Konstantinápolyi ortodox egyház
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Konstantinápolyi egyetemes patriarcátus (Οικουμενικό Πατριαρχείο) | |
 | |
| A konstantinápolyi pátriárka trónja | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | ortodox |
| Eredet | antiochiai ortodox egyház |
| Lelkészi vezető | I. Bartholomaiosz |
| Tisztsége | pátriárka |
| Szertartás | bizánci |
| Tagság | 3 500 000 fő [forrás?] |
| Nyelv | görög, török, angol |
| Alapító | |
| Státusz | autokefál |
| Státusz kezdete | 330 |
| Ország |  Törökország |
| Székhely | Isztambul, Törökország |
| Naptár | javított juliánus, juliánus |
| A Konstantinápolyi egyetemes patriarcátus weboldala | |
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus más néven Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus vagy konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, ami tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredetileg az antiochiai pátriárkának alárendelt egyház volt, 330-tól önálló, majd a második legfontosabb egyház lett belőle a Római Egyház után. Miután – ortodox szempontból nézve – a római katolikus egyház egésze 1054-ben kivált az egyetemes egyházból, a konstantinápolyi egyház foglalta el helyét mint tiszteletbeli első az egyházak között.
Az Oszmán Birodalom idején a konstantinápolyi pátriárka politikai szerepet is betöltött. Az Oszmán Birodalomban a lakosság vallási alapon volt felosztva (millet-rendszer), az egyik millet az ortodoxoké volt, ennek volt mindenkori vezetője a konstantinápolyi pátriárka.
Az ortodox egyházak közös összejövetelein mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.
Mai kiterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kanonikus területe ma minimális az eredetihez képest, csak Törökország, Észak-Görögország és egyes földközi-tengeri görög szigetek tartoznak hozzá. A görög ortodox egyház autokefállá válásakor a Konstantinápolyi Patriarchátus javára lemondott a diaszpórában élő görögök egyházközösségeiről, így ők is a Patriarchátus joghatósága alá tartoznak. (így a magyarországi görögök is) A konstantinápolyi pátriárka kizárólagos jogot formál minden olyan területre, mely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez. Ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.
Két autonóm ortodox egyház is hozzátartozik: az észt apostoli ortodox egyház és a finn ortodox egyház. Hozzá tartozik egyházjogilag a Görögországban található autonóm szerzetesi köztársaság, az Athosz-hegy.
Magyarországi jelenléte
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon az egyház a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusaként van jelen.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Patriarchátus: "Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus". Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus. Hozzáférés: 2015. április 23.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Konstantinápolyi pátriárkák listája
- Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
- Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa
 |
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
