Egyszarvú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyszarvú
La Licorne et le Loup.JPG

Alternatív név Unikornis
Specialitás Ló alakú állat, egyenes, hosszú szarvval a homlokán

Egyszarvú (lat. Unicornis, gör. monocerosz), ló alakú mitikus állat, lófeje, fehér lóteste, őzlába és oroszlánfarka van, homloka közepén egyenes, hegyes szarvval.

Egyszarvú ábrázolások indus-völgyi pecséteken. Mohendzsodároi leletek, i. e. 2500 – i. e. 2000.
Egyszarvút ábrázoló kódexminiatúra

Hazájának Indiát vagy Afrikát tartják. Már az ókori íróknál is feltűnt, például Arisztotelész, Plinius és Aelianus műveiben. Egyes utazók, például Katte, Rüppell, Fresnel Müller, akik a Fokföldről és mások, akik Numibia irányából haladtak előre Afrika belsejében, állítólag egyszarvút ábrázoló sziklarajzokat találtak.

Unikornisszobor narválagyarral

Ókori eredetű hiedelmek szerint szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti; az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.

Különösen a középkorból maradt fenn sok ábrázolása; kedvelt volt címerállatként is. A szűziességnek vagy Szent Jusztiniának volt a jelképe. Még a 18. században is gyakran megjelent az egyszarvú alakja a patikák ajtaján.

Több középkori uralkodó kincstárának volt megbecsült darabja egy egyszarvú-szarv – ezekről később kiderült, hogy nem a mondabeli állatnak, hanem egy tengeri emlősfajnak, a narválnak az agyara, amit a vikingek adtak el nekik igen magas áron (időnként egy kastély értékének megfelelő összegért).[1]

Az egyszarvú Skócia nemzeti állata, és a 12. század óta használják heraldikai jelképként.[2]

Raffaelo festménye: Hölgy unikornissal

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]