tartalmilag hibásan – egyszerűen káplánként fordítják az angol nyelvben rövidítve használt „military chaplain” szót.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]