Gyümölcsoltó Boldogasszony
A Gyümölcsoltó Boldogasszony katolikus ünnep március 25-én, amikor a közösség Jézus fogantatását ünnepli.
Az ünnep kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az "angyali üdvözletre", vagyis arra a bibliai történetre, hogy Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét: „… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: - Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” (Lukács 1, 26-27)
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének napját december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését.
Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák.
- A debreceni és Winkler kódexben: Gyümölcsoltó Boldogasszony
- a szegedi Lánykódex: Testfogadó Boldogasszony
- lőcsei kalendáriumban: Boldogasszony fogadása
- moldvai csángók között: gyűmölcsótó
- Érdy kódexben: Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatja
- A müncheni kódexben: Máriának hirdetete napja[1]
Ma is érvényes latin elnevezése: Annuntiato Beatae Mariae Virginis
A magyar vallásos néphagyományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az az asszony aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.[2]
