Tirünsz
| Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása | |
| Világörökség | |
 | |
| Küklopikus falazás | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Világörökség-azonosító | 941-002 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1999 |
| Elhelyezkedése | |
 Tirünsz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′Koordináták: é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tirünsz témájú médiaállományokat. | |
Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye Naupliontól 1,8 kilométerre északra a Peloponnészoszi-félszigeten.
Már az újkőkorszaktól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a Kr. e. 7. században Héra templomává alakították át.
A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszaniasz Periégétész meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.
1999-ben a világörökség listájára került.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Vegyes | |||
