Anderlecht

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anderlecht
3566anderlechtTownHall.jpg
Anderlecht címere
Anderlecht címere
Anderlecht zászlaja
Anderlecht zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Brüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel fővárosi régió
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány
Járás Brüsszel
Polgármester Gaëtan Van Goidsenhoven (MR)
Irányítószám 1070
Körzethívószám 02
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 117 412 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 5500 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 25,78%
20–64 57,62%
65 felett 16,61%
Más nemzetiségűek 24,18% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 23,9 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 9539 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 17,74 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Anderlecht (Belgium)
Anderlecht
Anderlecht
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 50′, k. h. 4° 20′Koordináták: é. sz. 50° 50′, k. h. 4° 20′
Anderlecht weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat.

Anderlecht egyike a belgiumi Brüsszel fővárosi régió 19 kerületének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².

Történelme[szerkesztés]

Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.

Kertvárosi részlet Mortenbeekben

1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért a scheuti csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Johanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.

A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.

Jellegzetes városrészlet Het Radból

A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.

Sportélet[szerkesztés]

A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stock Stadion.

Események[szerkesztés]

Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]