Molenbeek-Saint-Jean

	Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek
	A Tour L'Ecluse toronyház
; Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek címere	; Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek zászlaja
	; Molenbeen kerület a brüsszeli régióban
	; Molenbeen kerület a brüsszeli régióban
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Brüsszel fővárosi régió
Közösség	Flamand Közösség; Belgiumi Francia Közösség
Tartomány	Arrondissement of Brussels-Capital
Járás	Brüsszel
Polgármester	Philippe Moureaux (FDF)
Irányítószám	1060
Körzethívószám	02
Testvérvárosok	Lista Oujda; Levallois-Perret;
	Népesség
Teljes népesség	97 979 fő (2020. jan. 1.)
Férfi	23550
Nők	23431
Népsűrűség	18643 fő/km2
	Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	27,12 (2006) %
Átlagos éves jövedelem	10126€/fő (2003)
	Földrajzi adatok
Terület	2,52 km2
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 51′ 17″, k. h. 4° 20′ 19″Koordináták: é. sz. 50° 51′ 17″, k. h. 4° 20′ 19″
	Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek témájú médiaállományokat.

Molenbeek-Saint-Jean (franciául) vagy Sint-Jan-Molenbeek (hollandul) egyike a belgiumi, Brüsszel fővárosi régiót alkotó 19 alapfokú közigazgatási egységnek, községnek. 2010-ben lakossága 88181 fő volt, területe 5,89 km², népsűrűsége 14971 fő/km².

Földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés]

A kerület a Brüsszel fővárosi régió északnyugati részén található, szomszédai észak felől Berchem-Sainte-Agathe, Koekelberg és Jette, keleten Brüsszel, délen pedig Anderlecht.

Története[szerkesztés]

A kerület neve a holland molen (malom) és beek (patak) szavakból ered, ami eredetileg a helyi vízfolyást jelölte, majd később, kb. 985 körül, már a malom környékén kinövő településre is kezdték használni. A középkorban Molenbeek nevezetessége Szent Gertrúd csodatévő kútja, mely a zarándokok kedvelt célpontja volt.

A 13. század során a falu Brüsszel városhoz tartozott és sok, korábban ide tartozó földterületet Brüsszel szerzett meg. 1578-ban lebontották a falu templomát és nem is helyettesítették, ami további hanyatláshoz vezetett, a 18. század végéig lényegében földművelésből élő falu maradt.

A 18. század végén a Brüsszel-Charleroi csatorna megépítése hozott nagy változást, Molenbeek kereskedelmi és ipari jelentősége megnőtt, a lakossággal együtt. 1875-ben a település visszanyerte önállóságát. A helyi munkalehetőségek számos munkást vonzottak ide, először Belgium más részeiből, majd Franciaországból, később Európa déli részéről és napjainkban Kelet-Európából és Észak-Afrikából. A település lakossága folyamatosan nőtt a 19. század során, ami igen zsúfolt lakónegyedekhez, rossz életkörülményekhez vezetett.

A várost ekkor "Kis-Manchester" néven emlegették, mivel lakói olyan szegénységben és nyomorúságban éltek, mint az angol nagyvárosban. Amikor Brüsszel a csatorna kikötői részét saját területéhez csatolta, elkezdődött Molenbeek hanyatlása. Az első világháború után a folyamat felgyorsult, különösen a nagy gazdasági világválság alatt, rengeteg ember vesztette el a munkáját, süllyedt szegénységbe. A különféle fejlesztési programok ellenére az egyik legszegényebb brüsszeli kerületnek számít ma is, ahol a munkanélküliség eléri a 30%-ot.

Lakosság[szerkesztés]

A Belgiumból, Franciaországból, Európa déli és keleti részéből érkező bevándorlók után jelentős muszlim közösség, elsősorban törökök és marokkóiak telepedtek meg Molenbeekben. A muszlimok jelenléte a kerület központjában jól látható, (boltok, kávéházak, üzletek) és két mecsetet is építettek a közösség számára.

Látnivalók[szerkesztés]

Számos régi gyárépületet újítottak fel és alakítottak át lakóházakká, apartmanokká vagy valamilyen közösségi célra. Egyik közülük a Raffinerie, egy régi cukorfinomító, amely ma mint kulturális és modern táncközpont működik. A Fonderie, régen öntöde, ma ipari múzeum. A Bottelarij, korábban palackozóüzem volt, 1999–2004 között a Királyi Flamand Színház (Koninklijke Vlaamse Schouwburg ) kapott itt otthont, amíg a belvárosban lévő színházukat felújították.^[2]
A Tour & Taxis épület és környéke (korábban a Thur und Taxis postavállalat egyik állomása) rezidenciális, kulturális és kereskedelmi tevékenységeknek ad ma otthont.
A Karreveld kastélyt ma főleg kulturális rendezvényekre veszik igénybe, de időnként az önkormányzat is itt tartja üléseit.
"Scheutbos" regionális park.