Türingia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Türingia Szabad Állam
Freistaat Thüringen
Türingia zászlaja
Türingia zászlaja
Türingia címere
Türingia címere
Deutschland Lage von Thüringen.svg

Fővárosa Erfurt
é. sz. 50° 58′ 00″, k. h. 11° 01′ 60″
Legnagyobb város Erfurt
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Bodo Ramelow (Die Linke)
Hatalmon lévő párt Die Linke-SPD-Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Tagság Common Library Network
Népesség
Népszámlálás szerint 2 161 000 fő (2013. dec. 31.)[1]
Becsült2 378 000 fő (2004.)
Népsűrűség148 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16 251 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD.de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türingia Szabad Állam témájú médiaállományokat.

Türingia (németül: Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány. Teljes megnevezése „Türingia Szabad Állam” (Freistaat Thüringen).

Történelme[szerkesztés]

Földrajza[szerkesztés]

Északon Szász-Anhalt, keleten-délkeleten Szászország, délen Bajorország, nyugaton Hessen míg északnyugaton Alsó-Szászország határolja. A főbb földrajzi egységei közül kiemelendő a Türingiai erdő, a Harz, a Türingiai-hegység, a Türingiai medence és a Kyffhauseni vidék, úgy mint a számos természetvédelmi terület. Türingia legmagasabb pontja a Beerbergen található 982,9 méter magas csúcs.

Folyói közül kiemelendő a Saale, a Werra, a Weiße Elster (Fehér-Elster), az Ilm, valamint az Unstrut.

Az UNESCO számos türingiai látványosságot a világörökség részévé nyilvánított, így például Weimar klasszicista stílusban épült városát, a Bauhaust, valamint számos kastélyt.

A főváros[szerkesztés]

Türingia fővárosa Erfurt, amely 202 ezer lakosával Türingia legnagyobb városa.

Története[szerkesztés]

Erfurt több mint 1200 éves történelemre tekint vissza. A középkorban kereskedőváros volt, mely két fontos kereskedelmi út kereszteződésében feküdt. Az Erfurti Egyetemet 1392-ben alapították, és a harmadik legrégibb egyetem Németországban. Az egyetem egyik leghíresebb diákja Luther Márton volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A város szimbóluma az erfurti dóm és a Severintemplom a Templomtéren. Szent Severus Ravenna püspöke volt. A 12. században kezdődött a templom építése román stílusban, később gótikus stílusúvá alakították át. A templomban található a 11 450 kg-os és 2,5 méter magas ún. Maria Gloriosa harang. A templomban található ezen kívül a Wolfram, mely egy bronz karos gyertyatartó a 12. századból. Látható még Szűz Máriáról készült 13. századi festmény az unikornissal, mely Jézus édesanyját egy vadászjelenet keretében ábrázolja. Egy másik kiemelkedő látnivaló a Szatócs-híd (Krämerbrücke), mely az egykori kelet-nyugati kereskedelmi út egyik hídja volt. Nevét onnan nyerte, hogy a híd két oldalán egykor szatócsok kínálták portékájukat.

A város ezen kívül több mint 20 történelmi templommal és kolostorral büszkélkedhet, melynek köszönhetően a város megkapta a "türingiai Róma" becenevet.

Erfurtban számos fesztivált rendeznek, köztük az egyik leghíresebb az erfurti kertészeti fesztivál.

További fontosabb városok[szerkesztés]

Eisenach[szerkesztés]

A város legfőbb látványossága Wartburg vára. A vár több mint 900 éves, mindeddig bevehetetlennek bizonyult. Árpád-házi Szent Erzsébet itt lakott, és a legenda szerint itt történt a kenyér rózsává változása is.

A város világhírnevét Luther Mártonnak köszönheti, aki itt fordította a bibliát német nyelvre. Ma a város számos szabadtéri előadásnak és koncertnek ad otthont.

Eisenachban megtekinthető Luther és J.S. Bach háza. Itt született Bach 1685. március 21-én. Goethe és I. Napóleon francia császár is megfordult Eisenachban, mely eseményeket számos emléktábla örökített meg.

A város gazdasági életében fontos szerepet játszik az autóipar. Korábban itt volt található a BMW- és a Wartburg-gyár, ma a város az Opel gyárának ad otthont.

Weimar[szerkesztés]

Weimar az „Európa kulturális fővárosa” címmel büszkélkedhet. A városban alkotott Goethe és Schiller. A számos emlékhely közül kiemelendő a Goethe ház, a Goethe park, valamint Schiller háza.

A város egykori prominens lakosai közül kiemelendő Luther, Lucas Cranach, Liszt Ferenc, Bach, Strauss, valamint Nietzsche.

Ipara[szerkesztés]

Türingia fontosabb iparágai közül kiemelendő az elektrotechnika és háztartási gép gyártás – Erfurtban, Eisenachban, Ruhlában és Suhlban. Kiemelkedő ezenkívül az autógyártás, melynek jeles képviselője az eisenachi Opel-gyár. Fontos szerepet játszanak az optika iparához kapcsolódó létesítmények Jénában, valamint a játékkészítés Sonnenbergben. Korábban jelentős porcelánipara volt, a Türingiában készült termékeket gothai porcelánként ismerik.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik Türingiában. A legkiemelkedőbb termények közé a búza, árpa, cukorrépa és dohány tartoznak. Erfurt a virág és gyümölcstermesztésről híres.

Turizmus[szerkesztés]

Mind a turizmus, mind a téli sportok fontos szerepet játszanak a tartományban. A leghíresebb hegyi út az ún. „Rennsteig”, amely közel 160 km-es hosszúságával számos látogatót vonz. Kiemelkedő az oberhorfi télisport-centrum is.

Mondák, legendák[szerkesztés]

Türingia gazdag mondavilággal és számos legendával büszkélkedhet. A Barbarossa-legenda szerint például az egykori német császár, Rőtszakállú Frigyes addig nyugszik kyffhauseni várban, míg Németország egységes és szabad ország nem lesz.

Holle anyó mondája is Türingiához köthető.

Konyha[szerkesztés]

A türingiai sült kolbász (Thüringer Wurst)

Európai hírnévnek örvend a türingiai sült kolbász (Thüringer Wurst), valamint a türingiai gombóc, mely a knédli egyik fajtája, és cseh hatásra került az ország konyhaművészetébe.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland (Weltbild kiadó, 1997, 213-216.old)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türingia témájú médiaállományokat.