Oudenaarde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oudenaarde
A városháza
A városháza
Oudenaarde címere
Oudenaarde címere
Oudenaarde zászlaja
Oudenaarde zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flamand régió
Polgármester Marnic De Meulemeester
Irányítószám 9700
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 29 702 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 422 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 68,06 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Oudenaarde (Belgium)
Oudenaarde
Oudenaarde
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 51′ 00″, k. h. 3° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 51′ 00″, k. h. 3° 36′ 00″
Oudenaarde weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oudenaarde témájú médiaállományokat.

Oudenaarde (franciául: Audenarde, angolul: Oudenarde) község a belgiumi Kelet-Flandria tartományban. A községhez tartozik maga Oudenaarde városa, valamint Bevere, Edelare, Eine, Ename, Heurne, Leupegem, Mater, Melden, Mullem, Nederename, Welden, Volkegem és Ooike egy része. A 15. és 18. század között alapozta meg világhírnevét köszönhetően faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak.

Története[szerkesztés]

Ename virágkora[szerkesztés]

Oudenaarde története 974-ben kezdődik, amikot II. Ottó német-római császár és német király Ename mellett építette fel a három Schelde-menti erődjének egyikét, amelyek célja a királyság védelme volt esetleges frank támadások ellen. Ennek köszönhetően Ename gyors fejlődésnek indult. 1005-ben már állt néhány templom a városban és hamarosan Lotaringia legnépesebb településévé vált. 1033-ban IV. Balduin flamand gróf meghódította a várost, amely határ menti előörssé vált III. Henrik birodalma ellen. 1047-ben V. Balduin, az által, hogy felesége egy bencés apátságot alapított itt, megszilárdította családjának hatalmát az apja által meghódított területeken. Ebben az időszakban Ename kereskedői és kézművesi a Schelde másik partjára települtek át, ahol megalapították Oudenaarde városát.

Oudenaarde virágkora[szerkesztés]

A 11. században élte virágkorát köszönhetően a Schelde közelségének és az egyre népszerűbb szövet- és faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Számos templomot, kolostort, ispotályt építettek. A középkor során a város a flamand grófok egyik leghűségesebb szövetségese volt a dél illetve Gent felőli lázadások ellen. A várost a „nemesség otthonaként” emlegették. 1526–1537 között felépült leghíresebb épülete, a gótikus városháza valamint a Szent Walpurga-templom. 1522-ben V. Károly német-római császár is a városban tartózkodott. Itt született házasságon kívüli lánya, Margit pármai hercegnő, Németalföld későbbi régense.

A város hanyatlása[szerkesztés]

A reformáció idején Oudenaarde lakosai is az új irányzathoz csatlakoztak és Genttel szövetkeztek V. Károly ellen. 1582-ben Margit fia hosszas ostrom alá vonta. A város végül megadta magát, kereskedői, munkásai és nemesei is elmenekültek. Az ellenreformáció idején rövid ideig ismét újjáéledt a faliszőnyeg-gyártás. A következő században a franciák három alkalommal is megostromolták. 1708-ban a spanyol örökösödési háború egyik fontos csatája zajlott szomszédságában. A Habsburg uralom alatt alvó vidéki városka lett. A francia forradalom után a vallási megszorítások miatt szenvedett. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett.[2]

Fő látnivalói[szerkesztés]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]