Bosznia-Hercegovina
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina), informálisan gyakran csak Bosznia szuverén állam, amely Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.
A három fő népét az alkotmány „alkotó népeknek” nevezi [8] és történelmük, valamint kulturális hagyományaik szerint határozza meg őket: szunnita muszlim bosnyákok, ortodox keresztény boszniai szerbek és katolikus boszniai horvátok állama. Az ország 1992 tavaszán vált függetlenné, ám a szerb, bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációból (bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Boszniai Szerb Köztársaságból. (A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul.
Fejlődő ország. Gazdaságát a szolgáltatások uralja;[9] az elmúlt időszakban a turizmus is jelentősen nőtt.[10][11] 2016-ban kérte felvételét az Európai Unióba,[12] 2022-től az EU tagjelöltje.[13]
Bár az ország híres természeti szépségéről,[14] a környezetet tekintve (Oroszország után) Európa legszennyezettebb országa.[15]
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletről Szerbiával, délkeletről pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység alkot.
Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából, valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek.

Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi- (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülő síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak–déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.
A világ tengerparttal rendelkező országai közt itt a legrövidebb a vízi határ hossza a szárazföldihez képest.[16]
Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a művelhető, de mezőgazdasági művelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erőforrásai között említendők a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz, valamint a fa és a jelentős vízenergia. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán előforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetű légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdőirtás tartozik.
Legmagasabb pontja: Maglić (2386 m)
Vízrajz
[szerkesztés]- Legnagyobb folyók: Száva (Sava) (945 km), Drina (346 km), Neretva (218 km), Una (214 km), Orbász (240 km), Boszna (271 km).
- Legnagyobb tavak: Jablanicai-víztározó, Drina-víztározó
Éghajlat
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina éghajlata kontinentális: a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék, ahol erős mediterrán hatás érvényesül.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Nemzeti parkjai
[szerkesztés]- A Sutjeska a legrégibb nemzeti park (1962) az országban, a montenegrói határnál.
- Kozara Nemzeti Park,[17] védett erdő Bosznia északnyugati részén. Egy része vadászterület. Csatatér volt a második világháborúban.
- Una Nemzeti Park (2008-) az ország nyugati szélén, a horvát határnál
- Drina Nemzeti Park (2017-) az ország keleti szélén, a szerb határnál
Egyéb védett terület
[szerkesztés]- Perućica, itt található az utolsó még meglévő őserdő Európában és az ország legmagasabb hegycsúcsa (Maglić, 2 386 m).
Természeti világörökségei
[szerkesztés]2025-ben az ősbükkösei (más európai régiókkal együtt) szerepelnek csak a természeti világörökség-listáján. Ezen túl még más helyszíneket is javasoltak felvenni a listára: Vjetrenica barlang, Jajca, Blagaj, Blidinje, Stolac városok természeti környezete.
Történelme
[szerkesztés]A terület legalább az őskőkorszak óta lakott, az állandó emberi települések nyomai Butmir, Kakanj és Vučedol neolitikus kultúráira vezethetők vissza. Az első indoeurópaiak megérkezése után illír és kelta törzsek népesítették be a területet. A mai Bosznia nagy részét az i. e. 1. század közepére Dalmatia római provinciájához csatolták.
A mai délszláv népek ősei a 6–9. század között érkeztek. A 12. században megalakult a Boszniai Bánság, mint az első független boszniai állam.[18] Fokozatosan fejlődött és terjeszkedett a Boszniai Királysággá, amely a 14. századra a Nyugat-Balkán leghatalmasabb államává vált.[18] Az Oszmán Birodalom 1463-ban annektálta a régiót és meghonosította az iszlámot. A 19. század végétől az első világháborúig az ország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.
A két világháború között Bosznia-Hercegovina a Jugoszláv Királyság része lett. A második világháború után teljes jogú köztársasági státuszt kapott az újonnan megalakult Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. 1992-ben, Jugoszlávia felbomlását követően a köztársaság kikiáltotta a függetlenségét. Ezt követte a boszniai háború, amely 1995 végéig tartott és a daytoni megállapodás aláírásával zárult.
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]
Az állam három elnökét négy évre választják, az egyes nemzetiségek egyet-egyet, akik minden 8 hónapban cserélik az elnöki széket. Az elnök feladata továbbá a kormány, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter kijelölése a parlament alsóházából.
A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll, mindenhol szigorúan szem előtt tartva a nemzetiségek egyharmadnyi arányát.
Az Alkotmánybíróság 9 tagból áll, amelyből négyet a Bosznia-hercegovinai Föderáció, kettőt a Boszniai Szerb Köztársaság, hármat pedig az Európai Emberjogi Bíróság jelöl.
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Föderatív parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]
Etnikai elkötelezettség nélküli pártok[szerkesztés]
Bosnyák-muzulmán pártok[szerkesztés]
|
Szerb pártok[szerkesztés]
|
Horvát pártok[szerkesztés]
|
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]

Az ország a Daytoni békeszerződés értelmében két entitásra:
- a horvátok és bosnyákok alkotta Bosznia-hercegovinai Föderációra és
- a szerbek alkotta Boszniai Szerb Köztársaságra,
valamint egy különleges övezetre,
- a Brčkói Körzetre (a térképen zölddel, illetve „a”-val jelölve)
van felosztva.
- A Bosznia-hercegovinai Föderáció
- A Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonból áll, melyek élén a zsupán áll. A kantonok horvátok által használt, félhivatalos megnevezése a županija, azaz megye. A kantonok különböző számú községre tagolódnak tovább: a 10 kantonban összesen 85 község található.[19]
- Una-Szanai kanton (Unsko-sanski kanton, Unska-sanska županija), székhelye Bihács
- Szávamelléki kanton (Posavski kanton, Posavska županija), székhelye Orašje
- Tuzlai kanton (Tuzlanski kanton, Tuzlanska županija), székhelye Tuzla
- Zenica-doboji kanton (Zeničko-dobojski kanton, Ženičko-dobojska županija), székhelye Zenica
- Boszniai Drina-menti kanton (Bosansko-podrinjski kanton, Bosanska-podrinjska županija), székhelye Goražde
- Közép-Boszniai kanton (Srednjobosanski kanton, Srednjobosanska županija), székhelye Travnik
- Hercegovina-neretvai kanton (Hercegovačko-neretvanski kanton, Hercegovačko-neretvanska županija), székhelye Mostar
- Nyugat-Hercegovinai kanton (Zapadnohercegovački kanton, Zapadnohercegovačka županija), székhelye Široki Brijeg
- Szarajevó kanton vagy Szarajevói megye (Kanton Sarajevo, Sarajevska županija), székhelye Szarajevó
- Livnói/Hercegboszniai kanton (Livanjski kanton, Hercegbosanska županija), székhelye Livno
- Boszniai Szerb Köztársaság
- A Boszniai Szerb Köztársaság hét régióra oszlik. A régiók különböző számú községre tagolódnak tovább: a 7 régióban összesen 65 község található.[19]
- Banja Lukai régió, székhelye Banja Luka
- Doboji régió, székhelye Doboj
- Bijeljinai régió, székhelye Bijeljina
- Vlasenicai régió, székhelye Zvornik
- Szarajevó-Romanija régió, székhelye Sokolac
- Fočai régió, székhelye Foča
- Trebinjei régió, székhelye Trebinje
Tervben van, hogy a Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonját 4 régióvá szervezik át.[20]
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Az 1995-ben Daytonban megkötött egyezmény értelmében Bosznia és Hercegovina két önálló területi egységre oszlik: Bosznia-Hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság. Az alkotmány szerint mind a két területi egységnek van külön hadserege, csak a határőrség közös. Ezeket a hadseregeket egy 2001-es közös egyezmény értelmében lecsökkentenék bizonyos szintre.
Népesség
[szerkesztés]

Népességváltozás
[szerkesztés]Az ország népességének száma 1990 körül érte el a csúcsot, azóta folyamatosan csökken.
A népesség változása :[21]
- 1980: 4,2 millió
- 1990: 4,4 millió
- 2000: 3,7 millió
- 2010: 3,7 millió
- 2018: 3,5 millió
- 2020: 3,3 millió
- 2025: 3,1 millió
Etnikai megoszlás
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovinában bosnyákok, szerbek és horvátok élnek. Gyakorlatilag mindhárom etnikum államalkotó nemzet, bár a horvátok számára folyamatosan csökkenő létszámukkal arányosan apadozik az a befolyás is, amit e státusz biztosít. Az érzékeny nemzeti politika miatt 1991 óta nem rendeztek népszámlálást, csak az egymásnak ellentmondó becslésekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakosság 48%-a volt bosnyák, 30%-a szerb, 22%-a horvát.
-
Bosnyákok aránya (2013)
-
Szerbek aránya (2013)
-
Horvátok aránya (2013)
A „boszniai” és „bosnyák” fogalmakat a magyar nyelvben is sokan keverik. Az előbbi melléknév egyszerűen Bosznia-Hercegovinára – vagy olykor csak Bosznia nevű történelmi tartományára – illetve ezek bármilyen nemzetiségű lakosságára utal. Az utóbbi a Bosznia-Hercegovinában – és a volt Jugoszlávia más területein, főként a Szandzsákban – élő muszlim hitű, vagy ilyen családból származó és boszniai (vagy horvát, szerb) nyelvű délszlávokat jelöli. A „bosnyák” elnevezés 1993-ban lett hivatalos, a jugoszláv időszakban a muszlim (mint etnikai megjelölés) volt használatban. Nem összekeverendő a baranyai bosnyákokkal.
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]Az ország alkotmánya nem határoz meg hivatalos nyelveket.[22][23][24] A gyakorlatban azonban a három fő népcsoport nyelvét hivatalos nyelvként használják. A bosnyák, szerb és horvát nyelv egyenlő státuszát az Alkotmánybíróság 2000-ben megerősítette.[24]
A 2013-as népszámlálás eredményei szerint a lakosság anyanyelve:
- 52,86%-a bosnyák,
- 30,76%-a szerb,
- 14,6%-a horvát,
- 1,57%-a más nyelv
- 0,21% nem adott választ.
Vallási megoszlás
[szerkesztés]A bosnyákok zöme muszlim, a szerbek zöme ortodox keresztény, a horvátok zöme római katolikus vallású, egy apró csoportot pedig főleg a protestánsok alkotnak vegyes származással.
A 2013-as népszámlálás alapján a lakosság vallási megoszlása:[25]
- 50,7% muszlimnak,
- 30,75% szerb ortodox kereszténynek,
- 15,2% római katolikusnak,
- 1,15%-a egyébnek,
- 1,1% agnosztikusnak vagy ateistának vallotta magát.
Az elenyésző maradék nem válaszolt a kérdésre.
-
A muszlimok aránya (2013)
-
Az ortodox keresztények aránya (2013)
-
A katolikusok aránya (2013)
Legnépesebb települések
[szerkesztés]| Legnagyobb 20 település (2013. évi népszámlálás)[26] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Szarajevó Banja Luka |
# | Település | Népesség | # | Település | Népesség | |
| 1 | Szarajevó | 348 363 | 11 | Trebinje | 22 987 | ||
| 2 | Banja Luka | 135 059 | 12 | Sanski Most | 16 913 | ||
| 3 | Tuzla | 74 457 | 13 | Živinice Grad | 16 157 | ||
| 4 | Zenica | 70 553 | 14 | Bugojno | 15 555 | ||
| 5 | Mostar | 60 195 | 15 | Travnik | 15 344 | ||
| 6 | Bijeljina | 41 121 | 16 | Cazin | 13 863 | ||
| 7 | Brčko | 39 893 | 17 | Gradiška | 13 691 | ||
| 8 | Bihács | 39 690 | 18 | Gračanica | 12 882 | ||
| 9 | Prijedor | 27 970 | 19 | Gradačac | 12 764 | ||
| 10 | Doboj | 24 349 | 20 | Pale | 12 569 | ||
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 27,1 mrd $ (2023) | [27] |
| GDP növekedési ráta | 2,2% (2024 Q2) | [28] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 22 846 $ (2023) | [29] |
| Államadósság | 7,3 mrd € (2022) | [30] |
| Államadóssági ráta | 29,7% (2022) | [30] |
| Infláció | 1,8% (2024. július) | [31] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 41,9% (2024. Q1) | [32] |
| Munkanélküliségi ráta | 13,5% (2024. Q1) | [33] |
| Minimálbér | 484 € (2024) | [34] |
| Bérnövekedés üteme | 11,4% (2024. július) | [35] |
| Jegybanki alapkamat | 4,53% (2024. május) | [36] |
| SZJA | 10% (2024) | [36] |
| ÁFA (általános) | 17% (2024) | [37] |
| TAO | 10% (2024) | [36] |
Általános adatok
[szerkesztés]
Agrár-ipari ország. Az ország gazdasága leginkább a kisparaszti termelők által működtetett mezőgazdaságot jelentette, amely mindig is nagy fokú importra szorult.
A szocializmus idején Bosznia-Hercegovinában a nehéz- és a hadiipar élvezett elsőbbséget. A háború alatt tönkrement ipar, és a munkaerő felszámolása (hadsereg toborzása, halálos áldozatok) óriási recesszióval sújtották az országot. A termelés 80%-kal esett vissza. 1996 és 1998 között javult valamelyest a termelés, majd 1999-ben lényegesen lassult a növekedés. 2002-ben a munkanélküliség 40%-os volt. Nehéz felmérni a gazdaság állapotát, mert annak ellenére, hogy mindkét entitás kiadja a maga statisztikai adatait, az egész államra vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Emellett a hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az országszerte elterjedt, és minden társadalmi rétegben jelentős mértékű szürkegazdaságot.
2003-as becslések alapján a GDP kb. 24,31 milliárd USD-t tesz ki, a növekedés mértéke pedig évi 3,5%. Az egy főre jutó GDP 6 100 USD. Ágazatonkénti lebontásban a GDP 13%-a esik a mezőgazdaságra, 40,9% az iparra, 46,1% pedig a szolgáltatásokra. A dolgozók 40%-a munkanélküli. Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, valamint a különféle zöldségek és gyümölcsök. Kedvező kilátásokat jelent, hogy kezd újjáéledni a háborúval megszűnt turizmus. Ennek előmozdítására jó példa a boszniai horvát hadsereg által 1993-ban felrobbantott mostari híd 2003-as újjáépítése.
A fő iparágak: acélgyártás, szénbányászat, vasipar, autóipar, textilipar, dohánygyártás, bútorgyártás és kőolajfeldolgozás.
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági ágazatai között jellemző a búza- és kukoricatermelés. Ezek mellett különféle zöldségeket és gyümölcsöket is termelnek.
Ipar
[szerkesztés]A főbb ipari ágazatok közé tartozik: az acélgyártás, szén és vasérc kitermelés. Az ország rendkívül elavult erőművekkel rendelkezik, amelyek környező országokat is szennyezik. Az ugljeviki hőerőmű (egyben az ország legmagasabb építménye) önmagában az egész Európai Unió és a Balkán kén-dioxid kibocsásának nyolcadáért felel, ami meghaladja az összes német erőmű együttes kibocsátását is.[38] Szintén jelentős az autóipar, hiszen a Volkswagen számos típust a boszniai gyárában állította össze (VW Sarajevo) 1992-ig. 2009 óta egy elektromos kisteherautót gyártanak a gyárban. 2010 óta a Volkswagen Sarajevo alváz-alkatrészek gyára. Ezek mellett még jelentős a dohánygyártás, olajfinomítás, textilgyártás és bútorgyártás.
Külkereskedelem
[szerkesztés]Import [39]:
- Fő termékek: gépek és berendezések, vegyszerek, üzemanyag, élelmiszerek
- A fő partnerek 2017-ben:
Németország 11,6%,
Olaszország 11,3%,
Szerbia 11,1%,
Horvátország 10,1%, Kína 6,5%, Szlovénia 5%, Oroszország 4,7%, Törökország 4,2%
Export [39]:
- Fő termékek: fémek, ruházat, fatermékek
- A fő partnerek 2017-ben:
Németország 14,7%,
Horvátország 11,8%,
Olaszország 11,1%,
Szerbia 10%, Szlovénia 9%, Ausztria 8,3%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]
Közút
[szerkesztés]A főútvonalak jó minőségűek. A teljes úthálózat hossza 21 846 km.
Vasút
[szerkesztés]Az ország vasúthálózata viszonylag fejlett. Igen nagyarányú a villamosítottság (kb. 75%). A teljes vasúthálózat hossza 1021 km, melyből villamosított 750 km.
Légi forgalom
[szerkesztés]Az ország fő nemzetközi repülőtere Szarajevó mellett működik.
Ezeken kívül számos kisebb repülőtér található az országban.
Vízi közlekedés
[szerkesztés]Kikötők száma: 5 (Gradiška, Brod, Šamac, Brčko, Orašje)
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | E7 |
| ITU zóna | 28 |
| CQ zóna | 15 |
Kultúra
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina Európának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép: római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Bosznia-Hercegovina szláv történelmének legrégebbi kulturális érdekességeként az ország sok részén megtalálható nagyméretű sírkövek, a stećakok emelendők ki. Ezek a középkori keresztény királyság időszakából valók, és egy részüket faragott ábrák díszítik.
A régebbi történetírás a - bogumil szektához tartozóként beállított - Boszniai Egyház tagjaihoz kapcsolja őket. Az újabb kutatások fényében (amelyek eleve kételkednek a bogumilizmus boszniai jelenlétében) azonban valószínűbb, hogy stećakok emelése mind a (Rómától "különutas", de nem bogumil) Boszniai Egyház, mind pedig a római katolikus és az ortodox lakosság körében szokás volt. (A kövek bogumil eredetének kidolgozója Asbóth János, az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalnoka volt az 1880-as években).
- Lásd még: Radimlje bogumil nekropolisza.
A középkori Bosznia nagy hatalmú nemesi udvaraiban a ragusai (ma: Dubrovnik) és velencei kulturális hatás volt a legjelentősebb. Az 1340-es évektől a ferencesek vették át a kulturális vezető szerepet. Ők vezették a királyi udvar adminisztrációját. Az írásbeliség szláv és latin nyelvű volt. Boszniában saját írás is kifejlődött, a cirill írásra hasonlító bosančica.

A 20. században két Nobel-díjast adott a világnak Bosznia-Hercegovina: a vegyészet területén jutalmazott Vladimir Prelogot és a jugoszláv író Ivo Andrićot, aki a legmagasabb irodalmi kitüntetésben részesült.
Világörökség
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Az ország legfontosabb múzeuma, a Zemaljski muzej a Monarchia alatt épült; legfontosabb kiállítási tárgya a szarajevói Haggada, amelyet a Spanyolországból 1492-ben elűzött szefárd zsidók hoztak magukkal Szarajevóba költözésükkor.
Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Építészet
[szerkesztés]Az oszmán korszak leghíresebb emlékei az építészetben találhatók. Az Ivo Andrić Híd a Drinán című regényéből ismert višegradi Szokollu Mehmed pasa-hidat (Most Mehmed-paše Sokolovića) Szinán oszmán építész tervezte, a világörökség részévé nyilvánított mostari Öreg hidat (Stari most) pedig tanítványa, Hajruddín. A mecset (džamija) szintén a boszniai táj tartozékává vált. A legismertebbek a szarajevói Gázi Huszrev bég-dzsámi (Begova džamija) és a Banja Luka-i Ferhadija mecset. Utóbbi a polgárháború során teljesen megsemmisült. Nagyobbszabású keresztény emlék a keresztény vallásgyakorlás számára általánosságban kedvezőtlen szabályozás miatt - a korszak végét leszámítva - természetesen nem született, de a 16. században kezdődött például a hercegovinai Žitomislići ortodox kolostorának építése. A szarajevói Szerb Ortodox Székesegyház építésére azonban már csak 1863-ban, orosz nyomásra kerülhetett sor.
Az osztrák-magyar kor amellett, hogy az építészetben is maradandó emlékeket hagyott, a közéletben is újjászületést indított el. Lassan és ellentmondásos eredményekkel, de kiépült a modern iskolarendszer. Bosznia első nyomdája az oszmán időszakban, 1866-ban kezdett el működni, de az újságok elterjedése a Monarchia időszakára tehető. A korszak legkiemelkedőbb építészeti emléke a szarajevói Városháza (később Nemzeti és Egyetemi Könyvtár; 1992-ben felgyújtották).
Irodalom
[szerkesztés]A bosnyák és a szerb történészek között vita dúl arról, lehet-e beszélni a 19. századig önálló boszniai irodalomról (a gazdag népköltészettől eltekintve), vagy tudományos életről. A boszniai muszlimok valóban adtak jelentős írókat és tudósokat az Oszmán Birodalomnak, de ezek egyrészt általában Bosznia határain kívül működtek, másrészt gyakran arab, török vagy perzsa nyelven írtak. Volt viszont egy másik csoportjuk is, az ún. alhamiado irodalom képviselői: ők arab betűkkel, de saját szláv nyelvükön írtak. Muhamed Hevaji Uskufij (17. század) például amellett, hogy az első török-„bosanca” szótár szerzője, anyanyelvén is verselt. A boszniai apától, de Pécsett született és magyarul is tudó Ibrahim Alajbegović-Pečeviját (16–17. század) pedig török nyelvű történelmi munkája tette híressé. A boszniai irodalom igazán a 19. században kezdett éledezni: a szerbeké például a nyelvújító Vuk Karadžić (1787–1864), a horvátoké pedig az illirizmus hatására. A 19. század és a 19–20. század fordulójának jelentős irodalmi alakja szerb részről a költő Aleksa Šantić (1868–1924), bosnyák részről a szintén költő és politikus Safvet-beg Bašagić (1870–1934), a horvátok közül pedig Ivan Franjo Jukić (1818–1875), a Bosanski prijatelj, az első bosznia-hercegovinai újság szerkesztője.
Zene
[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina zenéjének nagy történelme van. A boszniai tradicionális zene az ott élő balkáni népek sokféleségéből táplálkozik. A leghíresebbek közé tartozik az úgynevezett sevdalinka, amely egyfajta szerelmes nóta, melynek Boszniában nagy hagyományai vannak. A neve az arab "sevdah" (magyarul : szevdáh) szóból ered, melynek jelentése: szerelem.
Bosznia-Hercegovina termelte ki egészen széteséséig Jugoszlávia popkultúrájának élvonalát - talán részben a sevdalinka, a jellegzetesen törökös hangszerelésű bosnyák szerelmi dal évszázados hagyományait követve. A Bijelo Dugme, tagjainak 2005-ös nyugdíjba vonulásakor valószínűleg a térség legnépszerűbb zenekara volt.
Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]
Jellegzetes ételek:
- Pljeskavica: Leginkább a Hamburgerre hasonlítható étel. Lapos fűszeres sülthús meleg lepényben salátával, pavlakával (sós tejfel), hagymával, ketchuppal és majonézzel. Jellemzően nincs benne sajt vagy túró.
- Csevapcsicsi: Kicsi, henger alakúra formázott fűszeres sült hús
- Ratluk: Édesség. A vendégeket illik ratlukkal és vízzel kínálni.
- Tufahija: cukros vízben főtt, dióval töltött alma.
- Burek: sós vagy édes töltelékkel töltött péksütemény
Turizmus
[szerkesztés]Kevés az ide utazó turista, annál több az átutazó a környező országokba. Hepatitis A ellen ajánlott a védőoltás.
Főbb látnivalók:
- Szarajevó
- Jajca
- Mostar és az Öreg híd
- Vízesések
- Tešanj
- Počitelj
- Szokoli Mehmed pasa hídja
- Középkori bogumil síremlékek
- Mecsetek
- Medjugorje Miasszonyunk szentélye (zarándokhely)
-
Szarajevó
-
Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Szarajevó
-
Gazi-Husrev-Beg-bazár, Szarajevó
-
Jajca (Jajce)
-
Počitelj
-
Tešanj
-
Mostar
-
Ferhat Pasha-mecset, Banja Luka,
-
Blagaj Tekija épületei
-
Kravice
-
Jajce vizesése
Sportélete
[szerkesztés]Téli sportok
[szerkesztés]A téli sportok a mai napig rendkívül népszerűek. Az első síklub Szarajevóban már 1928-ban megalakult. A két legkedveltebb síterep a Bjelasnica-Igman [1] 2 üzemelő felvonóval, illetve a Jahorina [2] 8 üzemelő felvonóval (csákányos és beülős), különféle erősségi fokozatú pályákkal. Az éghajlat miatt egészen áprilisig síelhető minőségű havat találhatunk szerencsés esetben, ami a sok csapadék miatt gyakran a 2 m-es mélységet is elérheti. Minden felvonó elektronikus beléptetőrendszerrel van felszerelve. A sípályák körüli infrastruktúra a háború ideje alatt jelentősen leamortizálódott, de a hazai és visszatérő horvát, szlovén befektetők már dolgoznak a rekonstrukción és több sor új pályaszállással is bővült a síterep. A Bjelasnicai pályától néhány kilométerre található az Igman-i síugrósánc.
Olimpia
[szerkesztés]1984-ben Szarajevó adott otthont a 14. téli olimpiai játékoknak.
Bosznia és Hercegovina eddig még nem nyert önállóan érmet az olimpia játékok során, de Jugoszláviához tartozva összesen 87 érmet nyertek, ebből 26 aranyat, 32 ezüstöt és 29 bronzérmet. A legnépszerűbb sportág volt a torna.
Labdarúgás
[szerkesztés]A Bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményeket. A válogatott kvalifikálta magát a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságra, ahol az F csoportkörbe Argentína, Nigéria és Irán csapatával került, de innen nem tudott továbbjutni a harmadik helyen végzett.
Ünnepek
[szerkesztés]Az országnak nincs a hivatalos ünnepnapokról közösen elfogadott előírása vagy törvénye.[40] Az ünnepeket entitási szinten, nem pedig országos szinten határozzák meg. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság, valamint a Brčkói Körzet saját törvényekkel rendelkezik, amelyek csak az adott közigazgatási terület szintjén érvényesek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Faingold, Eduardo D. (2004). „Language rights and language justice in the constitutions of the world”. Language Problems & Language Planning 28 (1), 11–24. o. DOI:10.1075/lplp.28.1.03fai. ISSN 0272-2690.
- ↑ Sadurski, Wojciech. Rights Before Courts: A Study of Constitutional Courts in Postcommunist States of Central and Eastern Europe. Springer, 342. o. (2005. november 6.). ISBN 1402030061
- ↑ Languages at War: Policies and Practices of Language Contacts in Conflict. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 111–120. o. (2012. november 6.). ISBN 978-0230368774
- ↑ https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/bosnia-and-herzegovina/summaries
- ↑ a b https://www.worldometers.info/world-population/bosnia-and-herzegovina-population/
- ↑ a b https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/
- ↑ https://data.undp.org/countries-and-territories/BIH
- ↑ Constitution of Bosnia and Herzegovina. (Hozzáférés: 2025) „Bosniacs, Croats, and Serbs, as constituent peoples...”
- ↑ (2025. július 8.) „Bosnia and Herzegovina” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2025. július 12.)
- ↑ Human Development Indices and Indicators: 2018 Statistical Update. UNDP. [2017. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ International tourism, number of arrivals – Bosnia and Herzegovina. World Bank. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ UE : la Bosnie dépose sa demande d'adhésion (francia nyelven). Le Figaro, 2016. február 15. (Hozzáférés: 2025. július 12.)
- ↑ Európai Tanács: Tagjelölti státuszt kapott Bosznia-Hercegovina (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Tripadvisor - Bosnia and Herzegovina. (Hozzáférés: 2025)
- ↑ Cleanest Countries In The World 2025 (angol nyelven). Data Pandas. (Hozzáférés: 2025. szeptember 9.)
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ Visit Bosnia-Herzegovina. [2008. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 23.)
- ↑ a b Bosnia and Herzegovina - Ottoman, Yugoslav, War | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2025. június 2. (Hozzáférés: 2025. június 4.)
- ↑ a b Hajdú Zoltán: Bosznia-Hercegovina: államiság és közigazgatási térszervezés. (magyarul) Balkán füzetek, II. évf. (2004) 15–31. o. ISSN 1588-6557 Hozzáférés: 2017. június 15. Tematikus cím: Bosznia-Hercegovina a harmadik Balkán-háború után, (PDF); ISSN 1788-8018 (elektronikus változat)
- ↑ Nova teritorijalna podjela: Uspostavlja se regija Hercegovina, RS gubi Pale, a dobiva Brčko (szerbhorvátul)
- ↑ http://www.worldometers.info/world-population/bosnia-and-herzegovina-population/
- ↑ Faingold, Eduardo D. (2004). „Language rights and language justice in the constitutions of the world”. Language Problems & Language Planning 28 (1), 11–24. o. DOI:10.1075/lplp.28.1.03fai.
- ↑ Sadurski, Wojciech. Rights Before Courts: A Study of Constitutional Courts in Postcommunist States of Central and Eastern Europe. Springer, 342. o. (2005). ISBN 1402030061
- ↑ a b Languages at War: Policies and Practices of Language Contacts in Conflict. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 111–120. o. (2012). ISBN 978-0230368774
- ↑ POPIS STANOVNIŠTVA, DOMAĆINSTAVA I STANOVA U BOSNI I HERCEGOVINI, 2013. REZULTATI POPISA - Wayback Machine. www.popis2013.ba. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. szeptember 10.)
- ↑ https://www.citypopulation.de/en/bosnia/cities/
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=BA
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=BA&view=chart%2C
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/bosnia-herzegovina
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/unemployment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/minimum-wages
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/bosnia-and-herzegovina/sales-tax-rate
- ↑ Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek | Délhír Portál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 29.)
- ↑ a b CIA World Factbook
- ↑ BiH još nema Zakon o praznicima i dok se ne usvoji, čini se da će svatko slaviti što god želi (horvát nyelven). Dnevnik.ba, 2019. május 5. [2019. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 13.)
Források
[szerkesztés]- Vladimir Ćorović: Bosna i Hercegovina (1925). Književnost u Bosni i Hercegovini
- Mehmedalija Bojić: Historija Bosne i Bošnjaka (VII-XX vijek). TSK Šahinpašić - Sarajevo, 2001.
- Noel Malcolm: Bosnia. A Short History. Pan Books, 2002.
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
