Gent
| Gent | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Régió |
 Flamand régió | ||
| Székhely | Ghent | ||
| Polgármester | Mathias De Clercq | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 09 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 086 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1493 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 156,18 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gent
Pozíció Belgium térképén
| |||
| é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 3° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 3° 44′ 00″ | |||
 | |||
| Gent weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gent témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gent (francia Gand, angol Ghent, régiesen Gaunt) város Belgium flamand régiójában. Kelet-Flandria tartomány legnagyobb városa és központja. A város a Schelde és a Leie (francia nevén Lys) folyók találkozásán épült fel és a középkorban Észak-Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb városa volt. Jelenleg kikötője és egyeteme révén ismert, Észak Firenzéjeként is emlegetik.
Lakossága 262,219 fő (2019).
Fekvése[szerkesztés]
Gent város és az azonos nevű járás központja Flandriában. A kelet-flandriai tartomány legnagyobb városa, egyben fővárosa. A település a Schelde és a Leie folyók torkolatánál fekszik. A középkorban egyike volt a legnagyobb és leggazdagabb városoknak Észak-Európában. Ma kikötő- és egyetemváros. Tengeri kapcsolata a Gent–Terneuzen csatornán keresztül van. Az európai E17 és E40-es autóút találkozásánál fekszik és a harmadik legnagyobb vasútállomással rendelkezik Belgiumban.
A község[szerkesztés]
A genti alapfokú közigazgatási egység, „község” települései: maga Gent városa, valamint Afsnee, Desteldonk, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Mendonk, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Sint-Kruis-Winkel, Wondelgem és Zwijnaarde települések. Belgium harmadik legnagyobb községe volt 2006-ban 233 120 fős lakosságával. Jelenlegi polgármestere Daniel Termont, az sp.a-Groen en Open Vld koalícióját vezeti.
Története[szerkesztés]
A két folyó összefolyásánál archeológiai leletek igazolják település jelenlétét már a kőkorszakban, és a vaskorban. A legtöbb történész úgy tartja, hogy Gent régebbi neve – Ganda – a kelta 'ganda' – összefolyás, torkolat szóból ered. Nincsenek írásos feljegyzések a római korból de archeológiai kutatások megerősítik, hogy Gent régiója továbbra is lakott maradt.
Amikor a frankok meghódították a római területeket – a 4. század végétől és bőven az 5. századba nyúlóan – hozták magukkal nyelvüket így a kelta és latin nyelv az ó-hollandra cserélődött.
650 körül Szent Amandus két katedrálist alapított Gentben: a Szent Péter és a Szent Bávó-katedrálist (Sint-Baafskathedraal). A város a katedrálisok és a kereskedelmi központok körül fejlődött. 800 körül Jámbor Lajos, Nagy Károly frank uralkodó fia, Einhardot, Nagy Károly történetíróját nevezte ki mindkét székesegyház abbéjává. 851-ben és 879-ben a várost két alkalommal megtámadták és kifosztották a vikingek.
A város felépült újra és tovább virágzott a 11. században. A 13. századig Gent a legnagyobb város volt Európában Párizs után. Nagyobb volt Londonnál, Kölnnél és Moszkvánál is.
A városfalak között mintegy 65 000 ember lakott. Ma a Szent Bávó-katedrális és Szent Miklós-templom (Sint-Niklaaskerk) harangtornyai és tornyai csak néhány példa a korszak látképére.
A folyó időszakosan nagy területet elárasztott. Az így keletkezett gazdag növényzetű vízrétek - „meersen” elnevezése – az angol „marsh” szóhoz köthető nem teljesen azonos jelentéssel, mivel a „meers” nem folyamatos víz alatt levő terület jelent. Ezek a rétek ideálisak voltak juh legeltetésre. Gyapjukból azután szövetet készítettek. Gyakorlatilag Gent a középkorban a szövetgyártás legfontosabb városa volt.
A gyapjúipart eredetileg Bruggében alapították meg, de itt alakult ki az első európai iparosított terület is a középkorban. A merkantilista körzet olyan fejlett volt, hogy a gyapjút Angliából importálták a feldolgozáshoz. Ez volt a flamandok Angliával való jó kapcsolatának egyik oka.
Gent volt Genti János lancasteri hercegnek a szülővárosa. A város kereskedelme Angliával súlyosan meggyengült a százéves háború idején.
A város a 14. században újra magára talált, amikor a flamandok egyesültek e környező tartományokkal a burgundiai herceg kormányzása alatt. A magas adók felkeléshez és végül a gaver-i csatához vezettek, melyben Gent súlyos vereséget szenvedett. Ez idő tájt Németalföld súlypontja Flandriából (Brugge–Gent) Brabantba (Antwerpen–Brüsszel) tevődött át, bár Gent továbbra is fontos szerepet töltött be a régióban.
1500-ban itt született Kasztíliai Johanna királynő fia, V. Károly német-római császár. Az 1539-es felkelést a császár súlyosan megtorolta szülővárosán. Gent protestáns köztársaság volt, de a spanyol hadsereg rekatolizálta a lakosságot. A Szent Bávó-székesegyházat lerombolták. A vallásháborúk tönkretették Gent várost és környékét, és nemzetközi uralmi pozícióját is.
A 18–19. században Gent textilipara ismét virágzásnak indult. Lieven Bauwens bevezette az első mechanikus szövőgépet az európai kontinensen. Ennek terveit 1800-ban csempészték ki Angliából.[forrás?]
Gent volt a genti békeszerződés aláírásának helyszíne is, amely formálisan lezárta az 1812-es háborút Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között. Az 1815-ös waterlooi csata után Gent a Hollandiai Egyesült királyság része lett 15 éven át. Ebben az időszakban a város megalapította saját egyetemét 1817-ben és új összeköttetést épített ki a tengerhez 1824–27 között.
Az 1830-as belga szabadságharc, az első belga kereskedelmi egyesülés Gentből eredeztethető. A kapcsolódó ünnepek előkészületeként épült a St. Pieter-pályaudvar 1912-ben.
Gent tornyai a Graslei rakpart házai mögött
Érdekes utcarészlet
Romantikus folyópartrész a Scheldt mentén
Látnivalók[szerkesztés]
A Graslei az egyik legszebb látványt nyújtja Gent óvárosában. A hídtól jobbra a Szt-Michielssbrug, az épület a sarkon a volt postahivatal és a távolban jobbra Gent három tornya látható.
Gent van de Kraanlei
Turistacsónak a Scheldt folyón
Építészet[szerkesztés]
Sok középkori építészeti emlék maradt épen és remekül megőrizték, restaurálták őket. Központja a legnagyobb autómentes terület Belgiumban. Érdekes látnivaló a Szt. Bavó-katedrális, a genti oltárképpel, a harangtorony, a Gravensteen kastély, és a gyönyörű tervezésű régi grasléi kikötő. Gent jó arányt talált a magas életszínvonal és a történelem keverésében – és nem vált múzeumvárossá. Három béguinages-nak és számos templomnak ad otthont. Ezek közt a St. Jacob-templom, a St. Nicolas-templom a legszebb példák. Van operaháza és néhány színháza. a modern építészet kiemelkedő példája az egyetem épülete (a Boekentoren vagy Könyv Torony), Henry Van de Velde építésztől.
A „Beguinage” és a harangtorony, valamint a közeli szövetcsarnok az UNESCO világörökség részei 1998-tól ill. 1999-től.
Az UNESCO világörökség részeként elismert harangtornyok
Szt. Miklós-templom, főoltár
A modern genti építészet egyik képviselője, a Boekentoren
Éttermek és kulináris hagyományok[szerkesztés]
Mint a legtöbb belga város, így Gent is a helyi és külföldi konyhák gazdag választékát kínálja. Különösen a Patershol negyedbe koncentrálódnak az éttermek. A Sleepstraaton, – kicsit följebb, északra – számos török éttermet és ételbárt találunk. Gentben és Kelet-Flandria más régióiban a pékségek donut alakú zsemléket árulnak „mastel” néven. „Mastellent” még Szent Hubert-kenyérnek is hívják, mert a szent ünnepén, november 3-án a pékek a reggeli misére áldásra viszik a tésztát. A hagyomány szerint a megáldott mastellek megvédenek a veszettségtől.
Ünnepek[szerkesztés]
A város helyt ad számos nagy kulturális eseménynek is. Ilyen a Gentse Feesten, az I Love Techno, a Flamand Nemzetközi Filmfesztivál Gentben, és a Festival van Vlaanderen. Továbbá ötévente nagy botanikus kiállítást rendeznek Gentse floralien néven, amely ugyancsak számos látogatót vonz a városba.
Múzeumok[szerkesztés]
Fontos múzeuma Gentnek a Museum voor Schone Kunsten – szépművészeti múzeum - Hieronymus Bosch, Jean Fouquet, és sok más flamand mester képeivel, a SMAK vagy Stedelijk Museum voor actuele kunst – városmúzeum a modern művészeteknek, 20. századi munkákkal, mint Joseph Beuys és Panamarenki, és a Design Museum. A Huis van Alijn – az Alijn család háza – eredetileg beginák otthona volt, ma népművészeti múzeum. Ez a múzeum gyakran ad helyt színháznak és bábjátéknak gyerekek számára. Van Gent ipari erejét demonstráló múzeum a Museum voor Industriele Archeologie en Tectiel, vagy másképp MIAT. Itt találhatók workshopok és raktárak felújítása az 1800-as évekből, és láthatók a csévélő és fonógépek, melyek ebben a hajdani szövőmalomban működtek.
Gazdaság[szerkesztés]
Gent kikötője a város északi részén a harmadik legnagyobb kikötő Belgiumban. A Ghent-Terneuzen csatornán keresztül lehet bejutni. Ez a holland Terneuzen kikötőhöz közel torkollik a tengerbe. A kikötő, másokkal együtt olyan nagy cégeknek dolgozik mint a Sidmar, a Volvo Autó- és Teherautógyár, a Honda és a Stora Enso. A Genti Egyetem és több kutatásorientált cég helyezkedik el a város központjában és déli részén. Lévén a legnagyobb város Kelet-Flandriában, Gent sok kórházzal, iskolával és vásárlóutcával rendelkezik. Az egyre több turista a munkavállalás fő szegmensét jelenti.
Közlekedés[szerkesztés]
Gentnek két fő vasútállomása van: Gent-Sint-Pieters és Gent-Dampoort. Gent-Sint-Pieters a fő állomás. A város kapcsolódik más fő belga városokhoz – Brüsszel, Antwerpen, Brugge stb. direkt vonalakkal.
Minden személyszállítást a városon belül a flamand közlekedési vállalat a De Lijn működtet. Jelenleg öt villamosvonallal és sok buszvonallal rendelkezik.
Hétvégenként a város ingyenes éjszakai járatokat üzemeltet.
A Gent Sint-Pieters vasútállomás
Genti troli
Genti villamos
Híres emberek[szerkesztés]
- V. Károly császár 1500-ban született Gentben
- Artevelde Jakab, az 1338-as flamand felkelés vezetője. Szobra a Pénteki piacon, Ghent See-ben áll;
- St. Bavo – Gent védőszentje (589–654)
- Genti Henrik – skolasztikus filozófus (1217–1293)
- Jacob van Artevelde, államférfi és politikus (1290–1345)
- Gaunti János, Lancaster első hercege (1340–1399)
- Jan van Eyck festő (1440–1482)
- Jacob Obrecht, reneszánsz zeneszerző (1457–1505)
- Charles Quint (1500–1558)
- Daniel Heinsius holland reneszánsz tudós
- Gaspar de Crayer festő (1582–1669)
- Frans de Potter író (1834–1904)
- Jan Frans Willems író (1793–1846)
- Hippolyte Metdepenningen jogász és politikus (1799–1881)
- XVIII. Lajos francia királyt ide száműzték a 100 nap során, 1815-ben.
- Charles John Seghers jezsuita szerzetes és misszionárius (1839–1886)
- Victor Horta Art Nouveau építész (1861–1947)
- Maurice Maeterlinck költő, drámaíró, esszéíró, irodalmi Nobel-díjas (1862–1949)
- Frans Rens író (1805–1874)
- Leo Hendrik Baekeland kémikus, a bakelit feltalálója (1863–1944)
- Pierre Louys költő és romantikus író (1870–1925)
- Corneille Heymans fiziológus és kémiai Nobel-díjas (1892–1968)
- Suzanne Lilar novellista, regény- és drámaíró (1901–1992)
- Jean Daskalides nőgyógyász és a Leonidas-csokoládé kitalálója (1922–1992)
Testvérvárosai[szerkesztés]
Észtország Tallinn
Egyesült Királyság Nottingham
Németország Wiesbaden
Japán Kanazawa- Németország Melle
Marokkó Mohammedia
Franciaország Saint-Raphael
USA Des Moines
Egyéb[szerkesztés]
A Galaxis útikalauz stopposoknak című regényben Gent mint sértés szerepel – a Zaphod u Ghent és Belgium mint a legförtelmesebb szitokszó a galaxisban.
Források[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A város hivatalos oldala
- Genti látképek
- Gent képek és egy élménybeszámoló
- Gent, a flamand ékszerdoboz
|