XXIII. János pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent XXIII. János pápa
a katolikus egyház vezetője
Pope John XXIII - 1959.jpg
John 23 coa.svg
Eredeti neve Angelo Giuseppe Roncalli
Született 1881. november 25.
Sotto il Monte Giovanni XXIII
Nemzetisége olasz
Megválasztása 1958. október 28.
Beiktatása 1958. november 4.
Pontifikátusának
vége
1963. június 3.
Elhunyt 1963. június 3. (81 évesen)
Róma
Előző pápa
Következő pápa
XII. Piusz
VI. Pál
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent XXIII. János pápa témájú médiaállományokat.

Szent XXIII. János (Angelo Giuseppe Roncalli) (Sotto il Monte, 1881. november 25.Róma, 1963. június 3.) római pápa 1958–1963 között, Szent Péter 261. utóda.

Szegény részesbérlő[1] családból származott, s ezt sohasem felejtette el: élete végén szellemi testamentumában is hálát adott, hogy szegényen halhat meg.[2] Egyszerűségének, közvetlenségének és őszinte emberszeretetének köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt. A hívő nép ajkán megbecsülést kifejező megszólításai születtek. Özönlöttek hozzá a zarándokok, az egyszerű emberek szentjeként vonul be a Panthéonba.[3][4]

Bár pápasága csak viszonylag rövid ideig – kevesebb mint öt évig – tartott, mégis tudott ez alatt maradandót alkotni: teljesen váratlanul összehívta a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát, amelynek feladata az egyház reformja, valamint a többi keresztény felekezettel és a nem hívő világgal való viszonyának rendezése volt. Ezzel új korszakot nyitott a katolikus egyház történelmében.

II. János Pál pápa 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta, emléknapját október 11-én (a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulóján) tartja a katolikus egyház. Szentté avatása 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján, az őt korábban beatifikáló II. János Pál pápával együtt történt.[5]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Papként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bergamo közelében született egy tizenhárom gyermekes, elszegényedett nemesi család negyedik gyermekeként, elsőszülött fiaként. Papi tanulmányait nagybátyja anyagi támogatásával Bergamóban kezdte, majd Rómában folytatta, ahol teológiai doktorátust is szerzett. 1904. augusztus 19-én szentelték pappá.

A bergamói püspök magántitkárává nevezte ki, miközben lelkipásztori feladatot is bízott rá: fiatalokkal való foglalkozást. Közben professzorként egyháztörténelmet, hitvédelmet és ókeresztény irodalomtörténetet tanított az egyházmegyei szemináriumban, valamint a környék vallási életének múltját kutatta. Társadalmi kérdésekkel, a világiak apostolkodásával is foglalkozni kezdett.

Az első világháborúban eleinte a betegápolás területén tevénykenykedett, majd Bergamo katonai kórházainak lelkészévé nevezték ki. 1918-ban a frontról hazatért kispapok lelki vezetője lett, ill. a háború után az egyetemek lelkipásztorainak irányítója.

1921-ben XV. Benedek pápa Rómába rendelte a Hitterjesztési Kongregációhoz, ahol fő feladata a missziók anyagi támogatásának szervezése volt. Az 1924/25-ös tanévben a pápai Lateráni Egyetemen patrológiát (ókeresztény irodalomtörténetet) tanított.

Diplomata püspökként és Velence pátriárkájaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XI. Piusz pápa 1925-ben Bulgária apostoli vizitátorává nevezte ki, és püspöki méltóságra emelte címzetes érseki ranggal. Roncalli ekkor választotta ki püspöki jelmondatát: Obedientia et pax (engedelmesség és béke). 1934-ben Görögország és Törökország pápai delegátusa lett. E helyeken számos ortodox főpappal alakított ki jó kapcsolatot.

1944-ben párizsi nunciussá nevezték ki, ez (is) elég nehéz „terep" volt ekkoriban. Nemcsak Franciaországra figyelt, foglalkoztatták nemzetközi problémák is, így beutazta Itáliát, Belgiumot, Hollandiát, Spanyolországot, sőt Észak-Afrikában is megfordult. A második világháború kitörése Görögországban érte. Számos zsidót mentett meg például vízumok kiállításával illetve a holokausztról megszerzett információk továbbításával,[6] majd amikor a háború vége felé Franciaországba került, segítette a francia hadifogságba esett németeket is.[7] Az UNESCO munkáját eleinte megfigyelőként követte, majd 1952-től a Vatikán állandó képviselője lett.

1953-ban kapta meg a bíborosi kalapot, s még ugyanebben az évben kinevezték velencei pátriárkává.

Róma püspökeként (pápaként)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958. október 28-án a konklávé őt választotta meg a 261. pápává. A János nevet vette fel. Pápaként is igyekezett közel maradni a hívekhez, közvetlen egyszerűségével és humorával hamar népszerűvé vált.

1959. január 25-én a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában bejelentette, hogy római egyházmegyei zsinatot akar tartani (500 év után először), s ekkor jelentette be váratlanul a II. vatikáni zsinat összehívását is. Ferenc pápa szerint ebben a "Szentlélektől való tanulékonyságról tanúskodott, engedte vezetni magát [a Szentlélek által]".[8] A Zsinatot azután 1962. október 11-én nyitotta meg.

A kubai rakétaválság idején segítette a kapcsolatfelvételt Kennedy és Hruscsov között.

Nyolc enciklikát írt, ezek közül a Pacem in Terris (Béke a földön) kezdetű enciklikája[9] lett a leghíresebb. Ebben az igazságon, az igazságosságon, a szabadságon és a szereteten alapuló nemzetek közötti békét szorgalmazta.

Élete vége felé sokat betegeskedett gyomrával, gyomorrákban halt meg. Haláltusáját a médián keresztül az egész világ nagy részvéttel végigkövethette.

Tanítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyházi élet megújulását rendkívül fontosnak tartotta. A római katolikus egyház és a világ közti kibékülést, valamint az ökumenizmust hirdette, az elítélés helyett a megbékélést.

Személyisége, népszerűsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitottan igyekezett közeledni hívők és nem hívők felé egyaránt. Szerette a korát, optimista módon gondolt a jövőre. Egyszerű és közvetlen stílusával, humorával szinte mindenkivel megtalálta a közös hangot.

A Time magazin 1962-ben az Év Emberévé választotta.[10] A Francia Közvéleménykutató Intézet XXIII. János halála előtt két héttel tette fel a kérdést a vizsgálati személyeknek: „Mi a véleménye János pápáról?" A megkérdezettek 41%-a igen jó véleménnyel volt róla, 32%-a inkább jó véleménnyel, 18%-a se jó, se rossz, 2%-a rossz, 7%-a pedig semleges véleményt nyilvánított róla.[11]

A köznyelv többféleképpen is nevezte XXIII. Jánost: „a jó pápa", „a világ plébánosa", ill. amiért időről időre elhagyta a Vatikánt, az amerikaiak Johnnie Walkernek nevezték (sétálgató János – a whiskymárkára utalva), az olaszok pedig „Giovanni Fuori le Murának” (falakon kívüli János – a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikára utalva).

A Roncalli-bizottság tömegével állított ki hamis keresztlevelet magyar, bolgár és szlovák zsidók számára, a többi között ezért is vélekednek sokan úgy, hogy megilletné a Világ Igaza kitüntetés. A Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány (IRWF) már 2000-ben kezdeményezte a cím odaítélését. Hivatalos levelet nyújtottak át Samuel Sisso izraeli konzulnak New Yorkban, a pápa tiszteletére tartott szertartáson, amelyet a Vatikán állandó ENSZ-megfigyelői missziója szervezett.[12] Az IRWF 2011-ben további kutatási anyagokat adott át (az ún. Roncalli-dossziét) a Jad Vasem intézetnek, (amely kivizsgálja a megalapozottságot, és odaítéli a kitüntetést) kifejezve az alapos meggyőződésüket és ajánlásukat a kitüntetésre.[13][14] Bár a Jad Vasem nemzetközi konferenciát szervezett 2013-ban, amelyen megemlékeztek a pápára halálának 50. évfordulóján, és amelyen a legmagasabb szinten részt vevő szakértők méltatták a tiszteletre méltó pápa örökségét valamint jelentőségét a zsidók és a katolikusok egymáshoz való viszonyában[15], azonban mindeddig nem ítélték neki oda a Világ Igaza kitüntetést; mondván, hogy ennek feltételeként legalább, – ha életét nem is, de – karrierjét veszélyeztetnie kellett volna tetteivel.[16][17]

Az őt ért kritikák és a méltó fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon sokféle kritika érte őt, nevezték kommunistának, szabadkőművesnek, nácinak és zsidóbarátnak egyaránt. Halálos ágyán így beszélt erről: „Nem álltunk meg, hogy felszedegessük azokat a köveket, amelyeket erről vagy arról az oldalról dobtak ránk. Mi senkit sem köveztünk meg."

Szentté avatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János Pál pápa 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta, emléknapját október 11-én (a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulóján) tartja a katolikus egyház. Szentté avatása 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján, az őt korábban beatifikáló II. János Pál pápával együtt történt.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ő volt az első pápa, aki filmkamerát engedett be a pápai lakosztályba.[18][19]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egy lélek naplója
  • XXIII. János pápa enciklikái
    • Ad Petri Cathedram 1959. június 29.
    • Sacerdotii Nostri Primordia 1959. augusztus 1.
    • Grata Recordatio 1959. szeptember 26.
    • Princeps Pastorum 1959. november 28.
    • Mater et Magistra 1961. május 15.
    • Aeterna Dei Sapientia 1961. november 11.
    • Paenitentiam Agere, 1962. július 1.
    • Pacem in Terris, 1963. április 11.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. részes bérlő v. feles bérlő, olyan nincstelen földművelő, aki a birtokostól a földet, esetleg ezzel együtt tanyát, jószágot bérelt a föld hasznának részéért. Általában a termények fele volt az övé, ha csak földet; harmada, ha mást is bérelt.
  2. http://difenderelafede.freeforumzone.leonardo.it/d/9164913/Il-Testamento-di-Giovanni-XXIII/discussione.aspx Végrendelete
  3. Thullner Zsuzsanna: II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve – Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal beszélgettünk. Magyar Kurír, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  4. Kuzmányi István: II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve – interjú Erdő Péter bíborossal. uj.katolikus.hu, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  5. Ferenc pápa a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat. Magyar Kurír, 2014. április 27. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  6. Magyarországi zsidókat mentett XXIII. János pápa
  7. Pope John XXIII
  8. Szent XXIII. János és Szent II. János Pál - Ferenc pápa homíliája a szentté avatási szertartáson. Magyar Kurír, 2014. április 27. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  9. Pacem In Terris
  10. Pope John XXIII, Person of the Year
  11. Íjjas Antal: Isten igaz embere, Ecclesia Könyvkiadó, 1967, 316-317.o.
  12. The IRWF postulates the Apostolic Delegate as a ”Righteous Among the Nations” (angol nyelven). IRWF, 2000. szeptember 7. (Hozzáférés: 2015. április 21.)
  13. A documented research and petition officially submitted to Yad Vashem (angol nyelven). IRWF, 2011. február 11. (Hozzáférés: 2015. április 21.)
  14. Eduardo Eurnekian & Baruch Tenembaum: Good Pope ‘Joseph’ (angol nyelven). The Times of Israel, 2013. június 3. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  15. prof. Dina Porat: Honoring Pope John XXIII (angol nyelven) (pdf). Yad Vashem Magazin, Vol. 70 pp. 18. Jad Vasem, 2013. július. (Hozzáférés: 2015. április 21.)
  16. Eduardo Eurnekian & Baruch Tenembaum: What’s Keeping St. John XXIII From Being Declared “Righteous Among the Nations”? (angol nyelven). aleteia – An initiative of Foundation for Evangelization through the Media, 2014. május 14. (Hozzáférés: 2015. április 22.)
  17. Righteous Among the Nations Honored by Yad Vashem – Italy (angol nyelven) (pdf). Jad Vasem. (Hozzáférés: 2015. április 21.) Világ Igazai Olaszországból – amiben nem szerepel Angelo Giuseppe Roncalli
  18. http://hu.euronews.com/2014/04/25/xxiii-janos-a-jo-papa/ A média hasznosságát felismerve, elsőként engedte be a kamerát lakosztályába
  19. http://ludbriko.hu/2013/03/22/a-vatikan-titkai-autogyujtemeny-madarfogo-halo/ Fényképészek már régebben is bejárhattak a pápai rezidenciába
  20. http://www.filmkatalogus.hu/A-jo-papa-XXIII-Janos--stablista-f23766 Filmkatalógus

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XXIII. János pápa témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ivan Golub: Holdfény a Tibéris fölött
  • Wilhelm Hünermann: A világ plébánosa ISBN 9633634865
  • Íjjas Antal: Isten igaz embere (függelékében: Henri Fesquet: XXIII. János pápa virágoskertje (XXIII. János szellemes mondásainak és a személyéről szóló anekdotáknak gyűjteménye) Válogatás
  • Török József: XXIII. János pápa
  • Rónay Tamás: Forgószél a Vatikánban
  • Gunnar Riebs: "XXIII.János. Kortársak emlékeznek a zsinat pápájára."
  • A jó pápa - XXIII. János - színes olasz életrajzi dráma (193 perc, 2003). Leírása a Port.hu portálon.
  • XXIII. János megkoronázása (YouTube videó)
  • XXIII. János pápa imádsága - Szegedi Piaristák (hozzáférés: 2013. április 6.)
  • Botos Katalin: A jó pápa

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző pápa:
XII. Piusz
Római pápa
19581963
Vatikán címere
Következő pápa:
VI. Pál