Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei
Világörökség
Adatok
OrszágGörögország
Világörökség-azonosító456
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1988
Elhelyezkedése
Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei (Görögország)
Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei
Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 40° 38′ 18″, k. h. 22° 57′ 54″Koordináták: é. sz. 40° 38′ 18″, k. h. 22° 57′ 54″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei témájú médiaállományokat.

A Krisztus előtt 315-ben alapított Szaloniki, tartományi székhely és tengeri kikötő, évszázadokon keresztül a Bizánci Birodalom második legfontosabb városa volt. A középkorban kiemelkedő szerepet játszott a keresztény világban és a 4. és 15. század között rangjának megfelelő látványos épületek épültek. A szaloniki mozaikok a ravennai és a Palermo környéki kora keresztény mozaikokkal azonos értékű igazi kincsei az emberiségnek. 1988-ban az UNESCO Szaloniki 15 ókeresztény és bizánci műemlékét felvette a Világörökségi helyszínek listájára.

Thesszaloniki városfala 4.-5. század
Szent György rotunda 4. század
Panagia Acheiropoietos bazilika 5. század
Latomou-Kolostor 6. század
Szent Demeter-bazilika 7. század
Hagia Szophia-templom 8. század
Panagia Chalkeon A rézmetszők nagyasszonya templom 11. század
Szent Katalin-templom 13. század
Szent Pantaleon-templom 14. század
Szent Apostolok temploma (Thesszaloniki) 14. század
Csodatévő Szent Miklós-templom 14. század
Krisztus színeváltozása templom 14. század
Vlatadon Monostor 14. század
Illés próféta temploma 14. század
Bizánci fürdő 14. század

Források[szerkesztés]