Coburg (Bajorország)

	Coburg
	; Coburg címere
	; Coburg címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Polgármester	Norbert Tessmer (2014. május 1.); Norbert Kastner (1990–2014);
Irányítószám	96450
Körzethívószám	09561
Rendszám	CO
Testvérvárosok	Lista Wight-sziget (1983–); Oudenaarde (1972–); Niort (1974–); Cobourg (1997–); Gais (Dél-Tirol) (1977–); Garden City (1951–);
	Népesség
Teljes népesség	48 969 fő (1970. máj. 27.); 42 909 fő (1987. máj. 25.); 40 994 fő (2013. dec. 31.); 44 929 fő (1950. szept. 13.); 24 701 fő (1925. jún. 16.); 41 022 fő (2012. dec. 31.); 41 062 fő (2014. dec. 31.); 41 257 fő (2015. dec. 31.); 41 071 fő (2016. dec. 31.); 41 236 fő (2017. dec. 31.); 46 244 fő (1975. dec. 31.) +/-;
Népsűrűség	1 013,85 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	292 m
Terület	48,3; 48,29; km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Coburg Pozíció Németország térképén
	é. sz. 50° 16′, k. h. 10° 58′Koordináták: é. sz. 50° 16′, k. h. 10° 58′
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Coburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Coburg témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Coburg (egyértelműsítő lap)

Coburg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 48 969 fő (1970. május 27.).^[1]^[2] +/- Coburg Coburg járás községgel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Lichtenfelstől északnyugatra, az Itz folyó völgyében, a Thüringiai-erdő (Thüringerwald) déli nyúlványainak lábánál fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település 1056 óta ismert, 1331 óta pedig város. 1353–1549 között szász hercegi rezidencia, majd 1826-tól 1918-ig a szász-coburgi-gothai hercegség egyik fővárosa volt. Bajorországhoz 1920 óta tartozik.

Az egykori hercegi kancellária (Cantzley) a városházával szemben található., mely 1596-1599 között épült. A jellegzetes erkéllyel díszített középület (Stadthaus), ma a városháza része.

Az eredetileg ferences kolostor céljára épült Ehrenburg-palota a hercegi család rezidenciája. Az angol gótika szerint újították fel Karl Friedrich Schinkel tervei alapján. Két egyenlőtlen tornya a 15. század elején készült.

A Veste Coburg bástyatornyos, várfallal körülvett épülete német földön a legnagyobb várak egyike: 464 m. magas dombon épült, legrégebbi részei a 12–13. századból valók. A magas erődített falak több belső udvart is rejtenek.

Nevezetességek[szerkesztés]

Ehnrenburg-palota (ép. 1543-1693), 1918-ig a Szász-Coburg Hercegség uralkodóinak rezidenciája
- Palotakert (Hofgarten)
- Természettudományi Múzeum (Naturwissenschaftliehes Museum) madártani gyűjteménye

Fellegvár (Veste Coburg)
- Fegyvertár (Zeughaus)
- Képtár (Gemäldesammlung), a középkori festészet és szobrászat válogatott remekei, közöttük 25 Cranach-kép. Grafika- és rézkarcgyűjteménye több mint 10 000 rajzból és 340 000 rézkarcból áll.

Szent Mór-templom (Morizkirche), a város legrégibb temploma (13. század)

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Luther Márton 1530-ban hat hónapig volt az itteni vár vendége. A várat 1909-1924 között állították helyre, és ma Luther emlékszoba is található benne.
Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfeldi herceg (1737–1815) tábornagy, német-római császári hadvezér.