Ugrás a tartalomhoz

Athosz-hegy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Athosz-hegy
Világörökség
Az Athosz-hegy
Az Athosz-hegy
Adatok
OrszágGörögország
TípusTermészeti és kulturális helyszín
KritériumokI, II, IV, V, VI, VII
Felvétel éve1988
Elhelyezkedése
Athosz-hegy (Görögország)
Athosz-hegy
Athosz-hegy
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′40.150000°N 24.333333°EKoordináták: é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′40.150000°N 24.333333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében.

Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt.

Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. A Szent-hegy az ortodox világ számára nagyon jelentős szimbólum.[1]

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel.

A félsziget a nagyobb Halkidikí félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km².

A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy I. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva.[2]

Politika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox egyház otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hivei. Nők nem léphetnek be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.

A kicsiny teokráciában a nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy amikor Jézus Krisztus keresztre feszítése után Szűz Mária a hajójával Ciprusra utazott, és onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte Istent, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a szakrális hellyé vált Szent Hegy teljes területe. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a IX. Kónsztantinosz bizánci császár által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépésének tilalmát a félszigetre.[3] Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.[4]

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Patriarch Kirill has proposed a Pan-Orthodox Council on Mount Athos". Hozzáférés: 2020. január 16..
  2. ↑ www.mult-kor.hu Megtalálták Dareiosz hajóhadának roncsait?
  3. ↑ "Women are banned in this part of EU" (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. január 16..
  4. ↑ "ΜOUNT ATHOS From Legend to History" (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. január 17..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Athos
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Angolul:

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Athosz-hegy&oldid=28660665”