Belgium közigazgatási területei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Belgium közigazgatási területei:

Közösségek[szerkesztés]

Közösségek Flamand Közösség Francia Közösség Német nyelvi közösség
Holland neve Vlaamse Gemeenschap (Franse Gemeenschap) (Duitstalige Gemeenschap)
Francia neve (Communauté flamande) Communauté française (Communauté germanophone)
Német neve (Flämische Gemeinschaft) (Französische Gemeinschaft) Deutschsprachige Gemeinschaft
Térképe Vlaamse GemeenschapLocatie.png Franse GemeenschapLocatie.png Duitstalige GemeenschapLocatie.png
Zászlója Flag of Flanders.svg Flag of Wallonia.svg Flag of the German Community in Belgium.svg
Székhelye Brüsszel
(a flamand régióval közös)
Brüsszel Eupen
Vezetője Kris Peeters
(a flamand régióval közös)
Rudy Demotte Karl-Heinz Lambertz
Hivatalos weboldala www.flanders.be www.cfwb.be www.dglive.be

Régiók[szerkesztés]

Régió Flandria Vallónia Brüsszel fővárosi régió
Holland neve Vlaams Gewest (Waals Gewest) Brussels Hoofdstedelijk Gewest
Francia neve (Région flamande) Région wallonne Région de Bruxelles-Capitale
Német neve (Flämische Region) Wallonische Region (Region Brüssel-Hauptstadt)
Térképe Vlaams GewestLocatie.png Wallonia (Belgium).png BelgiumBrussels.png
Zászlója Flag of Flanders.svg Flag of Wallonia.svg Flag Belgium brussels.svg
Székhelye Brüsszel Namur Brüsszel
Területe 13 522 km²
(Belgium 44,29%-a)
16 844 km²
(Belgium 55,18%-a)
161 km²
(Belgium 0,53%-a)
Tartományok Antwerpen
Limburg
Flamand-Brabant
Kelet-Flandria
Nyugat-Flandria
Hainaut
Vallon-Brabant
Namur
Liège
Luxembourg
nincs
Önálló települések száma 308 262 19
Lakosság 6 161 600 [2008][1]
(Belgium lakosságának 57,76%-a)
3 456 775 [2008][1]
(Belgium lakosságának 32,4%-a)
1 048 491[2008][1]
(Belgium lakosságának 9,82%-a)
Népsűrűség 442 fő/km² 199 fő/km² 6,238 fő/km²
Vezetője Kris Peeters[2] Rudy Demotte[3] Charles Picqué[4]
Hivatalos weboldala www.flanders.be www.wallonie.be www.brussels.irisnet.be

Tartományok[szerkesztés]

A brüsszeli régiót nem osztották tovább tartományokra.

Járások[szerkesztés]

A belga tartományokban található közigazgatási egység a járás (arrondissement). A járásokat általában a járásban található legnagyobb városról, a járás székhelyéről nevezik el. A járások ellátnak közigazgatási és igazságszolgáltatási funkcikókat is, bár esetenként a közigazgatási és az igazságszolgáltatási egység határai nem esnek egybe.

A járások nem rendelkeznek képviselőtestülettel, sem politikai vagy közigazgatási vezetővel, egyszerűen a NUTS statisztikai rendszer 3. szintjének megfelelő közigazgatási egységet képviselnek.

Városok[szerkesztés]

Önálló település[szerkesztés]

Az 1960-as és 70-es években végrehajtott belga közigazgatási reform során kialakított önálló települések a belga közigazgatási rendszer legkisebb, önálló képviselőtestülettel és választott vezetővel rendelkező egységei. Az önálló település (gemeente vagy municipalité) általában egy nagyobb városból és több kisebb résztelepülésből áll, de előfordulhat, hogy egy nagy város alkot egy önálló települést. A 100 000-nél több lakossal rendelkező településeknek megvan a joguk, hogy kerületeket hozzanak létre, de ezzel a joggal eddig csak Antwerpen város élt.

Résztelepülés[szerkesztés]

A közigazgatási reform során a kisebb településeket általában egy nagyobb várossal vonták össze és alakították ki az "önálló település" közigazgatási egységét, amelyhez több kisebb résztelepülés (deelgemeente, sections de commune, ancienne commune vagy commune avant fusion) tartozik. A reform során a jelenlegi résztelepülések önálló kormányzata és képviselő testülete megszűnt. A 100 000-nél nagyobb lakosú városoknak megvan a joga, hogy a résztelepülésekhez hasonlóan a várost kerületekre ossza fel, és azokban önálló kerületi képviselő testületet hozzon létre; jelenleg ezzel a lehetőséggel csak Antwerpen él.

Ma csak azokat a résztelepüléseket tartják számon, amelyek 1961. január 1., a közigazgatási reform hivatalos kezdete előtt önálló települések voltak.

Belgium legnagyobb városai[szerkesztés]

  1. Antwerpen (457 749)
  2. Gent (230 951)
  3. Charleroi (201 373)
  4. Liège (185 574)
  5. Bruges (117 327)
  6. Namur (106 767)
  7. Mons (91 083)
  8. Leuven (89 910)
  9. Mechelen (77 480)
  10. Aalst (77 007)
  11. La Louvière (76 896)
  12. Kortrijk (73 625)
  13. Hasselt (69 538)
  14. Sint-Niklaas (69 082)
  15. Ostend (68 594)
  16. Tournai (67 476)
  17. Genk (63 607)
  18. Seraing (60 728)
  19. Roeselare (55 380)
  20. Verviers (52 820)
  21. Mouscron (52 534)
  22. Beveren (45 593)
  23. Dendermonde (43 081)
  24. Beringen (40 849)
  25. Turnhout (39 561)
  26. Dilbeek (39 288)
  27. Heist-op-den-Berg (38 126)
  28. Sint-Truiden (37 989)
  29. Lokeren (37 515)
  30. Brasschaat (37 180)
  31. Vilvoorde (36 956)
  32. Herstal (36 832)
  33. Braine-l'Alleud (36 803)
  34. Maasmechelen (36 175)
  35. Waregem (35 919)
  36. Châtelet (35 475)
  37. Ninove (35 373)
  38. Ieper (34 949)
  39. Geel (34 758)
  40. Halle (34 679)
  41. Knokke-Heist (33 823)
  42. Grimbergen (33 571)
  43. Schoten (33 230)
  44. Lier (32 947)
  45. Mol (32 476)
  46. Binche (32 394)
  47. Menen (32 325)
  48. Wavre (32 023)
  49. Evergem (31 963)
  50. Tienen (31 746)
  51. Lommel (31 616)
  52. Geraardsbergen (31 089)
  53. Wevelgem (31 059)
  54. Heusden-Zolder (30 648)
  55. Sint-Pieters-Leeuw (30 637)

A Brüsszel fővárosi régió önkormányzatai[szerkesztés]

A Brüsszel fővárosi régió az alábbi területekből áll :

  1. Brüsszel (142 853)
  2. Schaarbeek/Schaerbeek (110 375)
  3. Anderlecht (93 808)
  4. (Sint-Jans-)Molenbeek-Saint-Jean (78 520)
  5. Elsene/Ixelles (77 729)
  6. Ukkel/Uccle (74 976)
  7. (Sint-Lambrechts-)Woluwe-Saint-Lambert (47 845)
  8. Vorst/Forest (47 555)
  9. Sint-Gillis/Saint-Gilles (43 733)
  10. Jette (42 250)
  11. Etterbeek (41 097)
  12. (Sint-Pieters-)Woluwe-Saint-Pierre (37 920)
  13. Evere (33 069)
  14. Oudergem/Auderghem (29 265)
  15. Watermaal-Bosvoorde/Watermael-Boitsfort (24 314)
  16. Sint-Joost-ten-Node/Saint-Josse-ten-Noode (23 142)
  17. Ganshoren (20 609)
  18. (Sint-Agatha-)Berchem-Sainte-Agathe (19 968)
  19. Koekelberg (17 721)

Forrás[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Structure de la population selon le lieu de résidence ((franciául) és (hollandul) nyelven) (jsp). FOD/SPF Economie (Federal Government Service Economy) - Algemene Directie Statistiek en Economische Informatie, 2008 (Hozzáférés: 2010. május 21.)
  2. Leden en bevoegdheden van de Vlaamse Regering 2009-2014
  3. Gouvernement wallon
  4. Région de Bruxelles-Capitale / Autorités / Gouvernement