Tanger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tanger
Tanger vom Hafen aus gesehen.jpg
Tanger zászlaja
Tanger zászlaja
Közigazgatás
Ország Marokkó
Irányítószám 90000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 974 000 fő (2014)[1]
Tszf. magasság80 m
Terület199,5 km²
Elhelyezkedése
Tanger (Marokkó)
Tanger
Tanger
Pozíció Marokkó térképén
é. sz. 35° 46′, ny. h. 5° 48′Koordináták: é. sz. 35° 46′, ny. h. 5° 48′
Tanger weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanger témájú médiaállományokat.

Tanger (ejtsd Tanzsé, arabul طنجة, tudományos átiratban Ṭanǧa, angol: Tangier) jelentős kikötőváros Marokkóban a Gibraltári-szoros nyugati végénél. Lakossága elővárosokkal 974 000 fő volt 2014-ben.

Nagy forgalmú kereskedelmi központ és iparváros. Számos bankja, híres kaszinója és mozgalmas éjszakai élete markáns nemzetközi légkört kölcsönöz neki.

Éghajlat[szerkesztés]

Tanger éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 16,2 16,8 18,0 19,2 22,0 25,0 28,3 28,6 27,3 23,7 19,6 17,0 21,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,8 9,4 10,0 11,2 13,4 16,2 18,7 19,0 18,3 15,6 12,2 9,7 13,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 103 99 72 62 37 14 2 2 15 65 135 129 735
Forrás: Deutscher Wetterdienst, NOAA


Történelem[szerkesztés]

Évszázadokon át a két földrész kapuja volt. Az i. e. 5. században alapították a karthágóiak. A főníciaiak, a görögök, majd rómaiak, mind alapítottak itt várost. A rómaiak alapította Tingist a vandálok foglalták el (5. század), majd a bizánciak szállták meg (6. század), végül pedig az arabok vették be (8. század). Ez utóbbiak 711-ben innen indultak el Spanyolország meghódítására. A későbbi évszázadokban Tanger megszállói között találjuk a portugálokat (1471-1580 és 1656-1662), a spanyolokat (1580-1656) és az angolokat (1661-1684). Majd Tanger az arab Marokkó része lett. Aranykorát 1912 és 1956 között élte, amikor nemzetközi közigazgatás alatt állt és virágzó kereskedelmi központ volt.

Turizmus[szerkesztés]

Központja a forgalmas Grand Socco piac, ahol éjjel-nappal folyik az élet. Hivatalos neve a térképen Place du 9 Avril 1947. A Grand Socco ellentétes oldalán áll a Sidi Bou Abid-mecset. Minaretje fajanszdíszítésű. A Grand Socco mellett kezdődik az óváros (medina), amelyet a kasbah (fellegvár) ural - ez magában foglalja a Dár-el-Makhzen-t (szultáni palota), melynek lakosztályaiból marokkói művészeti múzeumot hoztak létre, benne az ország különböző tájainak művészeti tárgyaival.

A Marokkói Ókortörténeti Múzeumnak a Dár Sorfa-palota ad otthont.

Ugyancsak az óvárosban van a 17. századi Nagymecset.

A tengerparthoz közeli Avenue d'Espagne pálmafasoros sétányán járva, éttermei, szállodai kávézói, nemzetközi élete, Nizza hangulatát idézi fel.

A város környéke fürdő- és üdülőhelyek sokaságából áll.

Tangertől keletre és nyugatra fekszik a Malabata-fok és a Spartel-fok, mindkettőn van világítótorony. A kettő között mintegy 22 km-nyi, sziklás kis öblökkel tarkított szép tengerpart húzódik, ahonnan kilátás nyílik a szoroson át Spanyolország földjére.

Avenue Mohammed VI

Közlekedés[szerkesztés]

2015-től a várost nagysebességű vasútvonal köti össze Kenitrával.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tangier című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998

További információk[szerkesztés]