Adolphe Quetelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolphe Quetelet

Lambert Adolphe Jacques Quételet (1796. február 22. – 1874. február 17.) belga csillagász, matematikus, statisztikus és szociológus. Nevéhez kötődik a brüsszeli obszervatórium megalapítása és igazgatása, és alapvető szerepet töltött be a statisztikai módszerek társadalomtudományokbeli használatának elterjedésében.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adolphe Quételet Gentben született, amely az akkori Franciaországhoz tartozott. Édesapja a francia François-Augustin-Jacques-Henri Quetelet, édesanyja a flamand Anne Françoise Vandervelde volt. Édesapja Hamben (Pikárdia) született, és vállalkozókedvét mutatja, hogy átkelve a csatornán megszerezte a brit állampolgárságot és titkári állást töltött be egy skót nemesembernél. Ebben a minőségében gyakran utazott munkaadójával a kontinensre, főként Olaszországba. 31 éves kora körül Ghentben telepedett meg, és a város alkalmazásába állt. Itt született meg Adolphe is, a család kilenc gyermekéből ötödikként, akik közül többen gyermekkorukban elhaláloztak.

Amikor Adolphe hét éves volt, édesapja elhunyt. Adolphe a ghenti líceumban tanult, szintén itt kezdett matematikát tanítani 1815-ben, 19 éves korában. 1819-től átment a brüsszeli Athaneumba, és még az évben befejezte disszertációját ("De quibusdam locis geometricis, necnon de curva focal – Of some new properties of the focal distance and some other curves" címmel).

Quételet doktori fokozatot szerzett matematikában 1819-ben a ghenti egyetemen. Nemsokkal ezután Adolphe kitűzte maga elég, hogy meggyőzi a kormány hivatalnokait és magán adományozókat egy csillagászati obszervatórium megépítéséről Brüsszelben; amelyet sikerrel véghezvitt 1828-ban. A Királyi Akadémia tagjává lépett elő 1820-ban. Előadásokat tartott a tudományos múzeumban és a belga hadiskolában. 1850-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külső tagjának választották.

Quételet nevéhez kötődik emellett számos statisztikai folyóirat és társaság megalapítása, továbbá kiemelkedő érdeklődést mutatott statisztikusok közötti nemzetközi együttműködések létrehozásában.

1855-ben Quételet sztrókot kapott, amely csökkentette, de nem szüntette meg tudományos tevékenységét. 1874. február 17-én hunyt el Brüsszelben, azóta a brüsszeli temetőben nyugszik.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Quételet tudományos kutatásai számos diszciplínát öleltek körül, csakúgy mint a meteorológia, csillagászat, matematika, statisztika, demográfia, szociológia, kriminológia és tudománytörténet. A tudományos fejlődéshez Quételet jelentős mértékben járult hozzá, de emellett szintén ismert volt a szélesebb közönségnek írt számos monográfiájáról. Megalapította a Belga Nemzeti Obszervatóriumot, számos nemzeti és nemzetközi statisztikai társaságot és tudományos folyóiratot, a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusban elnökölt. Quételet liberális és antiklerikális volt, de nem ateista, materialista, vagy szocialista.

Társadalmi fizika [1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A valószínűségszámítás és a statisztika új tudományait ezidőben főként a csillagászatban használták, a mérési hiba kezelésére a legkisebb négyzetek módszerével. Quételet volt az egyik első, aki a fentieket a társadalomtudományokban kívánta használni, amelyet társadalmi fizikának (social physics) nevezett. Quételet határozottan tudatában volt a társadalmi jelenségek összetettségének, és a számos változónak, amelyek mérésére szükség volt. Ezen társadalmi jelenségek mögött meghúzódó statisztikai törvények megértése volt Quételet célja, mint például a bűnözési ráták, házasságkötési arányszámok, vagy öngyilkossági ráták. E változók értékeit egyéb társadalmi faktorokkal kívánta magyarázni. Quételet ezen ötletei meglehetősen ellentmondásosnak számítottak azidőben a tudósok körében, akik úgy vélték, hogy ezek ellentmondanak a választás szabadsága elvének.

Quételet legnagyobb hatású könyve a "Sur l'homme et le développement de ses facultés, ou Essai de physique sociale" volt, amelyet 1835-ben publikáltak. Ebben a társadalmi fizika programját körvonalazta, valamint leírta az "átlagos ember" elméletét, amelyet a normál eloszlást követő mért változók átlagos értékeivel jellemzett.

Amikor Auguste Comte észrevette, hogy Quételet mintegy eltulajdonította a "társadalmi fizika" kifejezést, amelyet először Comte használt, úgy vélte, hogy feltétlenül szükség van egy új fogalom bevezetésére, amely a "szociológia" lett. Minderre azért volt szükség, mert Comte nem értett egyett Quételet statisztika használatával és adatgyűjtésével.

Kriminológia [2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Quételet a kriminológia meghatározó alakja volt. Andre-Michel Guerry mellett Quételet részt vett a kriminológia térképészeti és pozitivista irányzatának létrehozásában, amely a statisztikai technikák extenzív használatára alapult. Statisztikai elemzés segítségével Quételet betekintést nyert a bűnözés és egyéb társadalmi tényezők közötti kapcsolatba. Eredményei között szerepel a kor, valamint a nem és a bűnözés közötti erős kapcsolat feltárása. További eredményeket ért el az éghajlat, szegénység, oktatás, alkoholfogyasztás vizsgálatában, amelyeket az "Of the Development of the Propensity to Crime"-ban publikált.

Antropometria [3] [4][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Quételet 1835-ben adta elő elméletét az átlagos emberről. Az átlagos ember tulajdonságaira vonatkozó változók értékeit a normális eloszlás alapján csoportosította. Ez a normális eltérés segített bizonyítani, hogy a népesség elegendő változatosságot produkál a mesterséges vagy természetes szelekció működéséhez.

Quételet létrehozott egy egyszerű mutatót az emberek súly alapján történő csoportosítására, amely azon alapult, hogy az emberek valós súlyát a magasságukhoz tartozó ideális súlyukhoz hasonlították. A Quételet létrehozta testtömeg indexet (szintén ismert Quételet index néven) napjainkban is használják, csekély változtatások eszközlése után.

Az antropometrikus adatokat napjainkban is használják és minden fogyasztó-alapú termék fejlesztésének alapját jelentik.

Publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1823. Relation d'un voyage fait à la grotte de Han au mois d'août 1822'.
  • 1827. Recherches sur la population, les naissances, les décès, les prisons, les dépôts de mendicité, etc., dans le royaume des Pays-Bas.
  • 1829. Recherches statistiques sur le royaume des Pays-Bas.
  • 1831. The Propensity to Crime.
  • 1834. Astronomie élémentaire.
  • 1835. Sur l'homme et le développement de ses facultés, ou Essai de physique sociale. 2 kötet.
  • 1838. De l'influence des saisons sur la mortalité aux différens âges dans la Belgique.
  • 1839. Catalogue des principales apparitions d'étoiles filantes.
  • 1842. A Treatise on Man and the Development of His Faculties.
  • 1843. Sur l'emploi de la boussole dans les mines.
  • 1845–1851. Sur le climat de la Belgique. 2 volumes.
  • 1848. Du système social et des lois qui le régissent.
  • 1848. Sur la statistique morale et les principes qui doivent en former la base.
  • 1850. Mémoire sur les lois des naissances et de la mortalité à Bruxelles.
  • 1853. Mémoire sur les variations périodiques et non périodiques de la température, d'après les observations faites, pendant vingt ans, à l'observatoire royal de Bruxelles.
  • 1864. Histoire des sciences mathématiques et physiques chez les Belges.
  • 1867. Météorologie de la Belgique comparée à celle du globe.
  • 1867. Sciences mathématiques et physiques au commencement du XIXe siècle.
  • 1869. Sur la physique du globe en Belgique.
  • 1870. Anthropométrie, ou Mesure des différentes facultés de l'homme.

Irodalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1^ Erik Gregersen (2010) (szerk.): The Britannica Guide to Statistics and Probability

2^ Piers Beirne (1987). "Adolphe Quetelet and the Origins of Positivist Criminology". In: American Journal of Sociology 92(5): pp. 1140–1169.

3^ Eiseley, Loren (1961). Darwin's Century. Anchor Books, Doubleday. p. 227.

4^ Garabed Eknoyan (2008). "Adolphe Quetelet (1796–1874) – the average man and indices of obesity". In: Nephrol. Dial. Transplant. 23 (1): 47–51.