Oostende
| Oostende | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Tartomány | Oostendei kerület | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 71 557 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 13′ 33″, k. h. 2° 55′ 10″Koordináták: é. sz. 51° 13′ 33″, k. h. 2° 55′ 10″ | |||
| Oostende weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oostende témájú médiaállományokat. | |||
Oostende (francia, német illetve gyakran magyar[2] írásalakban: Ostende) kikötőváros Belgiumban.[m 1] A nyugat-flandriai település lakosainak száma hetvenezer fölött van. Főként tengerpartja miatt jelentős turisztikai célpontnak számít. A város lakóinak uralkodó nyelvjárása a holland nyelv helyi változata, a flamand.
Fekvése[szerkesztés]
Nyugat-Flandriában az Északi-tenger partján fekszik. Időjárása hűvös és csapadékos.
Története[szerkesztés]
Oostende a belga tengerpart fővárosa. Az ókorban nem volt más mint egy kis halászfalu, amelyet az Északi-tenger és a tengerparti tó között fekvő sziget (Testerep) keleti partjára (hollandul: oost-einde) építettek. Bár kicsi volt, a falu 1265 körül elnyerte a városi rangot, amikor a lakosok rendszeres vásárt tartottak itt.
A fő bevételi forrás természetesen a halászat volt. Az Északi-tenger partja mindig is meglehetősen labilis volt, és 1395-ben a lakosok úgy döntöttek, hogy új várost építenek a nagy gátak mögé, távol a tenger fenyegetésétől. Az északi-tengeri stratégiai fekvés nagy előnyhöz juttatta Oostendét mint kikötőt, de problémaforrásnak is bizonyult. A várost gyakran bevették, lerombolták és kifosztották a hódító seregek. Ezt követően jelentős kikötővé vált. 1722-ben a hollandok lezárták Antwerpen kikötőjének bejáratát, és ennek eredményeként Oostende jelentősége megnőtt, mivel alternatív hozzáférést biztosított a tengerhez, jelentős kikötővé vált.
Amikor a Dél-Németalföld (a mai Belgium) a Habsburg monarchia része lett, VI. Károly német-római császár monopóliumot biztosított a városnak az Afrikával és a Távol-Kelettel folytatott kereskedelemben. Az Oostendse Compagnie (Oostende kereskedelmi társasága) számára engedélyezte, hogy tengerentúli gyarmatokat alapítson. 1727-ben azonban a társaság kénytelen volt abbahagyni a működését, mivel Hollandia és Nagy-Britannia nem engedélyezte versenytársak számára a nemzetközi kereskedelmet, amelyet e nemzetek kiváltságuknak tekintettek.
A későbbi időkben Oostende kikötője tovább bővült, köszönhetően szerkezetének és a z ország belsejevel való kapcsolatai javításának. 1838-ban vasúti összeköttetés épült Brüsszellel. A város 1846-ban vált Anglia tranzitkikötőjévé, amikor az első komp elindult Doverbe. Ma már nem tölti be ezt a szerepet, kivéve a teherszállítást mint alternatív átkelőhelyet a Csatornán a franciaországi Calais-ba. A város imázsa szempontjából nagyon fontos volt az I. és II. Lipót belga királyok figyelme. Mindketten szerettek Oostendében nyaralni. Fontos műemlékek és villák épültek itt a királyi család számára. A belga arisztokrácia többi tagja azonnal utánozta őket, így Oostende „a belga tengerparti üdülőhelyek királynőjeként" vált ismertté.
1940-ben Belgium kapitulációja másnapján a német csapatok harc nélkül vonultak be a városba. 1944-ben a szövetségesek pusztító bombázásokat hajtottak végre a kikötő ellen.
Látnivalói[szerkesztés]
.jpg)
- Szent Péter és Szent Pál-templom (Sint-Petrus-en-Pauluskerk).
Oktatás[szerkesztés]
A városban működik többek között a Szent József Gimnázium.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Továbbá a város latin, olasz illetve lengyel nyelveken Ostenda, angol nyelven Ostend alakban szerepel. Korábbi magyar forrásokban Osztende formában is előfordul.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
- ↑ Lásd pl. 7Pallas Nagylexikon.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostenda című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostende című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
