Etterbeek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Etterbeek
Etterbeek - városháza
Etterbeek - városháza
Etterbeek címere
Etterbeek címere
Etterbeek zászlaja
Etterbeek zászlaja
Etterbeek kerület elhelyezkedése a Brüsszel Fővárosi Régióban
Etterbeek kerület elhelyezkedése a Brüsszel Fővárosi Régióban
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Brüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel fővárosi régió
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány Arrondissement of Brussels-Capital
Járás Brüsszel
Polgármester Vincent De Wolf (MR)
Irányítószám 1040
Körzethívószám 02
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 44 352 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 20974
Nők 23978
Népsűrűség13 445 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 18,44
20–64 67,43
65 felett 14,14
Más nemzetiségűek 36,29% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta18,5 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 10 494 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület3,15 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Etterbeek (Belgium)
Etterbeek
Etterbeek
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 49′, k. h. 4° 23′Koordináták: é. sz. 50° 49′, k. h. 4° 23′
Etterbeek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Etterbeek témájú médiaállományokat.

Etterbeek egyike a Brüsszel fővárosi régió tizenkilenc területi önkormányzatának Belgiumban. A következő brüsszeli területi önkormányzatokkal szomszédos: Brüsszel Belváros, Ixelles/Elsene, Auderghem/Oudergem, Woluwe-Saint-Pierre/Sint-Pieters-Woluwe, Woluwe-Saint-Lambert/Sint-Lambrechts-Woluwe és Schaerbeek/Schaarbeek.

A városrész története[szerkesztés]

A legenda szerint Gertrúd, Landeni Pippin lánya alapított itt egy kápolnát a 8. században. I. Ottó egyik 966-ban kelt okirata említi Iatrebache templomát. Az Ietrebecca név valószínűleg a kelta gyökerű gyors mozgást jelentő „ett” szóból, és a holland patak jelentésű „beek” szóból származik, az elnevezés ebben a formában először 1127-ben fordul elő okiratban. A jelenlegi helyesírással először 1138-ban fordul elő okiratban a helynév, amikor egy újabb és nagyobb templomot építettek itt.

A középkorban Etterbeek kicsi, Brüsszeltől független vidéki falu volt, ha nem számítjuk a Brüsszelnek fizetendő söradót, melyet II. János, Brabant hercege idején, 1300 körül kellett fizetni. Az elkövetkező két évszázad számos fájdalmas eseményt tartogatott a település számára: 1489-ben Albert, Saxe hercege feldúlta a falut az Ausztriai Miksa ellen küzdő lázadók üldözése közben, 1580-ban a falut újra elpusztították a képrombolók a protestáns reformációs háborúk során. Albert főherceg és Izabella uralkodása alatt újra béke költözött a településre.

1672-ben Etterbeek függetlenedett a szomszédos Sint-Genesius-Rode-tól, amikor II. Károly spanyol király bárósággá léptette elő. Első bárója Don Diego-Henriquez de Castro volt, a hollandiai spanyol seregek főkincstárnoka. Castro házát 1767-ben eladták, de ma is látható a városrész legöregebb épületeként.

A francia uralom alatt Etterbeeket önkormányzattá (commune) alakították a Sint-Stevens-Woluwe kantonon belül. Akkortól, de különösen az 1830-as belga forradalom és Brüsszel fővárossá fejlődése óta Ettrebeek népessége gyorsan nőtt. 1876-ban már több mint 10000 lakosa volt, 1900-ban több mint 20000, és 1910-ben több mint 33000. A 20. század első évtizedében II. Lipót belga király uralkodása idején ugrásszerűen megnőtt az építkezések száma, a város arculata megváltozott a napjainkban a városrészt jellemző széles utcák és lakóövezetek kialakításával.

Látnivalók[szerkesztés]

A Cauchie-ház
  • Két katolikus templom található Etterbeekben (az egyik a Saint-Antoine templom). A harmadik katolikus templomot a kilencvenes években lebontották, mivel az összeomlás szélén állt.
  • A Fondation René Carcan nevű alapítvány és múzeum René Carcan egykori műtermében található.
  • A Cauchie-házat 1905-ben építette Art Nouveau stílusban Paul Cauchie építész, festő és tervező. A ház homlokzata allegorikus sgrafittójáról nevezetes.
  • A városrész legöregebb épülete, az egykori bárói ház 1680-ban épült.
  • Néhány zöldterület is található a városrészben, például a Jean-Felix Hap-kert. A jól ismert Parc du Cinquantenaire és a Park Leopold határosak a városrész területével.
Jean-Felix Hap-kert

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)

Külső hivatkozások[szerkesztés]