Türingia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Türingia Szabad Állam
Freistaat Thüringen
Flag of Thuringia
Flag of Thuringia
Coat of arms of Thuringia
Coat of arms of Thuringia
Deutschland Lage von Thüringen.svg

Fővárosa Erfurt
é. sz. 50° 58′ 00″, k. h. 11° 01′ 60″
Legnagyobb város Erfurt
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Christine Lieberknecht (CDU)
Hatalmon lévő párt CDU
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Népesség
Népszámlálás szerint 2 161 000 fő (2013. dec. 31.)[1]
Becsült 2 378 000 fő (2004.)
Népsűrűség 148 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16 251 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD .de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türingia Szabad Állam témájú médiaállományokat.

Türingia (németül: Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány. Teljes megnevezése „Türingia Szabad Állam” (Freistaat Thüringen).

Történelme[szerkesztés]

Földrajza[szerkesztés]

Északon Szász-Anhalt, keleten-délkeleten Szászország, délen Bajorország, nyugaton Hessen míg északnyugaton Alsó-Szászország határolja. A főbb földrajzi egységei közül kiemelendő a Türingiai erdő, a Harz, a Türingiai-hegység, a Türingiai medence és a Kyffhauseni vidék, úgy mint a számos természetvédelmi terület. Türingia legmagasabb pontja a Beerbergen található 982,9 méter magas csúcs.

Folyói közül kiemelendő a Saale, a Werra, a Weiße Elster, aza Fehér Elster, az Ilm, valamint az Unstrut.

Az UNESCO számos türingiai látványosságot a világörökség részévé nyilvánított, így például Weimar klasszicista stílusban épült városát, a Bauhaust, valamint számos kastélyt.

A főváros[szerkesztés]

Türingia fővárosa Erfurt, mely 202 ezer lakosával Türingia legnagyobb városa.

Története[szerkesztés]

Erfurt több mint 1200 éves történelemre tekint vissza. A középkorban kereskedőváros volt, mely két fontos kereskedelmi út kereszteződésében feküdt.

Az erfurti egyetemet 1392-ben alapították, és a harmadik legrégibb egyetem Németországban. Az egyetem egyik leghíresebb diákja Luther Márton volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A város szimbóluma az erfurti dóm és a Severintemplom a Templomtéren. Szent Severus Ravenna püspöke volt. A 12. században kezdődött a templom építése román stílusban, később gótikus stílusúvá alakították át. A templomban található az un. Maria Gloriosa harang, mely 11 450 kg tömegű és 2,5 m magas. A templomban található ezen kívül a Wolfram, mely egy bronz karos gyertyatartó a 12. századból. Látható még Szűz Máriáról készült 13. századi festmény az unikornissal, mely Jézus édesanyját egy vadászjelenet keretében ábrázolja. Egy másik kiemelkedő látnivaló a Szatócs-híd (Krämerbrücke), mely az egykori kelet-nyugati kereskedelmi út egyik hídja volt. Nevét onnan nyerte, hogy a híd két oldalán egykor szatócsok kínálták portékájukat.

A város ezen kívül több mint 20 történelmi templommal és kolostorral büszkélkedhet, melynek köszönhetően a város megkapta a "türingiai Róma" becenevet.

Erfurtban számos fesztivált rendeznek, köztük az egyik leghíresebb az erfurti kertészeti fesztivál.

További fontosabb városok[szerkesztés]

Eisenach[szerkesztés]

A város legfőbb látványossága Wartburg vára. A vár több mint 900 éves, mindeddig bevehetetlennek bizonyult. Árpád-házi Szent Erzsébet itt lakott és a legenda szerint itt történt a kenyér rózsává változása is.

A város világhírnevét Luther Mártonnak köszönheti, aki itt fordította a bibliát német nyelvre. Ma a város számos szabadtéri előadásnak és koncertnek ad otthont.

Eisenachban megtekinthető Luther és J.S. Bach háza. Itt született Bach 1685. március 21-én. Goethe és I. Napóleon francia császár is megfordult Eisenachban, mely eseményeket számos emléktábla örökített meg.

A város gazdasági életében fontos szerepet játszik az autóipar. Korábban itt volt található a BMW és a Wartburg gyár, ma a város az Opel gyárának ad otthont.

Weimar[szerkesztés]

Weimar az „Európa kulturális fővárosa” címmel büszkélkedhet. A városban alkotott Goethe és Schiller. A számos emlékhely közül kiemelendő a Goethe ház, a Goethe park, valamint Schiller háza.

A város egykori prominens lakosai közül kiemelendő Luther, Lucas Cranach, Liszt Ferenc, Bach, Strauss, valamint Nietzsche.

Ipara[szerkesztés]

Türingia fontosabb iparágai közül kiemelendő az elektrotechnika és háztartási gép gyártás – Erfurtban, Eisenachban, Ruhlaban és Suhlban. Kiemelkedő ezenkívül az autógyártás, melynek jeles képviselője az eisenachi Opel-gyár. Fontos szerepet játszanak az optika iparához kapcsolódó létesítmények Jénában, valamint a játékkészítés Sonnenbergben. Korábban jelentős porcelánipara volt, a Türingiában készült termékeket gothai porcelánként ismerik.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik Türingiában. A legkiemelkedőbb termények közé a búza, árpa, cukorrépa és dohány tartoznak. Erfurt a virág és gyümölcstermesztésről híres.

Turizmus[szerkesztés]

Mind a turizmus, mind a téli sportok fontos szerepet játszanak a tartományban. A leghíresebb hegyi út az un. „Rennsteig”, mely közel 160 km-es hosszúságával számos látogatót vonz. Kiemelkedő az oberhorfi télisport-centrum is.

Mondák, legendák[szerkesztés]

Türingia gazdag mondavilággal és számos legendával büszkélkedhet. A Barbarossa-legenda szerint például az egykori német császár, Rőtszakállú Frigyes addig nyugszik kyffhauseni várban, míg Németország egységes és szabad ország nem lesz.

Holle anyó mondája is Türingiához köthető.

Konyha[szerkesztés]

A türingiai sült kolbász (Thüringer Wurst)

Európai hírnévnek örvend a türingiai sült kolbász (Thüringer Wurst), valamint a türingiai gombóc, mely a knédli egyik fajtája, és cseh hatásra került az ország konyhaművészetébe.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland (Weltbild kiadó, 1997, 213-216.old)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türingia témájú médiaállományokat.