Saint-Josse-ten-Noode

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
Saint-Josse városháza
Saint-Josse városháza
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node címere
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node címere
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node zászlaja
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node zászlaja
SaintJosse.png
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Brüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel fővárosi régió
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Francia Közösség
Tartomány Brüsszel fővárosi régió
Járás Brüsszel
Polgármester Jean Demannez (PS)
Irányítószám 1210
Körzethívószám 02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 26 338 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 13560
Nők 12778
Népsűrűség 20622 fő/km2
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 36,1 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 6598€/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 1,14 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node (Belgium)
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 23′Koordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 23′
Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node témájú médiaállományokat.

Saint-Josse-ten-Noode (franciául) vagy Sint-Joost-ten-Node (hollandul) egyike a Brüsszel fővárosi régiót alkotó 19 kerületnek. Területe csupán 1,14 km², lakossága 2006-ban 23 557 fő volt. Saint-Josse ezzel a legkisebb és a legsűrűbben lakott a brüsszeli kerületek közül.

Földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés]

Saint-Josse-ten-Noode a Brüsszeli Régió földrajzi középpontjától északkeletre helyezkedik el, csak két kerülettel szomszédos: délről, nyugatról és északnyugatról Brüsszel, északkeletről Schaerbeek határolja.

Története[szerkesztés]

A Saint-Josse-ten-Noode kerületben található leuveni kapu (Porte de Louvain), 1900 körül

A kerületet a 7. században élt breton Szent Jodok[2] (Josse, Joos, Josst) tiszteletére nevezték el.

A Ten-Noode falu a 13. században kezdett kialakulni az uccle-i, az etterbeeki és a brüsszeli Szent Gudula parókiák körül. Akkoriban, a Maelbeek- és Schaerbeek-patak környékének kivételével, a hely gyéren lakott és ritkásan megművelt volt, mivel a talaj rossz minőségű, homokos volt. A település neve is innen ered: nude, noede, oede jelentése "hiányos", "hiányzik". A hely első említése 1254-ből származik, a Szent Gudula parókia és a Coudenberg család által kötött szerződésben. Száz évvel később, a Brüsszelből Leuvenbe vezető országút mentén kezdett kialakulni a település magja. Az út mentén, a Maelbeek völgyében építették meg Szent Jodok kápolnáját, amely azonban csak 1803-ban lett templom.[3]

Szent Jodok, a zarándokok védőszentje egy 1920-as évekből származó nyomaton

Ten-Noode területe, a Maelbeek völgye, a Linthout erdővel, a környező tavakkal és a festői sétautakkal hamarosan a brüsszeliek közeli kirándulóhelye lett. A 15. századtól a burgundi hercegeknek is volt rezidenciája, a 16. században az oránai-nassaui hercegi család tagjai, Granvelle bíboros, a költő Houwaert lakott a helyi villákban. A környék azonban hanyatlásnak indult, amikor a brugundi hercegek székhelyüket elvitték Brüsszelből.[3]

A 16. és 17. században a helyieknek a környéken dúló háborúk nagy károkat okoztak:

  • 1572-ben I. Vilmos orániai herceg katonái gyújtották fel a házakat
  • 1578-ban a pánikba esett brüsszeliek gyújtották fel a saját házaikat, hogy megakadályozzák a várost ostromló Don Juant, hogy katonáinak szállást találjon
  • 1579-ben spanyol zsoldosok támadták meg Saint-Josse-t és számos foglyot ejtettek a helyiek közül
  • 1580-ban a protestánsok lerombolták Szent Jodok kápolnáját
  • 1583-ban Anjou hercegének katonái prédálták fel a környéket
  • 1600-ban a lakosok végre elkezdhették a kápolna újjáépítését
  • 1609-ben rekonstruálták a burgundi hercegek palotáját
  • 1635-ben francia katonák foglalták el, akik Hollandia felé tartottak. Ottavio Piccolomini felmentő seregeinek megérkezésekor a franciák visszavonultak
  • 1675-ben XIV. Lajos francia király megtámadta Brüsszelt, Zaventemet és felégették a külvárosokat is. Három nappal később a franciák elvonultak, hogy részt vegyenek a maastrichti csatában
  • 1690-ben francia katonák a Fleurusi csata után erre vonultak vissza, Schaerbeek és Saint-Josse lakosságát sanyargatva
  • 1706-ban Marlborough hercegének katonái érkeztek a környékre a spanyol örökösödési háború idején (Brüsszel ekkor megadta magát az angol hadvezérnek)
  • 1746-ban de Saxe marsall vezetése alatt francia csapatok jelentek meg Brüsszel falai alatt, elfoglalták a külvárosokat és felégették Brüsszelt.

A 19. század során Saint-Josse település még Ixelles-el és Etterbeekkel volt határos, és magában foglalta a mai erurópai negyed területének nagy részét, a Schuman körforgalmat, a Cinquantenaire-t és a Place de Luxembourg-ot is. Azonban a település pénzügyi nehézségei miatt ezeket a területeket el kellett adnia Brüsszelnek.

Látnivalók[szerkesztés]

A Saint Josse templom látképe, az akvarellt Léon van Dievoet építész festette.
Saint-Josse városházája

Híres emberek[szerkesztés]

További képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
  2. Ld. http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_jodok
  3. ^ a b Histoire des environs de Bruxelles ou description historique des localités qui formaient autrefois l’ammannie de cette ville. Tome troisième, pp. 5-6. Alphonse Guillaume Ghislain Wauters, C. Vanderauwera, 1855