Jette

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jette
Jette - a városháza épülete
Jette - a városháza épülete
Jette címere
Jette címere
Jette zászlaja
Jette zászlaja
Jette kerület a brüsszeli régióban
Jette kerület a brüsszeli régióban
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Brüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel fővárosi régió
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány
Járás Brüsszel
Polgármester Hervé Doyen (cdH)
Irányítószám 1090
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 43 564 fő (2007)
Férfi 21909
Nők 24909
Népsűrűség 9289 fő/km2
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 19,15 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 13602€/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 5,04 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jette (Belgium)
Jette
Jette
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 52′, k. h. 4° 20′Koordináták: é. sz. 50° 52′, k. h. 4° 20′
Jette weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jette témájú médiaállományokat.

Jette (franciául: ˈʒɛt, hollandul: ˈjɛtə) egyike a belgiumi Brüsszel fővárosi régiót alkotó 19 kerületnek. 2010-ben lakossága 46818 fő volt, területe 5,04 km², népsűrűsége 9289 fő/km².

A kerület elsősorban lakóövezet, főleg családi házak találhatók itt. A kerület északnyugati része kevésbé beépített, több zöldterület található itt, mint a központban. A Brüsszeli Szabadegyetem holland tannyelvű része, a Vrije Universiteit Brussel a kerületben helyezte el az orvostudományi tanszéket és az egyetemi kórházat, bár az egyetem többi épülete Ixelles-ben található.

Földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés]

Jette kerület a Brüsszeli Régió északnyugati részén található, szomszédai nyugat-délnyugaton Ganshoren, keleten Brüsszel, délkeleten Sint-Jans-Molenbeek/Molenbeek-Saint-Jean, míg délen egy kis területen Koekelberg. Északon a Flamand-Brabant tartományhoz tartozó Wemmel és Zellik települések határolják.

Története[szerkesztés]

Jette - a vasútállomás épülete

Jette területén újkőkorszaki kőszerszámok maradványait, illetve gallo-román villa maradványait tárták fel. Az első templomot Szt. Péternek dedikálták.

A középkor során a térség a Brabanti Hercegség része volt, a herceg védnökségével alapította 1095-ben Cambrai püspöke a dieleghemi apátságot. 1140-ben az apátság a premontrei rendhez csatlakozott. A 13. századtól fogva az apátság a település területének felét közvetlenül birtokolta és a maradék gazdasági-szociális életében is nagy szerepet játszott.

Jette a 17. századig Merchtem település része volt, amikor a németalföldi kormányzók, Izabella infánsnő és Albert főherceg pénzügyminisztere megszerezte és felújíttatta a szomszédos Ganshorenben található Rivieren kastélyt. 1654-ben a miniszter fia bárói címet kapott, majd öt évvel később gróffá emelték, a grófi birtok pedig magában foglalta Jette-ét és a környező falvakat.

1794-ben a francia forradalmi hadsereg elfoglalta a környéket, Jette-ét önálló városnak nyilvánították, az apátságot viszont feloszlatták és a szerzeteseket 1796-ban elkergették. A következő évben az apátság legtöbb épületét megsemmisítették, csak az apát palotája maradt épen. 1841-ben Ganshoren, amely korábban Jette része volt, önállósodott. Ezt követően Jette lassanként elvesztette önálló arculatát és Brüsszel egyik külvárosává fejlődött. Népessége 1900-ban 10000 fő volt, 2010-re meghaladta a 46000 főt.

Látnivalók[szerkesztés]

Szt. Péter templom
  • A városháza épülete Jules Van Ysendyck remekműve, építését a 20. század első éveiben fejezték be.
  • A dieleghemi apátság egyetlen megmaradt épületét, az apát palotáját történelmi múzeummá alakították át.
  • A kerület régi sörözői és sörfőzői aránylag sokáig működtek, csakúgy, mint az itt található kovácsműhely, amely 1960-ig üzemelt.
  • A René Magritte múzeumot abban a házban alakították ki, ahol a művész 24 évig élt és alkotott.
  • A Szt. Péter-templom a Mercier bíboros téren található

Maison du Peuple[szerkesztés]

A Blaton torony áll ma a Maison du Peuple helyén.

A Maison du Peuple (francia) vagy Volkshuis (holland), jelentése "A nép háza", volt a híres belga építész, Victor Horta egyik legnagyszabásúbb alkotása, amelyet a Belga Munkáspárt felkérésére az Émile Vandervelde téren emeltek.

Horta a meglehetősen szabálytalan építési telek ellenére, amely egy kör alakú tér mellett, lejtős terepen volt, olyan épületet tudott tervezni, amely maximálisan kihasználta a rendelkezésre álló helyet. Az épületben helyet kaptak irodák, kávézók, üzletek, találkahelyek és egy táncterem. Az épületet úttörő módon jórészt öntöttvasból készült - több, mint 600 tonnát használtak fel. 15 munkás dolgozott 18 hónapig az épület vasszerkezetének elkészítésén, Horta több, mint 8500 m² tervrajzai alapján. Az 1899-ben átadott épületet sokan mesterművének tartották és mivel téglából, vasból és üvegből építette, a modern építészet egyik példája volt-

Azonban az épületet 1965-ben a jette-i önkormányzat, több mint 700 nemzetközi építész tiltakozása ellenére lebontotta. A tervek szerint egy új helyszínen felépítették volna, az épület darabjait ezért megszámozták és egy tervureni raktárba szállították. Az 1980-as években a jette-i önkormányzat nagyszabású vállalkozásba fogott: a "Parc Roi Baudouin" park magában foglalta volna a Laarbeek és Poelbosch erdőket és a parkban felépítettek volna egy pavilont Horta stílusában, a lebontott épület darabjainak felhasználásával. Ezért az épület egyes részeit visszavásárolták és a leendő park helyén, a szabad ég alatt tárolták. Miután kikerültek a raktárból, az öntöttvas darabok rohamosan rozsdásodni kezdtek, viszont a projekt pénzügyi nehézségekbe ütközött és késett a park kialakítása. A botrány akkor robbant ki, amikor egy csaló az épületmaradványok tulajdonosának adta ki magát és a vasszerkezet egy részét ócskavasként eladta.

1988-ban a Maison du people maradványait felajánlották Gent városának, Horta szülővárosának. 1991-re az épület részeit összeállították a Flanders Technology kiállítás részeként.

Azonban Gent városának sem volt elegendő pénze, hogy az épületet újjáépítése, ezért a maradványokat a "Fondation des Monuments et Sites" alapítványnak adták át, hogy Antwerpenben egy pavilon építéséhez felhasználják.

Antwerpen pályázatot írt ki a maradványok hasznosítására, amelyet a Palm sörfőzde nyert meg: a "Horta Grand Café" nevű épület Willy Verstraete építész munkája, aki többek között a flamand parlament épületét is tervezte. A Horta Café 2000-ben nyílt meg, és a Maison du Peuple'1 maradványai ma a "Salle Art Nouveau" termet díszítik.

Horta épülete helyén 1966-ban egy jellegtelen toronyházat építettek.

Híres emberek[szerkesztés]

A kerületben született vagy élt:

További képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]