Názáret
| Názáret | |||
| |||
| Héber neve: נצרת Arab neve: الناصرة | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Körzet | Északi kerület | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ramiz Jaraisy | ||
| Körzethívószám | +972 4 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 75 726 fő (2016) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 320 m | ||
| Terület | 16,5 km² | ||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| é. sz. 32° 42′, k. h. 35° 18′Koordináták: é. sz. 32° 42′, k. h. 35° 18′ | |||
| Názáret weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Názáret témájú médiaállományokat. | |||
Názáret (ivritül נצרת, arabul الناصرة [an-Nāṣira]) Izrael északi részén, Galileában található város (1993-ban 53 500 lakossal). A történelmi Názáretet keresztények és muzulmánok lakják. Ettől elkülönül a szomszédos Nazrat-Illit (נצרת עילית [Natzrat Illit], „Felső-Názáret”), ami fiatal település és zsidók lakják.
Názáretnek Nazrat-Illittel összesen körülbelül 120 ezer lakosa van (2005), ebből Nazrat-Illitre 55 ezer lakos, Názáretre 65 ezer lakos jut. A város közigazgatásilag két külön település.
Ma jelentős turistaközpont és zarándokhely, földművelési, kereskedelmi központ, konzerv-, cigaretta- és kerámiaiparral, de történelme az ókor homályába nyúlik vissza.
Tartalomjegyzék
Éghajlat[szerkesztés]
| Názáret éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 22,0 | 28,0 | 31,0 | 37,0 | 42,0 | 40,0 | 40,0 | 42,0 | 41,0 | 38,0 | 32,0 | 30,0 | 42,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 15,2 | 16,0 | 18,3 | 22,7 | 27,9 | 30,1 | 31,2 | 31,6 | 30,0 | 28,1 | 23,5 | 17,5 | 24,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,9 | 8,9 | 11,5 | 15,7 | 18,7 | 20,8 | 21,5 | 19,9 | 17,5 | 13,8 | 9,8 | 14,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −2,4 | −3,9 | −1,0 | 2,0 | 6,0 | 8,0 | 17,0 | 17,0 | 12,0 | 7,0 | 1,0 | −1,4 | −3,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 156 | 111 | 72 | 23 | 7 | 0 | 0 | 0 | 1 | 15 | 72 | 123 | 580 |
| Forrás: [1] , [2] | |||||||||||||
Történelem[szerkesztés]
Názáret legkorábbi nem keresztény említése egy Caesarea Maritima területén talált felirat a késő 3. századból vagy korai 4. századból. Feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a keresztesek 1099-ben elfoglalták, de 1187-ben Szaladin visszavette, majd II. Frigyes 1229-ben ismét elfoglalta, de a muzulmánok 1263-ban kiirtották Názáret teljes keresztény lakosságát. 1517-ben az Oszmán Birodalom része lett, majd 1922-től a brit Palesztina része, míg Izrael elfoglalta 1948-ban, és mellette egy új zsidó település alakult ki. Mára Názáret a Szentföld egyik legfontosabb zarándokhelye. Azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mária háza állott és az Úr angyala megjövendölte Jézus születését, áll a 20. századi katolikus Angyali üdvözlet bazilika (felszentelése 1969), a következő felirattal Hic verbum caro factum est – „Itt vált az ige testté”.
Vallási jelentősége[szerkesztés]
Názáret különleges jelentősége a mai napig abban rejlik, hogy a keresztényeknek ez a város az isteni akarat kinyilatkoztatásának helye, a názáreti Jézus gyermekkorának helyszíne. Az evangélisták beszámolója szerint Jézus itt élt szüleivel Máriával és Józseffel. Názáretben jelent meg Gábriel arkangyal Máriának és jövendölte meg a Megváltó megszületését. Mivel a Római Birodalomban ekkor volt népszámlálás, a Lukács evangéliuma szerint minden családfő születése helyére kellett mennie, ezért József a terhes Máriával Betlehembe indult, ahol Jézus megszületett. Mivel a család visszatért Názáretbe, Jézus ott nőtt föl. (Máté 2,23; Lukács 2,39). Ezért az evangéliumok és a keresztény hagyomány általában a Názáretiről szól (pl. Márk 1,24), amely Názáreti származására utal (Lukács 4,16-24).
Testvérvárosok[szerkesztés]
Firenze, Olaszország
Loreto, Olaszország
Náblusz, Palesztina.
Saint-Denis, Franciaország
Hága, Hollandia
Częstochowa, Lengyelország
A magyarországi Győr Nazrat-Illit testvérvárosa.
Városkép[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ CLIMATE: NAZARETH. Climate-Data
- ↑ Nazareth Climate. Weather2Travel
Források[szerkesztés]
- Eusebius Pamphilius: Church History, Life of Constantine, Oration in Praise of Constantine. Philip Schaff (Szerk.). New York: Christian Literature Publishing Co., 1890. (Világháló elérhető: http://www.ccel.org/ccel/schaff/npnf201.html)
|

