Gazdasági válság
.jpg)
A gazdasági válság közgazdaságtani fogalma legáltalánosabban a gazdasági növekedés negatívba fordulását, a konjunktúra, az üzleti ciklus lehanyatlását jelenti.[* 1] A gazdasági válság létrejöhet egyes országok nemzetgazdaságában vagy számos országban, egyszerre az egész világon, utóbbit világválságnak nevezzük. A történelmileg legismertebb példája az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, konjunkturális ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük.
Jellemzői lehetnek a munkanélküliség növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, csődök, a kereskedelem visszaesése, az általános üzleti lassulás.[1][2] További jellemzője a devizapiacokon a valutaárfolyamok erős ingadozása, gyakran a leértékelése. A depresszió további jele lehet az árak csökkenése (defláció) vagy éppen túl gyors növekedése, az infláció, stagfláció.
Elméletek a válságok okairól
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.[* 2][3] Az első átfogó válságelméletet Jean Charles Léonard de Sismondi svájci közgazdász dolgozta ki a 19. század elején.
A gazdasági válságok egy fajtájának, a periodikus tőkés túltermelési válságok elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult túltermelési válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását. Az ezután bekövetkező recessziók sokkal enyhébbek lettek és általában konkrét, egyedi okokra vezethetők vissza, mint az 1973-as olajválság és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A magyar közgazdasági irodalom általában szinonimaként kezeli a konjunktúra és az üzleti ciklus fogalmait. Más nyelvek, más közgazdasági iskolák időnként különbséget tesznek e két fogalom között, amint az a wikidatában is megjelenik: Q17274857 és Q192311.
- ↑ Jellemző a változatos megközelítésekre, hogy a wikidatában (Q1814941, Q290178) és a különböző nyelvű wikipédiákban is különböző neveken futnak a válság (crisis) és a gazdasági depresszió (depression) fogalmai, és közöttük nem fedezhető fel logikus elhatárolás.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises, 5th ed. Wiley, 2005. ISBN 0 471 46714 6. Magyarul: Mániák, pánikok és összeomlások – A pénzügyi válságok története (Osiris, 2023) ISBN 978 963 27 64 80 1
- ↑ Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), 'Systemic banking crises: a new database'. International Monetary Fund Working Paper 08/224.
- ↑ Milton Friedman: A Monetary History of the United States.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wirtschaftskrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Economic depression című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A pénz: Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. Budapest: Kossuth. 1974. ISBN 963 09 0042 4
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Aula Kiadó, 2001)
- Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947) (Gondolat, 1996)
- A pénzügyi válságtól a gazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei (Savaria University Press, Szombathely, 2010) Fordította Balogh-Sárközy Zsuzsanna.
- Forgács Imre: Európa elrablása 2.0.Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához (Gondolat, 2012)
- Bod Péter Ákos: Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (Magyar Szemle Alapítvány, 2012) Magyar szemle könyvek
- Sági Judit: Pénzügyi piacok európai keretrendszere a válságban (Agroinform, 2014)
- Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Mániák, pánikok és összeomlások. A pénzügyi válságok története (Osiris, Budapest, 2023) Osiris társadalomtudományi könyvtár. Fordította Felcsuti Péter. ISBN 978 963 27 64 80 1
- Sipos Béla: A konjunktúra-ciklusok elemzése és prognosztizálása (GlobeEdit, 2024) 268 p. ISBN 9786206797500 "ShopUi". www.morebooks.de. Hozzáférés: 2025. június 29.
- Sipos Béla-Kehl Dániel. „Secular Trends and Long Cycles in the US Economy”. DEVELOPMENT AND FINANCE 5: 4 3–12. o. 2007"Sipos Béla-Kehl Dániel: Secular Trends and Long Cycles in the US Economy". 2021. április 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. április 10.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
- Sipos Béla–Kehl Dániel. „Potential Impacts of Changes in per Capita GDP”. DEVELOPMENT AND FINANCE 7: 4 pp. 43–52. 2009."Sipos Béla–Kehl Dániel: Potential Impacts of Changes in per Capita GDP". 2021. április 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. április 10.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
