Egyházközség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az egyházközség bizonyos vallási közösségek területi/társadalmi egysége. Főként a keresztény egyházak szóhasználatában fordul elő. (Az izraelita vallási közösségek inkább a hasonló tartalmú hitközség kifejezést használják.)

A katolikus egyházban[szerkesztés]

A Katolikus egyház jelenlegi szóhasználatában az egyházközség és plébánia egymásnak megfelelő fogalmak. Ugyanakkor az 1984-es Egyházi törvénykönyv kiadását megelőző időben ez nem így volt. Az 1917-es Codex (CIC 1917) szerint a plébánia nem volt azonos a területen élő hívek közösségével, az egyházközség ugyanakkor egy plébánia vagy filia, illetve lelkészség összes híveinek szervezett és jogilag elismert csoportosulását jelentette.[1]

A protestáns egyházakban[szerkesztés]

A református egyházban[szerkesztés]

Az egyházközség egyházjogi meghatározása a reformátusoknál: "Az egyházközség az egyház tagjainak meghatározott területen élő és az egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. Ettől eltérő szempontok alapján egyházközséget a Zsinat hozhat létre vagy ismerhet el. Az egyházközség területe általában egybeesik a helység területével. Egy egyházközség területe több helység területére is kiterjedhet, és egy helység területén több református egyházközség is lehet."[2]

Az evangélikus egyházban[szerkesztés]

Az Evangélikus egyház törvénye szerint: "Az egyházközség meghatározott területen működő, a saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége. Az egyházközség területi határait az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg. Magyarország minden lakóterülete területi, közlekedési vagy nemzetiségi szempontok alapján valamelyik egyházközség része. Az egyházközség székhelye az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott és a hivatalos országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és adminisztratív központ. Az egyházközségnek saját lelkésze, önálló döntéshozó és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van, és istentiszteleti hellyel rendelkezik. "[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyházközség. Magyar Katolikus Lexikon
  2. A magyarországi református egyház törvénytára, 13.§, 2013.
  3. 2005. évi IV. törvény az egyház szervezetéről és igazgatásáról., 1 és 2. §