Arras

Arras
A város látképe
Arras címere
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Hauts-de-France
Megye	Pas-de-Calais
Polgármester	Frédéric Leturque (2014-2020)
INSEE-kód	62041
Irányítószám	62000
Testvérvárosok	Lista Chemnitz (1967–) Herten (1984–) Ipswich (1992–) Oudenaarde (1990–) Déva
Népesség
Teljes népesség	42 875 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	3553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	52–99 m
Terület	11.63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 17′ 21″, k. h. 2° 46′ 48″50.289166666667, 2.78
Arras weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arras témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Place des Héros

Arras [aʁɑːs] város Franciaország északi részén, Hauts-de-France régióban (korábban Nord-Pas-de-Calais régióban), Pas-de-Calais megye székhelye. Lakosainak száma 42 875 fő (2023. január 1.). Arras Saint-Laurent-Blangy, Achicourt, Sainte-Catherine, Saint-Nicolas, Tilloy-lès-Mofflaines, Anzin-Saint-Aubin, Beaurains, Dainville és Duisans községekkel határos.

Története

Az Arrasban szőtt faliszőnyegek híre néhány száz évvel ezelőtt bejárta Európa minden udvarát. 1435-ben itt kötötték meg az arrasi békét, amely a francia királyok és a burgundiai hercegek Flandria és Artois birtoklásáért vívott harcainak vetett hosszú időre véget. Arrasban született és járt iskolába Maximilien de Robespierre. A város környékén sok jelzés mutat a közeli hősi temetők felé. Nemcsak francia, hanem brit és amerikai temetők is vannak ezen a vidéken, főként az első, de a második világháborúban vesztették itt életüket a katonák. Arrast is feldúlták a harcok, de később újjáépítették a háborúban károsodott épületeket.

A várost valaha várfal vette körül, helyén ma a centrumot övező körút húzódik.

Demográfia

Év Lakosság 1793 21 019 1800 19 958 1806 19 286 1821 19 798 1831 23 419 1841 24 439 1846 26 956 1851 25 271 1856 26 216

Év Lakosság 1861 25 905 1866 25 749 1872 27 329 1876 26 764 1881 27 041 1886 26 914 1891 25 701 1896 26 144

Év Lakosság 1901 25 813 1906 24 921 1911 26 080 1921 24 835 1926 29 718 1931 29 490 1936 31 488 1946 33 345

Év Lakosság 1954 36 242 1962 41 761 1968 49 144 1975 46 483 1982 41 736 1990 38 983 1999 40 590 2010 41 611

Látnivalók

Hotel de ville - a városháza

A katedrális

• Place des Héros – a város 17. századi jellegzetes flamand főtere díszlethez hasonlít, a városháza flamand gótikus épületéből tör az ég felé a csodás harangtorony, a beffroi. A főtér házai szinte egyforma anyagból, azonos módon készültek, tetejükön ugyanolyan az ormozat, mindegyik alatt árkád húzódik. Néhány házon sajátos flandriai szokás szerint egy-egy jellegzetes alak, jelkép látható a bejárat felett, egy szalamandra vagy egy egyszarvú, esetleg egy bálna, vagy éppenséggel egy szirén, ezen alakok a házak névadói.
• Hotel de ville – a városházát szétverte, a tornyot ledöntötte 1914-ben a német császári tüzérség. Azóta építették újjá úgy, ahogy azt a 16. század mesterei alkották meg. Eredetileg a 16. században épült gótikus stílusban, Jacques Le Caron volt a mestere. Fölé magasodik a 75 méter magas torony, a beffroi, 1463–1554 között emelték. Csúcsán Artois arany oroszlánja tartja zászlórúdon a napkorongot. A földszinten van a gótikus Salle des gardes, itt őrzik az ünnepélyes felvonulások állandó résztvevőit, a város óriásait, Colas és Jacqueline bábját, az óriás figurák ugyancsak jellegzetes flamand népszokást őriznek. Az emeleten van a Salle des Fêtes, a díszterem, s az ülésterem is. Az alagsorban a város történetéről tartanak audiovizuális bemutatót. Innen lehet elindulni a hatalmas pincerendszerbe. A középkorban kezdték kialakítani a lépcsőkkel, szűk átjárókkal összekötött termeket, amelyek bor tárolására és óvóhelyül szolgáltak. Az első világháborúban brit hadikórház volt a pincében. Az alagsorból indul a felvonó a beffroi kilátószintjére, gyalog 326 lépcső.
• Grand'Place – 155 árkádos kis épület veszi körül a teret. Csupán a legöregebb ház homlokzata tér el a többitől, nem ívelt, hanem lépcsős. 1467-ből származik, a többi 17–18. századi. Ezen valamint a főtéren is rendszeresen tartanak vásárokat, színes felvonulásokat. A legjellegzetesebb népünnepély a Pünkösd vasárnapi Fête des Rats.
• Abbaye St-Vaast – a 7. században alapított apátság a város első püspökéről kapta nevét, a mai épületeket a 18. században emelték a régiek helyén. Főbejárata a place de la Madelaine térről nyílik. Ma a Musée des Beaux-Arts gyűjteménye van benne, mások mellett Delacroix és Jean-Baptiste Camille Corot festményeivel. A volt kolostor refektóriumában hatalmas márványkandalló áll.
• Cathédrale – a klasszicista stílusú főtemplom a francia forradalom alatt megsemmisült Notre-Dame templom helyén, 1833-ban készült.
• Arrasi első világháborús emlékmű – A város nyugati felében található az első világháborúban a környéken elesett nemzetközösségi katonák temetője és emlékhelye.

Testvérvárosok

• Herten, 1984 óta.
• Chemnitz, 1967 óta.
• Oudenaarde, 1990 óta.
• Ipswich, 1992 óta.
• Déva, 1998-óta.

További információk

• Hivatalos oldal (francia)