Kereszt (jelkép)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy 12. századi, kereszt formájú ereklyetartó, latin keresztforma
Kettős kereszt III. Béla magyar király címere
Hármaskereszt
Bizánci miniatura Nagy Konstantin és Szent Ilona középen kettős kereszt
Koszorúval keretezett Krisztus-monogram (Seuso-kincs)

A kereszt világszerte szimbólum, amelynek különösen vallási és kulturális jelentősége kiemelkedő.

Egyszerűsége miatt a környező világ formáiban minden kor embere fölismerte: keresztre emlékeztet a négy égtáj, a kiterjesztett szárnyú madár, a zászló, mérleg, kard az úszó emberi test, hajó, árbóc, horgony, hárfa, eke stb. Ezáltal jelképezhet égitestet, szelet, vihart, fát, embert, állatot, eszközöket; lehet az áldás vagy átok jele.[1] A tau (Τ τ) a görög ábécé tizenkilencedik betűje, az óhéber ábécének pedig az utolsó betűje, a tau (mint kereszt) iratokat hitelesítő aláírásként is szerepelt; s az írásbeliség kialakulásával szintén a személy nevét, s ezzel magát a személyt helyettesítő írásjel lett.[2] Jézus korában a taut kétféleképpen írták: »+« vagy »X« alakban, így látható az 1. században készült palesztinai szarkofágokon is.[3]

A kereszt szimbólum I. Constantinus római császár uralkodása (i. sz. 306–337) alatt keletkezett. A 4. századtól a keresztények dicsőségének a jele, ma is a kereszténység legelterjedtebb jelképe.[4]

…miközben imádkozott, az Úr egy fénylő kereszt és egy felirat látomását küldte a császárnak, mely arra figyelmeztette őt, hogy ezen jel által győzedelmeskedni fog.
Kaiszareiai Euszebiosz[5]

A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. Jézus a jeruzsálemi Golgotán, keresztre feszítve adta életét helyettesítő áldozatul. Feszületet helyeznek el a katolikus, ortodox és evangélikus templomok oltárán, vagy közvetlen közelében. Feszületet visznek a katolikus liturgia szerint a körmenet élén és a püspökök előtt. Kereszt van a katolikus és az ortodox templomok, valamint a legtöbb evangélikus templom tornyán is. Számos sírkő kereszt formájú.

Történelem[szerkesztés]

A legfontosabb kereszt formájú jelek mindegyike létezett már a kereszténység előtt is; szent szimbólumként szerepelt a különböző pogány népek között. A korai keresztények nem tartották a keresztet (vagy kínfát) – amelyen Jézus meghalt – értékes szimbólumnak, hanem sokkal inkább "átkozott fának", "a halál és szégyen eszközének".[6] Akkor kezdett a kereszt keresztény szimbólummá válni, amikor az egyház elkezdett felvenni pogány vonásokat, pontosabban a pogányság elkezdett felvenni keresztény vonásokat. Amikor a pogányokat tömegesen megtérítették az egyházba, megengedték nekik, hogy továbbra is megtartsák pogány jeleik és szimbólumaik többségét, de azok új értelmet kaptak. Így vették át a kereszt vagy a T formáját is, amely aztán Krisztus kereszthalálára mutatott rá.[7]

Szent István pénzérméje (dénárja/obulusa), amelynek feliratai „+STEPHANVS REX és +REGIA CIVITAS”

A kereszténységben csak a 4. századtól teljesedett ki a kereszt jelkép ikonográfiája, miután I. Theodosius római császár 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallássá tette a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet és eltörölte a keresztre-feszítéssel történő halálbüntetést. Ekkortól kezdték el ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is. Az ókeresztény kor végén már számos bizonyítéka van a keresztnek Krisztussal való azonosítására, több esetben csillagok, s az evangélistákat jelképező négy szárnyas alak, a tetramorphosz (tetramorphos) veszi körül. Krisztus megfeszítésének jelenetét csak az 5-6. századtól ábrázolták, a rajzolt vagy festett kereszt azonban kezdettől fogva jelen volt.[8] Györffy György István király és kora című monográfiájában részletesen ismertette egy obulus ikonográfiáját. Ezen az obuluson kirajzolódik a kettőskereszt, úgy, hogy a „+STEPHANVS REX és +REGIA CIVITAS” körbefutó felirat kezdetét és végét egy, az érme közepéből induló kettőskereszt választja el.[9]

431-től fogva kezdték el bevezetni a keresztet a templomokba és kápolnákba, míg a templomtornyokon csak 586 után kezdett megjelenni a kereszt.[7] A II. Epheszoszi zsinat (449) után tették előírássá, hogy a magánotthonokban is legyen kereszt és a 6. században szentesítette a Római Egyház a jelképét.[7]

A keresztet a gótika koráig csak ékkövekkel, vagy növényi motívumokkal díszítették, a test nem került fel rá. A gótika ábrázolta először a kereszten a megfeszített Krisztust. Ezután nevezték a korpusszal (testtel) ellátott keresztet feszületnek is.

Kereszt és feszület[szerkesztés]

A magyar szóhasználat megkülönbözteti a keresztet és a feszületet:

  • a kereszt a korpusz (latin corpus = test) nélküli geometriai forma
  • a feszület a megfeszített Krisztus testét is hordozó kereszt

Kereszttípusok[szerkesztés]

Kép Elnevezés, névváltozatok Alapforma Eredet, jelentés
Staurogramm.gif Sztaurogram[10] Régi görög kéziratokban a görög sztaurosz (“kereszt”) főnév és a sztauroó (“keresztrefeszíteni”) ige megfelelő alakjai helyett általában rövidítés látható, amely a görög „tau” és „rhó” betűk kombinációja, és egy keresztet, sőt stilizáltan egy keresztre feszített embert formáz. A görög Újszövetség 150-200 közötti másolatain sztaurogramok találhatók. A sztaurogram a Római Birodalom provinciáiban széles körben elterjedt, jellemző keresztény motívummá vált a krisztogrammal együtt, amelyet számos 4–5. századi emlék is bizonyít.[11][12]
Labarum.jpg Chí-Ró (Khí-Ró; Chi-Rho) kereszt Krisztogram rövidebben kriszmon,[13][14] monogramos kereszt; X-forma előtt chí (X) és ró (P), a Krisztus név (ΧΡΙΣΤΟΣ) első két betűje. Római hadi jelvény átalakított változata.[15] Szent Konstantin császár 312. október 28-án a Milvius-hídi csata előtt a napkorong fölött a kereszt jelét látta "Touto nika" (Ezzel győzz!) felirattal és álmában azt az utasítást kapta Krisztustól, hogy ilyen labarumot vitessen csapatai előtt. Látomásáról Konstantin esküvel tanúskodott Kaiszareiai Euszebiosznak. A konstantini labarumról korabeli érmék tanúskodnak. A labarum csúcsára a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves Krisztus-monogram, a bíborszínű bársony lobogóra a császár és két fia mellképe vagy a látomás felirata került.
JHS-IHS-Monogram-Name-Jesus.svg Krisztus monogram

Crux monogrammatica

Kereszt Jézus Krisztus görög nevéből származtatott monogrammal. Magát a monogramot kezdetben rövidítésként használták szövegösszefüggésben, olykor ragozott formában is. A 4. századtól Nagy Konstantin császár látomása alapján gyorsan népszerűvé vált. Fölkerült a labarumra, pajzsokra és pénzekre is.
Te cross.svg Antalkereszt

Crux commissa

Tau kereszt

Lator kereszt

Egyiptomi kereszt

Szent Ferenc kereszt

T alakú kereszt, melynek függőleges szára csak a vízszintes szárig terjed. Remete Szent Antal ilyen formájú zarándokbotot használt, ezért egyes keleti egyházak apátjai és püspökei is T-alakúra formálták a pásztorbotjaikat.
Az ókori Egyiptom egyik legfontosabb jelképe,[16] Ozirisz és Ízisz szimbólumát egyesítette, a Föld és az Ég egységét jelképezte.
Coa Illustration Cross Of Burgundy v3.svg Andráskereszt

Crux decussata

Haránt kereszt

Burgundi kereszt

Átlós kereszt

X formájú kereszt. A hagyomány szerint Szent Andrást ilyen keresztre feszítették fel. Eredetileg 45 fokos szögben elforgatott görög kereszt. Ha természetes fatörzsekből van összerakva, burgundi keresztnek is nevezik.
Santo Cruzeiro.png Kettős kereszt

Crux gemina

Érseki kereszt

Apostoli kereszt

Pátriárkakereszt

Olyan kereszt, melynek függőleges szárát egy rövidebb és egy hosszabb vízszintes szár metszi. A felső vízszintes, rövidebb szár a INRI keresztfeliratot jelképezi, melyet Pilátus helyeztetett Krisztus feje fölé a keresztre.
Cross of the pope.svg Hármaskereszt

Tradicionális ferula

Tradicionális pápai kereszt

Kereszt, amelynek függőleges szárát három vízszintes szár metszi. A hármasság a Szentháromságra utal. A pápa ma már nem használ hármaskeresztet, csupán művészi ábrázolásokon fordul elő. Egyedül a 19. században készült ilyen pápai kereszt előbb XVI. Gergely pápa, majd XIII. Leó pápa számára. Ez utoljára akkor volt használatban, amikor II. János Pál pápa megnyitotta az 1983-as szentévet.
Greek cross.svg Görög kereszt

Crux immissa

Egyenlő szárú, közönséges kereszt; két azonos hosszúságú, egymást derékszögben metsző vonalból áll. A kereszt ősi formája, nagyon sok, valláshoz nem kapcsolódó jelentése is van.
Christian Cross icon.svg Latin kereszt

Crux oblonga

Két egymást metsző vonal, a hosszabb függőleges szárat kb. kétharmad részénél metszi a vízszintes szár. Jézus keresztrefeszítését szimbolizálja.
Coa Illustration Cross Processional.svg Körmeneti kereszt

Crux processionalis

Stationalis

Latin kereszt formájú. A körmenetek élén, hosszú száron vitt feszület.
Jerusalem Cross.svg Jeruzsálemi kereszt Olyan (általában mankós) görög kereszt, melynek szárai között egy-egy kisebb görög kereszt van. Először Bouillon Gottfried használta a címerén. A négy kis keresztet a négy evangéliummal magyarázzák vagy a négy égtájjal, amelyek felé Jézus tanítása Jeruzsálemből elterjedt. A nagyobb kereszttel együtt az öt kereszt pedig egyesek szerint Jézus öt sebére utal, melyet a megfeszítésekor szenvedett el. A Jeruzsálemi Királyság jelképe.
Coa Illustration Cross Potent.svg Mankós görög kereszt Olyan közönséges kereszt, melynek szárai T-alakban végződnek. Legkorábbi ábrázolása a 3. század végéről, a római Szent Péter-bazilikában fordul elő. Nagy Konstantin császár korától gyakran a Khí-ró (Krisztogram) monogrammal helyettesítették.
Coa Illustration Cross Flory.svg Liliomvégű kereszt Olyan keresztfajta, melynek szárai (vagy egyes szárai) stilizált liliomokban végződnek. A hagyományos szemlélet ide (pontosabban a lóherevégű kereszthez) sorol minden olyan keresztet, melynek a szára valamilyen virág vagy növénymintában végződik (lóhere, liliom, rózsa). (A liliom a héberben a rózsa szinonímájaként is szerepel.) A lóherevégű kereszt a gótikus művészetben jelent meg.
Malteserkreuz.svg Máltai kereszt Talpas kereszt, melynek szárai fecskefarokszerűen vannak kialakítva. A farkak 8 csúcsot formálnak, melyek azt a "nyolc boldogságot" jelképezi, amelyet Krisztus hirdetett. Ezek egyben a legfontosabb lovagi erényeket is kifejezik: 1. a szegénység, 2. a "sírók" vigasztalása, 3. a szelídség, 4. az igazságra törekvés, 5. az irgalmasság, 6. a "lelki" tisztaság, 7. a békességre törekvés, 8. a Krisztus (a keresztény hit) követéséért történő üldöztetés, megaláztatás elviselése. Megjelenik a Máltai lovagrend címerében.
CelticCross.svg Kelta kereszt Körmotívummal ellátott kereszt. Kelta-ír keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó kereszt. Gyakran rituális kőépítményként használták és gazdagon díszítették. Fontos példája a carndonagh kereszt.[17]
Lauburu.svg Baszk kereszt Lauburu Baszkföldön a te­metőkben sok síron van baszk kereszt, amely a ke­reszténység előtti időkből származó fordított szvaszti­ka. Négy fejet vagy két összefonódó kígyót stilizál, a mai napig a baszkok egyik nemzeti jelképe. Múltjuk ismeretlen.[18]

Különböző keresztény közösségek között elterjedt kereszthasználat[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereszt (jelkép) témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztek, mint jelképek, Magyarországon témájú médiaállományokat.