Gent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gent
Ghent - centre.jpg
Gent címere
Gent címere
Gent zászlaja
Gent zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flag of Flanders.svg Flamand régió
Polgármester Daniël Termont
Irányítószám
  • 9000
  • 9050
  • 9032
  • 9030
  • 9031
  • 9040
  • 9041
  • 9051
  • 9052
  • 9042
  • 9110
  • 9219
  • 9002
Körzethívószám 09
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 257 029 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 1493 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 156,18 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Gent (Belgium)
Gent
Gent
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 3° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 3° 44′ 00″
Gent weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gent témájú médiaállományokat.

Gent (francia Gand, angol Ghent, régiesen Gaunt) város Belgium flamand régiójában. Kelet-Flandria tartomány legnagyobb városa és központja. A város a Schelde és a Leie (francia nevén Lys) folyók találkozásán épült fel és a középkorban Észak-Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb városa volt. Jelenleg kikötője és egyeteme révén ismert, Észak Firenzéjeként is emlegetik.

Lakossága 233 120 fő (2006).

Fekvése[szerkesztés]

Gent város és az azonos nevű járás központja Flandriában. A kelet-flandriai tartomány legnagyobb városa, egyben fővárosa. A település a Schelde és a Leie folyók torkolatánál fekszik. A középkorban egyike volt a legnagyobb és leggazdagabb városoknak Észak-Európában. Ma kikötő- és egyetemváros. Tengeri kapcsolata a Gent–Terneuzen csatornán keresztül van. Az európai E17 és E40-es autóút találkozásánál fekszik és a harmadik legnagyobb vasútállomással rendelkezik Belgiumban.

A járás[szerkesztés]

A genti járás áll Gent városából, valamint Afsnee, Desteldonk, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Mendonk, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Sint-Kruis-Winkel, Wondelgem és Zwijnaarde városokból. Belgium harmadik legnagyobb tartománya volt 2006-ban 233 120 fős lakosságával. Jelenlegi polgármestere Daniel Termont, az sp.a-Groen en Open Vld koalícióját vezeti.

Története[szerkesztés]

A város 1775-ben

A két folyó összefolyásánál archeológiai leletek igazolják település jelenlétét már a kőkorszakban, és a vaskorban. A legtöbb történész úgy tartja, hogy Gent régebbi neve – Ganda – a kelta 'ganda' – összefolyás, torkolat szóból ered. Nincsenek írásos feljegyzések a római korból de archeológiai kutatások megerősítik, hogy Gent régiója továbbra is lakott maradt.

Amikor a frankok meghódították a római területeket – a 4. század végétől és bőven az 5. századba nyúlóan – hozták magukkal nyelvüket így a kelta és latin nyelv az ó-hollandra cserélődött.

650 körül Szent Amandus két katedrálist alapított Gentben: a Szent Péter és a Szent Bávó-katedrálist (Sint-Baafskathedraal). A város a katedrálisok és a kereskedelmi központok körül fejlődött. 800 körül Jámbor Lajos, Nagy Károly frank uralkodó fia, Einhardot, Nagy Károly történetíróját nevezte ki mindkét székesegyház abbéjává. 851-ben és 879-ben a várost két alkalommal megtámadták és kifosztották a vikingek.

A város felépült újra és tovább virágzott a 11. században. A 13. századig Gent a legnagyobb város volt Európában Párizs után. Nagyobb volt Londonnál, Kölnnél és Moszkvánál is.

A városfalak között mintegy 65 000 ember lakott. Ma a Szent Bávó-katedrális és Szent Miklós-templom (Sint-Niklaaskerk) harangtornyai és tornyai csak néhány példa a korszak látképére.

A folyó időszakosan nagy területet elárasztott. Az így keletkezett gazdag növényzetű vízrétek - „meersen” elnevezése – az angol „marsh” szóhoz köthető nem teljesen azonos jelentéssel, mivel a „meers” nem folyamatos víz alatt levő terület jelent. Ezek a rétek ideálisak voltak juh legeltetésre. Gyapjukból azután szövetet készítettek. Gyakorlatilag Gent a középkorban a szövetgyártás legfontosabb városa volt.

A gyapjúipart eredetileg Bruggében alapították meg, de itt alakult ki az első európai iparosított terület is a középkorban. A merkantilista körzet olyan fejlett volt, hogy a gyapjút Angliából importálták a feldolgozáshoz. Ez volt a flamandok Angliával való jó kapcsolatának egyik oka.

Gent volt Genti János lancasteri hercegnek a szülővárosa. A város kereskedelme Angliával súlyosan meggyengült a százéves háború idején.

A város a 14. században újra magára talált, amikor a flamandok egyesültek e környező tartományokkal a burgundiai herceg kormányzása alatt. A magas adók felkeléshez és végül a gaver-i csatához vezettek, melyben Gent súlyos vereséget szenvedett. Ez idő tájt Németalföld súlypontja Flandriából (Brugge–Gent) Brabantba (Antwerpen–Brüsszel) tevődött át, bár Gent továbbra is fontos szerepet töltött be a régióban.

1500-ban itt született Kasztíliai Johanna királynő fia, V. Károly német-római császár. Az 1539-es felkelést a császár súlyosan megtorolta szülővárosán. Gent protestáns köztársaság volt, de a spanyol hadsereg rekatolizálta a lakosságot. A Szent Bávó-székesegyházat lerombolták. A vallásháborúk tönkretették Gent várost és környékét, és nemzetközi uralmi pozícióját is.

A 1819. században Gent textilipara ismét virágzásnak indult. Lieven Bauwens bevezette az első mechanikus szövőgépet az európai kontinensen. Ennek terveit 1800-ban csempészték ki Angliából.[forrás?]

Gent volt a genti békeszerződés aláírásának helyszíne is, amely formálisan lezárta az 1812-es háborút Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között. Az 1815-ös waterlooi csata után Gent a Hollandiai Egyesült királyság része lett 15 éven át. Ebben az időszakban a város megalapította saját egyetemét 1817-ben és új összeköttetést épített ki a tengerhez 1824–27 között.

Az 1830-as belga szabadságharc, az első belga kereskedelmi egyesülés Gentből eredeztethető. A kapcsolódó ünnepek előkészületeként épült a St. Pieter-pályaudvar 1912-ben.

Látnivalók[szerkesztés]

A Graslei

A Graslei az egyik legszebb látványt nyújtja Gent óvárosában. A hídtól jobbra a Szt-Michielssbrug, az épület a sarkon a volt postahivatal és a távolban jobbra Gent három tornya látható.

Építészet[szerkesztés]

Sok középkori építészeti emlék maradt épen és remekül megőrizték, restaurálták őket. Központja a legnagyobb autómentes terület Belgiumban. Érdekes látnivaló a Szt. Bavó-katedrális, a genti oltárképpel, a harangtorony, a Gravensteen kastély, és a gyönyörű tervezésű régi grasléi kikötő. Gent jó arányt talált a magas életszínvonal és a történelem keverésében – és nem vált múzeumvárossá. Három béguinages-nak és számos templomnak ad otthont. Ezek közt a St. Jacob-templom, a St. Nicolas-templom a legszebb példák. Van operaháza és néhány színháza. a modern építészet kiemelkedő példája az egyetem épülete (a Boekentoren vagy Könyv Torony), Henry Van de Velde építésztől.

A „Beguinage” és a harangtorony, valamint a közeli szövetcsarnok az UNESCO világörökség részei 1998-tól ill. 1999-től.

Éttermek és kulináris hagyományok[szerkesztés]

Mint a legtöbb belga város, így Gent is a helyi és külföldi konyhák gazdag választékát kínálja. Különösen a Patershol negyedbe koncentrálódnak az éttermek. A Sleepstraaton, – kicsit följebb, északra – számos török éttermet és ételbárt találunk. Gentben és Kelet-Flandria más régióiban a pékségek donut alakú zsemléket árulnak „mastel” néven. „Mastellent” még Szent Hubert-kenyérnek is hívják, mert a szent ünnepén, november 3-án a pékek a reggeli misére áldásra viszik a tésztát. A hagyomány szerint a megáldott mastellek megvédenek a veszettségtől.

Ünnepek[szerkesztés]

A város helyt ad számos nagy kulturális eseménynek is. Ilyen a Gentse Feesten, az I Love Techno, a Flamand Nemzetközi Filmfesztivál Gentben, és a Festival van Vlaanderen. Továbbá ötévente nagy botanikus kiállítást rendeznek Gentse floralien néven, amely ugyancsak számos látogatót vonz a városba.

Het Huis van Alijn

Múzeumok[szerkesztés]

Fontos múzeuma Gentnek a Museum voor Schone Kunsten – szépművészeti múzeum - Hieronymus Bosch, Jean Fouquet, és sok más flamand mester képeivel, a SMAK vagy Stedelijk Museum voor actuele kunst – városmúzeum a modern művészeteknek, 20. századi munkákkal, mint Joseph Beuys és Panamarenki, és a Besignmuseum. A Huis van Alijn – az Alijn család háza – eredetileg BEGUINAGE volt és ma népművészeti múzeum. Ez a múzeum gyakran ad helyt színháznak és bábjátéknak gyerekek számára. Van Gent ipari erejét demonstráló múzeum, a Museum voor Industriele Archeologie en Tectiel, vagy másképp MIAT. Itt találhatók workshopok és raktárak felújítása az 1800-as évekből, és láthatók a csévélő és fonógépek, melyek ebben a hajdani szövőmalomban működtek.

Gazdaság[szerkesztés]

Gent kikötője a város északi részén a harmadik legnagyobb kikötő Belgiumban. A Ghent-Terneuzen csatornán keresztül lehet bejutni. Ez a holland Terneuzen kikötőhöz közel torkollik a tengerbe. A kikötő, másokkal együtt olyan nagy cégeknek dolgozik mint a Sidmar, a Volvo Autó- és Teherautógyár, a Honda és a Stora Enso. A Genti Egyetem és több kutatásorientált cég helyezkedik el a város központjában és déli részén. Lévén a legnagyobb város Kelet-Flandriában, Gent sok kórházzal, iskolával és vásárlóutcával rendelkezik. Az egyre több turista a munkavállalás fő szegmensét jelenti.

Közlekedés[szerkesztés]

Gentnek két fő vasútállomása van: Gent-Sint-Pieters és Gent-Dampoort. Gent-Sint-Pieters a fő állomás. A város kapcsolódik más fő belga városokhoz – Brüsszel, Antwerpen, Brugge stb. direkt vonalakkal.

Minden személyszállítást a városon belül a flamand közlekedési vállalat a De Lijn működtet. Jelenleg öt villamosvonallal és sok buszvonallal rendelkezik.

Hétvégenként a város ingyenes éjszakai járatokat üzemeltet.

Híres emberek[szerkesztés]

  • V. Károly császár 1500-ban született Gentben
  • Jacob van Artevelde-szobor a Pénteki piacon Ghent See-ben
  • St. Bavo – Gent védőszentje (589–654)
  • Genti Henrik – skolasztikus filozófus (1217–1293)
  • Jacob van Artevelde, államférfi és politikus (1290–1345)
  • Gaunti János, Lancaster első hercege (1340–1399)
  • Jan van Eyck festő (1440–1482)
  • Jacob Obrecht, reneszánsz zeneszerző (1457–1505)
  • Charles Quint (1500–1558)
  • Daniel Heinsius holland reneszánsz tudós
  • Gaspar de Crayer festő (1582–1669)
  • Frans de Potter író (1834–1904)
  • Jan Frans Willems író (1793–1846)
  • Hippolyte Metdepenningen jogász és politikus (1799–1881)
  • XVIII. Lajos francia királyt ide száműzték a 100 nap során, 1815-ben.
  • Charles John Seghers jezsuita szerzetes és misszionárius (1839–1886)
  • Victor Horta Art Nouveau építész (1861–1947)
  • Maurice Maeterlinck költő, drámaíró, esszéíró, irodalmi Nobel-díjas (1862–1949)
  • Frans Rens író (1805–1874)
  • Leo Hendrik Baekeland kémikus, a bakelit feltalálója (1863–1944)
  • Pierre Louys költő és romantikus író (1870–1925)
  • Corneille Jean Francois Heymans fiziológus és kémiai Nobel-díjas (1892–1968)
  • Suzanne Lilar novellista, regény- és drámaíró (1901–1992)
  • Jean Daskalides nőgyógyász és a Leonidas-csokoládé kitalálója (1922–1992)

Testvérvárosai[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

A Galaxis útikalauz stopposoknak című regényben Gent mint sértés szerepel – a Zaphod u Ghent és Belgium mint a legförtelmesebb szitokszó a galaxisban.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gent témájú médiaállományokat.