Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina
Bosna i Hercegovina Босна и Херцеговина
Bosznia-Hercegovina zászlaja Bosznia-Hercegovina címere
Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Intermeco
Fővárosa	Szarajevó
é. sz. 43° 52′, k. h. 18° 25′43.866666666667, 18.416666666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnökség elnökei	Željko Komšić Denis Bećirović Željka Cvijanović
Nemzetközi főképviselő	Christian Schmidt
Miniszterelnök	Borjana Krišto
Hivatalos nyelv	nincs
Jugoszláviától	1992. március 1.
Függetlenség elismerése	1992. április 5.
EU-csatlakozás	tagjelölt
Tagság	Lista ENSZ, EBU/UER
Népesség
Népesség	3 816 459 (2022)
Rangsorban	kb. 133.
Becsült	3,1 millió fő (2025)
Rangsorban	kb. 133.
Népsűrűség	62 fő/km²
GDP	2023 (nominális)
Összes	27,5 milliárd USD  (110.)
Egy főre jutó	8639 USD
HDI (2023)	0,804  (74.) – magas
Földrajzi adatok
Terület	51 129 km²
Rangsorban	128
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	bosnyák konvertibilis márka (BAM)
Nemzetközi gépkocsijel	BIH
Hívószám	387
Segélyhívó telefonszám	112 122 123 124
Internet TLD	.ba
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina témájú médiaállományokat.
Bosznia-Hercegovina fekvése Horvátország Horvátország Horvát- ország Szer- bia Montenegró Albánia SZARAJEVÓ Bihács Prijedor Mostar Goražde Zenica Tuzla Brčko Bosanski Brod Banja Luka Duna Száva Adriai-tenger Maglić

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina), informálisan gyakran csak Bosznia szuverén állam, amely Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.

A három fő népét az alkotmány „alkotó népeknek” nevezi és történelmük, valamint kulturális hagyományaik szerint határozza meg őket: szunnita muszlim bosnyákok, ortodox keresztény boszniai szerbek és katolikus boszniai horvátok állama. Az ország 1992 tavaszán vált függetlenné, ám a szerb, bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.

Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációból (bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Boszniai Szerb Köztársaságból. (A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul.

Fejlődő ország. Gazdaságát a szolgáltatások uralja; az elmúlt időszakban a turizmus is jelentősen nőtt. 2016-ban kérte felvételét az Európai Unióba, 2022-től az EU tagjelöltje.

Bár az ország híres természeti szépségéről, a környezetet tekintve (Oroszország után) Európa legszennyezettebb országa.

Földrajz

Domborzat

Az ország domborzati térképe

Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletről Szerbiával, délkeletről pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység alkot.

Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából, valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek.

Bosznia-Hercegovina tengerpartja Neumnál

Vízesés Jajca mellett a Pliva folyón

Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi- (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülő síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak–déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.

A világ tengerparttal rendelkező országai közt itt a legrövidebb a vízi határ hossza a szárazföldihez képest.

Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a művelhető, de mezőgazdasági művelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erőforrásai között említendők a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz, valamint a fa és a jelentős vízenergia. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán előforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetű légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdőirtás tartozik.

Legmagasabb pontja: Maglić (2386 m)

Vízrajz

• Legnagyobb folyók: Száva (Sava) (945 km), Drina (346 km), Neretva (218 km), Una (214 km), Orbász (240 km), Boszna (271 km).
• Legnagyobb tavak: Jablanicai-víztározó, Drina-víztározó

Éghajlat

Bosznia-Hercegovina éghajlata kontinentális: a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék, ahol erős mediterrán hatás érvényesül.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

• A Sutjeska a legrégibb nemzeti park (1962) az országban, a montenegrói határnál.
• Kozara Nemzeti Park, védett erdő Bosznia északnyugati részén. Egy része vadászterület. Csatatér volt a második világháborúban.
• Una Nemzeti Park (2008-) az ország nyugati szélén, a horvát határnál
• Drina Nemzeti Park (2017-) az ország keleti szélén, a szerb határnál

Egyéb védett terület

• Perućica, itt található az utolsó még meglévő őserdő Európában és az ország legmagasabb hegycsúcsa (Maglić, 2 386 m).

Természeti világörökségei

2025-ben az ősbükkösei (más európai régiókkal együtt) szerepelnek csak a természeti világörökség-listáján. Ezen túl még más helyszíneket is javasoltak felvenni a listára: Vjetrenica barlang, Jajca, Blagaj, Blidinje, Stolac városok természeti környezete.

Történelme

A terület legalább az őskőkorszak óta lakott, az állandó emberi települések nyomai Butmir, Kakanj és Vučedol neolitikus kultúráira vezethetők vissza. Az első indoeurópaiak megérkezése után illír és kelta törzsek népesítették be a területet. A mai Bosznia nagy részét az i. e. 1. század közepére Dalmatia római provinciájához csatolták.

A mai délszláv népek ősei a 6–9. század között érkeztek. A 12. században megalakult a Boszniai Bánság, mint az első független boszniai állam. Fokozatosan fejlődött és terjeszkedett a Boszniai Királysággá, amely a 14. századra a Nyugat-Balkán leghatalmasabb államává vált. Az Oszmán Birodalom 1463-ban annektálta a régiót és meghonosította az iszlámot. A 19. század végétől az első világháborúig az ország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.

A két világháború között Bosznia-Hercegovina a Jugoszláv Királyság része lett. A második világháború után teljes jogú köztársasági státuszt kapott az újonnan megalakult Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. 1992-ben, Jugoszlávia felbomlását követően a köztársaság kikiáltotta a függetlenségét. Ezt követte a boszniai háború, amely 1995 végéig tartott és a daytoni megállapodás aláírásával zárult.

Államszervezet és közigazgatás

Bosznia-Hercegovina Elnökségének épülete Szarajevóban

Az állam három elnökét négy évre választják, az egyes nemzetiségek egyet-egyet, akik minden 8 hónapban cserélik az elnöki széket. Az elnök feladata továbbá a kormány, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter kijelölése a parlament alsóházából.

A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll, mindenhol szigorúan szem előtt tartva a nemzetiségek egyharmadnyi arányát.

Az Alkotmánybíróság 9 tagból áll, amelyből négyet a Bosznia-hercegovinai Föderáció, kettőt a Boszniai Szerb Köztársaság, hármat pedig az Európai Emberjogi Bíróság jelöl.

Alkotmány, államforma

Föderatív parlamentáris köztársaság.

Politikai pártok

Etnikai elkötelezettség nélküli pártok Zeleni Bosne i Hercegovine (Bosznia-Hercegovinai Zöldek) Bosanska stranka (Boszniai Párt) Građanska demokratska stranka (Polgári Demokratikus Párt) Liberalna demokratska stranka (Liberális Demokrata Párt) Stranka za Bosnu i Hercegovinu (Párt Bosznia-Hercegovináért) Stranka penzionera/umirovljenika BiH (Bosznia-Hercegovinai Nyugdíjasok Pártja) Socijaldemokratska partija Bosne i Hercegovine (Bosznia-Hercegovinai Szociáldemokrata Párt) Radničko-komunistička partija Bosne i Hercegovine (Bosznia-Hercegovinai Munkás-Kommunista Párt) Naša stranka (Pártunk) Bosnyák-muzulmán pártok Bosanskohercegovačka Patriotska Stranka (Bosznia-Hercegovinai Hazafias Párt) Demokratska Narodna Zajednica (Demokratikus Nemzeti Közösség) Stranka Demokratske Akcije (Demokratikus Akció Pártja)

Szerb pártok Demokratska stranka RS (Szerb Köztársasági Demokratikus Párt) Demokratski narodni savez (Demokratikus Nemzeti Szövetség) Partija demokratskog progresa RS (Szerb Köztársasági Demokratikus Haladás Pártja) Savez Nezavisnih Socijaldemokrata (Független Szociáldemokraták Szövetsége) Penzionerska stranka Republike Srpske (Szerb Köztársasági Nyugdíjaspárt) Srpska demokratska stranka (Szerb Demokrata Párt) Srpski narodni savez RS (Szerb Köztársasági Szerb Nemzeti Szövetség) Srpska radikalna stranka RS (Szerb Köztársasági Szerb Radikális párt) Socijalistička partija Republike Srpske (Szerb Köztársasági Szocialista Párt) Savez narodnog preporoda (Nemzeti Megújulás Szövetsége)

Horvát pártok Demokršćani (Kereszténydemokraták) Hrvatska kršćanska demokratska unija (Horvát Kereszténydemokrata Unió) Hrvatska demokratska zajednica BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség) Hrvatska demokratska zajednica 1990 (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség 1990) Hrvatska stranka prava (Horvát Jogpárt) Hrvatska seljačka stranka BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Parasztpárt) Hrvatski pravaški blok (Horvát Jogpárti Blokk) Hrvatska Demokratska Unija BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Unió) Nova hrvatska inicijativa (Új Horvát Kezdeményezés)

Közigazgatási beosztás

Bosznia-Hercegovina entitásai

Bosznia-Hercegovina közigazgatási térképe

Az ország a Daytoni békeszerződés értelmében két entitásra:

• a horvátok és bosnyákok alkotta Bosznia-hercegovinai Föderációra és
• a szerbek alkotta Boszniai Szerb Köztársaságra,

valamint egy különleges övezetre,

• a Brčkói Körzetre (a térképen zölddel, illetve „a”-val jelölve)

van felosztva.

A Bosznia-hercegovinai Föderáció

• A Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonból áll, melyek élén a zsupán áll. A kantonok horvátok által használt, félhivatalos megnevezése a županija, azaz megye. A kantonok különböző számú községre tagolódnak tovább: a 10 kantonban összesen 85 község található.

1. Una-Szanai kanton (Unsko-sanski kanton, Unska-sanska županija), székhelye Bihács
2. Szávamelléki kanton (Posavski kanton, Posavska županija), székhelye Orašje
3. Tuzlai kanton (Tuzlanski kanton, Tuzlanska županija), székhelye Tuzla
4. Zenica-doboji kanton (Zeničko-dobojski kanton, Ženičko-dobojska županija), székhelye Zenica
5. Boszniai Drina-menti kanton (Bosansko-podrinjski kanton, Bosanska-podrinjska županija), székhelye Goražde
6. Közép-Boszniai kanton (Srednjobosanski kanton, Srednjobosanska županija), székhelye Travnik
7. Hercegovina-neretvai kanton (Hercegovačko-neretvanski kanton, Hercegovačko-neretvanska županija), székhelye Mostar
8. Nyugat-Hercegovinai kanton (Zapadnohercegovački kanton, Zapadnohercegovačka županija), székhelye Široki Brijeg
9. Szarajevó kanton vagy Szarajevói megye (Kanton Sarajevo, Sarajevska županija), székhelye Szarajevó
10. Livnói/Hercegboszniai kanton (Livanjski kanton, Hercegbosanska županija), székhelye Livno

Boszniai Szerb Köztársaság

• A Boszniai Szerb Köztársaság hét régióra oszlik. A régiók különböző számú községre tagolódnak tovább: a 7 régióban összesen 65 község található.

1. Banja Lukai régió, székhelye Banja Luka
2. Doboji régió, székhelye Doboj
3. Bijeljinai régió, székhelye Bijeljina
4. Vlasenicai régió, székhelye Zvornik
5. Szarajevó-Romanija régió, székhelye Sokolac
6. Fočai régió, székhelye Foča
7. Trebinjei régió, székhelye Trebinje

Tervben van, hogy a Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonját 4 régióvá szervezik át.

Védelmi rendszer

Az 1995-ben Daytonban megkötött egyezmény értelmében Bosznia és Hercegovina két önálló területi egységre oszlik: Bosznia-Hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság. Az alkotmány szerint mind a két területi egységnek van külön hadserege, csak a határőrség közös. Ezeket a hadseregeket egy 2001-es közös egyezmény értelmében lecsökkentenék bizonyos szintre.

Népesség

Az ország etnikai megoszlása 2013-ban. Többségben bosnyákok (zöld), szerbek (kék), horvátok (piros)

Bosznia-Hercegovina népsűrűsége 2013-ban

Népességváltozás

Az ország népességének száma 1990 körül érte el a csúcsot, azóta folyamatosan csökken.

A népesség változása :

1980: 4,2 millió

1990: 4,4 millió

2000: 3,7 millió

2010: 3,7 millió

2018: 3,5 millió

2020: 3,3 millió

2025: 3,1 millió

Etnikai megoszlás

Bosznia-Hercegovinában bosnyákok, szerbek és horvátok élnek. Gyakorlatilag mindhárom etnikum államalkotó nemzet, bár a horvátok számára folyamatosan csökkenő létszámukkal arányosan apadozik az a befolyás is, amit e státusz biztosít. Az érzékeny nemzeti politika miatt 1991 óta nem rendeztek népszámlálást, csak az egymásnak ellentmondó becslésekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakosság 48%-a volt bosnyák, 30%-a szerb, 22%-a horvát.

• 
  Bosnyákok aránya (2013)
• 
  Szerbek aránya (2013)
• 
  Horvátok aránya (2013)

A „boszniai” és „bosnyák” fogalmakat a magyar nyelvben is sokan keverik. Az előbbi melléknév egyszerűen Bosznia-Hercegovinára – vagy olykor csak Bosznia nevű történelmi tartományára – illetve ezek bármilyen nemzetiségű lakosságára utal. Az utóbbi a Bosznia-Hercegovinában – és a volt Jugoszlávia más területein, főként a Szandzsákban – élő muszlim hitű, vagy ilyen családból származó és boszniai (vagy horvát, szerb) nyelvű délszlávokat jelöli. A „bosnyák” elnevezés 1993-ban lett hivatalos, a jugoszláv időszakban a muszlim (mint etnikai megjelölés) volt használatban. Nem összekeverendő a baranyai bosnyákokkal.

Nyelvi megoszlás

Az ország alkotmánya nem határoz meg hivatalos nyelveket. A gyakorlatban azonban a három fő népcsoport nyelvét hivatalos nyelvként használják. A bosnyák, szerb és horvát nyelv egyenlő státuszát az Alkotmánybíróság 2000-ben megerősítette.

A 2013-as népszámlálás eredményei szerint a lakosság anyanyelve:

• 52,86%-a bosnyák,
• 30,76%-a szerb,
• 14,6%-a horvát,
• 1,57%-a más nyelv
• 0,21% nem adott választ.

Vallási megoszlás

A bosnyákok zöme muszlim, a szerbek zöme ortodox keresztény, a horvátok zöme római katolikus vallású, egy apró csoportot pedig főleg a protestánsok alkotnak vegyes származással.

Mecset Sanski Most-ban

A 2013-as népszámlálás alapján a lakosság vallási megoszlása:

• 50,7% muszlimnak,
• 30,75% szerb ortodox kereszténynek,
• 15,2% római katolikusnak,
• 1,15%-a egyébnek,
• 1,1% agnosztikusnak vagy ateistának vallotta magát.

Az elenyésző maradék nem válaszolt a kérdésre.

• 
  A muszlimok aránya (2013)
• 
  Az ortodox keresztények aránya (2013)
• 
  A katolikusok aránya (2013)

Legnépesebb települések

Legnagyobb 20 település (2013. évi népszámlálás)
Szarajevó Banja Luka	#	Település	Népesség	#	Település	Népesség	Tuzla Zenica
	1	Szarajevó	348 363	11	Trebinje	22 987
	2	Banja Luka	135 059	12	Sanski Most	16 913
	3	Tuzla	74 457	13	Živinice Grad	16 157
	4	Zenica	70 553	14	Bugojno	15 555
	5	Mostar	60 195	15	Travnik	15 344
	6	Bijeljina	41 121	16	Cazin	13 863
	7	Brčko	39 893	17	Gradiška	13 691
	8	Bihács	39 690	18	Gračanica	12 882
	9	Prijedor	27 970	19	Gradačac	12 764
	10	Doboj	24 349	20	Pale	12 569

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	27,1 mrd $ (2023)
GDP növekedési ráta	2,2% (2024 Q2)
Egy főre jutó GDP (PPP)	22 846 $ (2023)
Államadósság	7,3 mrd € (2022)
Államadóssági ráta	29,7% (2022)
Infláció	1,8% (2024. július)
Foglalkoztatottsági ráta	41,9% (2024. Q1)
Munkanélküliségi ráta	13,5% (2024. Q1)
Minimálbér	484 € (2024)
Bérnövekedés üteme	11,4% (2024. július)
Jegybanki alapkamat	4,53% (2024. május)
SZJA	10% (2024)
ÁFA (általános)	17% (2024)
TAO	10% (2024)

Általános adatok

Birkák legelnek Vlašić hegyvidékén

Agrár-ipari ország. Az ország gazdasága leginkább a kisparaszti termelők által működtetett mezőgazdaságot jelentette, amely mindig is nagy fokú importra szorult.

A szocializmus idején Bosznia-Hercegovinában a nehéz- és a hadiipar élvezett elsőbbséget. A háború alatt tönkrement ipar, és a munkaerő felszámolása (hadsereg toborzása, halálos áldozatok) óriási recesszióval sújtották az országot. A termelés 80%-kal esett vissza. 1996 és 1998 között javult valamelyest a termelés, majd 1999-ben lényegesen lassult a növekedés. 2002-ben a munkanélküliség 40%-os volt. Nehéz felmérni a gazdaság állapotát, mert annak ellenére, hogy mindkét entitás kiadja a maga statisztikai adatait, az egész államra vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Emellett a hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az országszerte elterjedt, és minden társadalmi rétegben jelentős mértékű szürkegazdaságot.

2003-as becslések alapján a GDP kb. 24,31 milliárd USD-t tesz ki, a növekedés mértéke pedig évi 3,5%. Az egy főre jutó GDP 6 100 USD. Ágazatonkénti lebontásban a GDP 13%-a esik a mezőgazdaságra, 40,9% az iparra, 46,1% pedig a szolgáltatásokra. A dolgozók 40%-a munkanélküli. Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, valamint a különféle zöldségek és gyümölcsök. Kedvező kilátásokat jelent, hogy kezd újjáéledni a háborúval megszűnt turizmus. Ennek előmozdítására jó példa a boszniai horvát hadsereg által 1993-ban felrobbantott mostari híd 2003-as újjáépítése.

A fő iparágak: acélgyártás, szénbányászat, vasipar, autóipar, textilipar, dohánygyártás, bútorgyártás és kőolajfeldolgozás.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági ágazatai között jellemző a búza- és kukoricatermelés. Ezek mellett különféle zöldségeket és gyümölcsöket is termelnek.

Ipar

A főbb ipari ágazatok közé tartozik: az acélgyártás, szén és vasérc kitermelés. Az ország rendkívül elavult erőművekkel rendelkezik, amelyek környező országokat is szennyezik. Az ugljeviki hőerőmű (egyben az ország legmagasabb építménye) önmagában az egész Európai Unió és a Balkán kén-dioxid kibocsásának nyolcadáért felel, ami meghaladja az összes német erőmű együttes kibocsátását is. Szintén jelentős az autóipar, hiszen a Volkswagen számos típust a boszniai gyárában állította össze (VW Sarajevo) 1992-ig. 2009 óta egy elektromos kisteherautót gyártanak a gyárban. 2010 óta a Volkswagen Sarajevo alváz-alkatrészek gyára. Ezek mellett még jelentős a dohánygyártás, olajfinomítás, textilgyártás és bútorgyártás.

Külkereskedelem

Import :

• Fő termékek: gépek és berendezések, vegyszerek, üzemanyag, élelmiszerek
• A fő partnerek 2017-ben: Németország 11,6%, Olaszország 11,3%, Szerbia 11,1%, Horvátország 10,1%, Kína 6,5%, Szlovénia 5%, Oroszország 4,7%, Törökország 4,2%

Export :

• Fő termékek: fémek, ruházat, fatermékek
• A fő partnerek 2017-ben: Németország 14,7%, Horvátország 11,8%, Olaszország 11,1%, Szerbia 10%, Szlovénia 9%, Ausztria 8,3%

Közlekedés

Bosznia-Hercegovina főútvonalai

Közút

A főútvonalak jó minőségűek. A teljes úthálózat hossza 21 846 km.

Vasút

Az ország vasúthálózata viszonylag fejlett. Igen nagyarányú a villamosítottság (kb. 75%). A teljes vasúthálózat hossza 1021 km, melyből villamosított 750 km.

Légi forgalom

Az ország fő nemzetközi repülőtere Szarajevó mellett működik.

Ezeken kívül számos kisebb repülőtér található az országban.

Vízi közlekedés

Kikötők száma: 5 (Gradiška, Brod, Šamac, Brčko, Orašje)

Telekommunikáció

Hívójel prefix	E7
ITU zóna	28
CQ zóna	15

Kultúra

Katolikus templom, egy minaret és szerb ortodox templom Bosanska Krupa településén

Bosznia-Hercegovina Európának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép: római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Bosznia-Hercegovina szláv történelmének legrégebbi kulturális érdekességeként az ország sok részén megtalálható nagyméretű sírkövek, a stećakok emelendők ki. Ezek a középkori keresztény királyság időszakából valók, és egy részüket faragott ábrák díszítik.

A régebbi történetírás a - bogumil szektához tartozóként beállított - Boszniai Egyház tagjaihoz kapcsolja őket. Az újabb kutatások fényében (amelyek eleve kételkednek a bogumilizmus boszniai jelenlétében) azonban valószínűbb, hogy stećakok emelése mind a (Rómától "különutas", de nem bogumil) Boszniai Egyház, mind pedig a római katolikus és az ortodox lakosság körében szokás volt. (A kövek bogumil eredetének kidolgozója Asbóth János, az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalnoka volt az 1880-as években).

• Lásd még: Radimlje bogumil nekropolisza.

A középkori Bosznia nagy hatalmú nemesi udvaraiban a ragusai (ma: Dubrovnik) és velencei kulturális hatás volt a legjelentősebb. Az 1340-es évektől a ferencesek vették át a kulturális vezető szerepet. Ők vezették a királyi udvar adminisztrációját. Az írásbeliség szláv és latin nyelvű volt. Boszniában saját írás is kifejlődött, a cirill írásra hasonlító bosančica.

Mostar az Öreg híddal

A 20. században két Nobel-díjast adott a világnak Bosznia-Hercegovina: a vegyészet területén jutalmazott Vladimir Prelogot és a jugoszláv író Ivo Andrićot, aki a legmagasabb irodalmi kitüntetésben részesült.

Kulturális intézmények

Az ország legfontosabb múzeuma, a Zemaljski muzej a Monarchia alatt épült; legfontosabb kiállítási tárgya a szarajevói Haggada, amelyet a Spanyolországból 1492-ben elűzött szefárd zsidók hoztak magukkal Szarajevóba költözésükkor.

Művészetek

Építészet

A szarajevói zsinagóga

Az oszmán korszak leghíresebb emlékei az építészetben találhatók. Az Ivo Andrić Híd a Drinán című regényéből ismert višegradi Szokollu Mehmed pasa-hidat (Most Mehmed-paše Sokolovića) Szinán oszmán építész tervezte, a világörökség részévé nyilvánított mostari Öreg hidat (Stari most) pedig tanítványa, Hajruddín. A mecset (džamija) szintén a boszniai táj tartozékává vált. A legismertebbek a szarajevói Gázi Huszrev bég-dzsámi (Begova džamija) és a Banja Luka-i Ferhadija mecset. Utóbbi a polgárháború során teljesen megsemmisült. Nagyobbszabású keresztény emlék a keresztény vallásgyakorlás számára általánosságban kedvezőtlen szabályozás miatt - a korszak végét leszámítva - természetesen nem született, de a 16. században kezdődött például a hercegovinai Žitomislići ortodox kolostorának építése. A szarajevói Szerb Ortodox Székesegyház építésére azonban már csak 1863-ban, orosz nyomásra kerülhetett sor.

Az osztrák-magyar kor amellett, hogy az építészetben is maradandó emlékeket hagyott, a közéletben is újjászületést indított el. Lassan és ellentmondásos eredményekkel, de kiépült a modern iskolarendszer. Bosznia első nyomdája az oszmán időszakban, 1866-ban kezdett el működni, de az újságok elterjedése a Monarchia időszakára tehető. A korszak legkiemelkedőbb építészeti emléke a szarajevói Városháza (később Nemzeti és Egyetemi Könyvtár; 1992-ben felgyújtották).

Irodalom

A bosnyák és a szerb történészek között vita dúl arról, lehet-e beszélni a 19. századig önálló boszniai irodalomról (a gazdag népköltészettől eltekintve), vagy tudományos életről. A boszniai muszlimok valóban adtak jelentős írókat és tudósokat az Oszmán Birodalomnak, de ezek egyrészt általában Bosznia határain kívül működtek, másrészt gyakran arab, török vagy perzsa nyelven írtak. Volt viszont egy másik csoportjuk is, az ún. alhamiado irodalom képviselői: ők arab betűkkel, de saját szláv nyelvükön írtak. Muhamed Hevaji Uskufij (17. század) például amellett, hogy az első török-„bosanca” szótár szerzője, anyanyelvén is verselt. A boszniai apától, de Pécsett született és magyarul is tudó Ibrahim Alajbegović-Pečeviját (16–17. század) pedig török nyelvű történelmi munkája tette híressé. A boszniai irodalom igazán a 19. században kezdett éledezni: a szerbeké például a nyelvújító Vuk Karadžić (1787–1864), a horvátoké pedig az illirizmus hatására. A 19. század és a 19–20. század fordulójának jelentős irodalmi alakja szerb részről a költő Aleksa Šantić (1868–1924), bosnyák részről a szintén költő és politikus Safvet-beg Bašagić (1870–1934), a horvátok közül pedig Ivan Franjo Jukić (1818–1875), a Bosanski prijatelj, az első bosznia-hercegovinai újság szerkesztője.

Zene

Guszle vonós hangszer

Bosznia-Hercegovina zenéjének nagy történelme van. A boszniai tradicionális zene az ott élő balkáni népek sokféleségéből táplálkozik. A leghíresebbek közé tartozik az úgynevezett sevdalinka, amely egyfajta szerelmes nóta, melynek Boszniában nagy hagyományai vannak. A neve az arab "sevdah" (magyarul : szevdáh) szóból ered, melynek jelentése: szerelem.

Bosznia-Hercegovina termelte ki egészen széteséséig Jugoszlávia popkultúrájának élvonalát - talán részben a sevdalinka, a jellegzetesen törökös hangszerelésű bosnyák szerelmi dal évszázados hagyományait követve. A Bijelo Dugme, tagjainak 2005-ös nyugdíjba vonulásakor valószínűleg a térség legnépszerűbb zenekara volt.

Gasztronómia

Burek péksütemény

Jellegzetes ételek:

• Pljeskavica: Leginkább a Hamburgerre hasonlítható étel. Lapos fűszeres sülthús meleg lepényben salátával, pavlakával (sós tejfel), hagymával, ketchuppal és majonézzel. Jellemzően nincs benne sajt vagy túró.
• Csevapcsicsi: Kicsi, henger alakúra formázott fűszeres sült hús
• Ratluk: Édesség. A vendégeket illik ratlukkal és vízzel kínálni.
• Tufahija: cukros vízben főtt, dióval töltött alma.
• Burek: sós vagy édes töltelékkel töltött péksütemény

Turizmus

Kevés az ide utazó turista, annál több az átutazó a környező országokba. Hepatitis A ellen ajánlott a védőoltás.

Főbb látnivalók:

• Szarajevó
• Jajca
• Mostar és az Öreg híd
• Vízesések
• Tešanj
• Počitelj
• Szokoli Mehmed pasa hídja
• Középkori bogumil síremlékek
• Mecsetek
• Medjugorje Miasszonyunk szentélye (zarándokhely)

• 
  Szarajevó
• 
  Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Szarajevó
• 
  Gazi-Husrev-Beg-bazár, Szarajevó
• 
  Jajca (Jajce)
• 
  Počitelj
• 
  Tešanj
• 
  Mostar
• 
  Ferhat Pasha-mecset, Banja Luka,
• 
  Blagaj Tekija épületei
• 
  Kravice
• 
  Jajce vizesése

Sportélete

Téli sportok

A téli sportok a mai napig rendkívül népszerűek. Az első síklub Szarajevóban már 1928-ban megalakult. A két legkedveltebb síterep a Bjelasnica-Igman [1] 2 üzemelő felvonóval, illetve a Jahorina [2] 8 üzemelő felvonóval (csákányos és beülős), különféle erősségi fokozatú pályákkal. Az éghajlat miatt egészen áprilisig síelhető minőségű havat találhatunk szerencsés esetben, ami a sok csapadék miatt gyakran a 2 m-es mélységet is elérheti. Minden felvonó elektronikus beléptetőrendszerrel van felszerelve. A sípályák körüli infrastruktúra a háború ideje alatt jelentősen leamortizálódott, de a hazai és visszatérő horvát, szlovén befektetők már dolgoznak a rekonstrukción és több sor új pályaszállással is bővült a síterep. A Bjelasnicai pályától néhány kilométerre található az Igman-i síugrósánc.

Olimpia

1984-ben Szarajevó adott otthont a 14. téli olimpiai játékoknak.

Bosznia és Hercegovina eddig még nem nyert önállóan érmet az olimpia játékok során, de Jugoszláviához tartozva összesen 87 érmet nyertek, ebből 26 aranyat, 32 ezüstöt és 29 bronzérmet. A legnépszerűbb sportág volt a torna.

• Bővebben: Bosznia-Hercegovina az olimpiai játékokon vagy Jugoszlávia az olimpiai játékokon

Labdarúgás

• Bővebben: Bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott

A Bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményeket. A válogatott kvalifikálta magát a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságra, ahol az F csoportkörbe Argentína, Nigéria és Irán csapatával került, de innen nem tudott továbbjutni a harmadik helyen végzett.

Ünnepek

Az országnak nincs a hivatalos ünnepnapokról közösen elfogadott előírása vagy törvénye. Az ünnepeket entitási szinten, nem pedig országos szinten határozzák meg. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság, valamint a Brčkói Körzet saját törvényekkel rendelkezik, amelyek csak az adott közigazgatási terület szintjén érvényesek.

Források

• Vladimir Ćorović: Bosna i Hercegovina (1925). Književnost u Bosni i Hercegovini
• Mehmedalija Bojić: Historija Bosne i Bošnjaka (VII-XX vijek). TSK Šahinpašić - Sarajevo, 2001.
• Noel Malcolm: Bosnia. A Short History. Pan Books, 2002.
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina témájú médiaállományokat.

• bosnyák–magyar szótár
• Bosznia-Hercegovina.lap.hu - linkgyűjtemény
• Bosznia-Hercegovina online térképek
• Bosznia.info - Kizárólag Boszniával foglalkozó turisztikai portál Archiválva 2020. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben