Schleswig-Holstein

	Schleswig-Holstein
; Schleswig-Holstein zászlaja	; Schleswig-Holstein címere
Fővárosa	Kiel
	é. sz. 54° 19′ 00″, k. h. 10° 07′ 59″54.316667°N 10.133333°EKoordináták: é. sz. 54° 19′ 00″, k. h. 10° 07′ 59″54.316667°N 10.133333°E
Legnagyobb város	Kiel
Államforma	szabad állam
	Vezetők
Miniszterelnök	Daniel Günther (CDU)
Hatalmon lévő párt	CDU, FDP, Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	német
Tagság	Lista Európai Klímaszövetség; IT Planning Council;
	Népesség
Népesség	2 953 270 (2022. december 31., statisztikai aktualizálás)
Becsült	2 820 000 fő (2003.)
Népsűrűség	177 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	15 761 km²
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Schleswig-Holstein témájú médiaállományokat.

Schleswig-Holstein (dánul:Slesvig-Holsten; frízül:Slaswik-Holstiinj) Németország legészakibb szövetségi tartománya. A Jylland-félsziget szárának déli felét elfoglaló tartományt északról Dánia, délről Alsó-Szászország, Hamburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományok, míg kelet felől a Balti-, nyugatról az Északi-tenger határolja. 16000 km² területe csaknem teljesen sík, a belföldi jég formálta síkságot a geest kisebb lankái színesítik.

Jellemző tájnyelve az alnémet alapú plattdeutsch.

Története

A tartomány lakóinak eredetéről sok helynév vall. A germán törzsek vándorlása idején a tartomány déli részét a szászok, a holstenek és a stormanok, míg a nyugati részt a frízek, az északi részt pedig a jütök foglalták el. Schleswig grófság, a mostani tartomány északi fele 1035-ben dán kézbe került, majd mint hűbérbirtokot egyesítették Holsteinnel, s együttesen Dániával léptek perszonálunióba a 15. század közepétől. A középkorban két külön hercegség volt, külön törvényekkel, belső renddel. Évszázadokon keresztül fennállt az az állapot, hogy a hercegségek a Német-római Birodalom részei voltak, de hercegük a dán király volt. A 19. században, amikor mind Dániában, mind Németországban megerősödtek a nacionalista mozgalmak, a dánok a hercegségek különállását kívánták megszüntetni, a németek pedig teljesen betagolni Poroszországba. A vita végül háborúhoz vezetett, ez volt a porosz–osztrák–dán háború. Ezután a szóban forgó területet egyesítették és Poroszország Schleswig-Holstein tartománya lett belőlük. Az I. világháború után az északi területeken népszavazást rendeztek, ennek nyomán azt visszacsatolták Dániához (lásd Párizs környéki békeszerződések). A II. világháború után megszüntették Poroszországot, tartományai önállóan lettek szövetségi államok. Schleswig-Holstein is.

Települései

Kiel, Schleswig-Holstein fővárosa. 232 000 lakosa van. A 18. századtól kezdve itt rendezik meg a Kieli hetet. Látványossága a Nikolaikirche (Miklós-templom).
Lübeck 230 000 lakosa van. Szokták "a Keleti-tengeri kikötővárosok királynőjének" (németül: Königin der Ostseehafenstädte) is nevezni.

Gazdasága

A tartomány némi olajkincs kivételével nyersanyagban szegény. Az ország más részeihez viszonyítva kevésbé iparosodott. Ipara nagyrészt a keleti partvidék városaiban és Közép-Holsteinben összpontosul. Kiel, Lübeck, Rendsburg és Flensburg hajógyártásáról ismert, de fejlődésnek indult a gép-, műszer-, elektromos-, és elektronikus ipara is. A tartomány közlekedési híd Skandinávia felé A két tenger közötti személy- és áruforgalom, a vizek és kikötők jövedelme bizonyos mértékig kiegyenlíti az ipar viszonylagos fejletlensége okozta hátrányokat.

Mezőgazdaságában viszont nagyon előrehaladott a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, a halászat és a halfeldolgozás.

Virágzó gazdasági ágai közé tartozik az üdülőipar és az idegenforgalom, kiváltképp a tengerparton és a szigeteken.

Látnivalók: