Akropolisz (Athén)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Athéni Akropolisz
Világörökség
Az athéni Akropolisz
Az athéni Akropolisz
Adatok
OrszágGörögország
Világörökség-azonosító404
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV, VI
Felvétel éve1987
Elhelyezkedése
Akropolisz (Görögország)
Akropolisz
Akropolisz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″Koordináták: é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Akropolisz témájú médiaállományokat.

Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó épületegyüttes, az európai civilizáció és demokrácia jelképe, az emberi alkotógéniusz egyik legnagyobb alkotása. A földrengéseknek kitett területen megépítéséhez mai szemmel is jelentős mérnöki tudásra volt szükség.[1] Az épület számos olyan technikai megoldást rejt, mely évszázadokra feledésbe merült. Ezeknek köszönhető, hogy ma is áll. Egyike azon kevés világörökségi helyszíneknek, melyek öt kritériumnak is eleget tesznek. Görögország-szerte számos hasonló akropolisz található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni kitüntetett helyet foglal el közöttük.

Az athéni Akropolisz egy meredek, a tetején lapos szikla, körülbelül 150 m tengerszint feletti magasságban.

Építése[szerkesztés]

Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. Győztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a Déloszi Szövetségtől származó hűbéradókból állták, s a népgyűlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyűlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetőjének, valamennyi munka intézőjének és felügyelőjének, a művészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett – Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen.

A 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott. A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a 19. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.

A nagy ásatásokra 18761885 között került sor a Görög Régészeti Társulat megbízásából, de az épületek restaurálása, vizsgálata ma sem fejeződött be.

Leírása[szerkesztés]

Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (i. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.

Épületei[szerkesztés]

Az Akropolisz alaprajza
A Parthenón nyugati oldala az athéni Akropoliszban
Heródes Atticus színháza
  1. Parthenón: a szűz Pallasz Athéné (am. fegyverforgató Athéné) temploma, a világ egyik legismertebb ókori épülete.
  2. A régi Athéné-templom alapjai. I. e. 6. század
  3. Erechteion: a fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal.
  4. Athéné Promakhosz (am. védelmező Athéné) szobrának alapozásai
  5. Propülaia: a hatalmas bejárati kapu, i. e. 437–432 pentelikoni márványból építették, 1909–1917 között restaurálták.
  6. Niké Apterosz (am. szárnyatlan Niké) temploma: a győzelem istennőjének szentélye, a ión építészeti stílus egyik gyöngyszeme.
  7. Aigeusz szentélye
  8. Brauranion: Artemisz Braurónia-szentélye, csak maradványai láthatók. I. e. 5. század. (A Braurónia női ünnep, melyet minden olümpiai ciklus negyedik évében megrendeztek. Helyszíne eleinte Braurón városa, később az athéni Akropolisz volt.)
  9. Chalkothéka: „érctár”, az istennőnek szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok és fegyvertár romjai. I. e. 5. század.
  10. Pandroszeion: Pandoroszosz (Kekropsz lánya) szentélye
  11. Arréphoroik lakhelye
  12. Athéné Poliasz (am. városvédő Athéné) oltárja
  13. Zeusz Polieusz (am. Zeusz, a város pártfogója) szentélye
  14. Pandión király szentélye
  15. Heródes Atticus Ódeionja. Athén egyik leghíresebb római mecénása i. sz. 160-ban elhunyt felesége, Regilla tiszteletére emeltette a színházat zenei előadóteremként.[2]
  16. az Eumenész-sztoa maradványai az alsó teraszon
  17. Aszklépiosz szentélye
  18. Dionüszosz színház az Akropolisz déli lejtőjén.
  19. Periklész színháza
  20. Eleuthereusz Dionüszosz (am. szabad Dionüszosz) temploma
  21. Aglaureion: Aglaurosz (Kekropsz másik lánya) templomának maradványa

Továbbá:

  • Beulé kapu: egy városfal része volt.
  • Athéné Ergané (am. Athéné, a kézművesség/művészet istennője) szentélye
  • Pelazgikus fal

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Földrengéskutatók elemzik a Parthenon oszlopait (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2008. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
  2. Herodes Atticus Ódeionja – Ittott.com

Források[szerkesztés]

  • Forgács András, Szabó Miklós: Görögország (Budapest: Panoráma; Panoráma útikönyvek, 1991) ISBN 9632437330

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Acropolis of Athens
A Wikimédia Commons tartalmaz Akropolisz (Athén) témájú médiaállományokat.