Egyszarvú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyszarvú
La Licorne et le Loup.JPG

Alternatív név Unikornis
Specialitás Ló alakú állat, egyenes, hosszú szarvval a homlokán

Egyszarvú (lat. Unicornis, gör. monocerosz), ló alakú mitikus állat, lófeje, fehér lóteste, őzlába és oroszlánfarka van, homloka közepén egyenes, hegyes szarvval.

Egyszarvút ábrázoló kódexminiatúra

Hazájának Indiát vagy Afrikát tartják. Már az ókori íróknál is feltűnt, például Arisztotelész, Plinius és Aelianus műveiben. Egyes utazók, például Katte, Rüppell, Fresnel Müller, akik a Fokföldről és mások, akik Numibia irányából haladtak előre Afrika belsejében, állítólag egyszarvút ábrázoló sziklarajzokat találtak.

Unikornisszobor narválagyarral

Ókori eredetű hiedelmek szerint szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti; az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.

Különösen a középkorból maradt fenn sok ábrázolása; kedvelt volt címerállatként is. A szűziességnek vagy Szent Jusztiniának volt a jelképe. Még a 18. században is gyakran megjelent az egyszarvú alakja a patikák ajtaján.

Több középkori uralkodó kincstárának volt megbecsült darabja egy egyszarvú-szarv – ezekről később kiderült, hogy nem a mondabeli állatnak, hanem egy tengeri emlősfajnak, a narválnak az agyara, amit a vikingek adtak el nekik igen magas áron (időnként egy kastély értékének megfelelő összegért).[1]

Az egyszarvú Skócia nemzeti állata, és a 12. század óta használják heraldikai jelképként.[2]

Raffaelo festménye: Hölgy unikornissal

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]