Schleswig-Holstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schleswig-Holstein
Schleswig-Holstein zászlaja
Schleswig-Holstein zászlaja
Schleswig-Holstein címere
Schleswig-Holstein címere
Deutschland Lage von Schleswig-Holstein.svg

Fővárosa Kiel
é. sz. 54° 19′ 00″, k. h. 10° 07′ 60″
Legnagyobb város Kiel
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Daniel Günther (CDU)
Hatalmon lévő párt CDU, FDP, Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Tagság
Lista
Európai Klímaszövetség
Népesség
Népszámlálás szerint2 889 821 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Becsült2 820 000 fő (2003.)
Népsűrűség177 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15 761 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD.de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Schleswig-Holstein témájú médiaállományokat.

Schleswig-Holstein (dánul:Slesvig-Holsten; frízül:Slaswik-Holstiinj) Németország legészakibb szövetségi tartománya. A Jylland-félsziget szárának déli felét elfoglaló tartományt északról Dánia, délről Alsó-Szászország, Hamburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományok, míg kelet felől a Balti-, nyugatról az Északi-tenger határolja. 16000 km² területe csaknem teljesen sík, a belföldi jég formálta síkságot a geest kisebb lankái színesítik.

Jellemző tájnyelve az alnémet alapú plattdeutsch.

Története[szerkesztés]

A tartomány lakóinak eredetéről sok helynév vall. A germán törzsek vándorlása idején a tartomány déli részét a szászok, a holstenek és a stormanok, míg a nyugati részt a frízek, az északi részt pedig a jütök foglalták el. Schleswig grófság, a mostani tartomány északi fele 1035-ben dán kézbe került, majd mint hűbérbirtokot egyesítették Holsteinnel, s együttesen Dániával léptek perszonálúnióba a 15. század közepétől. A középkorban két külön hercegség volt, külön törvényekkel, belső renddel. Évszázadokon keresztül fennállt az az állapot, hogy a hercegségek a Német-római Birodalom részei voltak, de hercegük a dán király volt. A 19. században, amikor mind Dániában, mind Németországban megerősödtek a nacionalista mozgalmak, a dánok a hercegségek különállását kívánták megszüntetni, a németek pedig teljesen betagolni Poroszországba. A vita végül háborúhoz vezetett, ez volt a porosz–osztrák–dán háború. Ezután a szóban forgó területet egyesítették és Poroszország Schleswig-Holstein tartománya lett belőlük. Az I. világháború után az északi területeken népszavazást rendeztek, ennek nyomán azt visszacsatolták Dániához (lásd Párizs környéki békeszerződések). A II. világháború után megszüntették Poroszoroszágot, tartományai önállóan lettek szövetségi államok. Schleswig-Holstein is.

Települései[szerkesztés]

  • Kiel, Schleswig-Holstein fővárosa. 232 000 lakosa van. A 18. századtól kezdve itt rendezik meg a Kieli hetet. Látványossága a Nikolaikirche (Miklós-templom).
  • Lübeck 230 000 lakosa van. A másik neve a Balti-tenger királynője (németül: Königin der Ostseehafenstädte).

Gazdasága[szerkesztés]

A tartomány némi olajkincs kivételével nyersanyagban szegény. Az ország más részeihez viszonyítva kevésbé iparosodott. Ipara nagyrészt a keleti partvidék városaiban és Közép-Holsteinben összpontosul. Kiel, Lübeck, Rendsburg és Flensburg hajógyártásáról ismert, de fejlődésnek indult a gép-, műszer-, elektromos-, és elektronikus ipara is. A tartomány közlekedési híd Skandinávia felé A két tenger közötti személy- és áruforgalom, a vizek és kikötők jövedelme bizonyos mértékig kiegyenlíti az ipar viszonylagos fejletlensége okozta hátrányokat.

Mezőgazdaságában viszont nagyon előrehaladott a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, a halászat és a halfeldolgozás.

Virágzó gazdasági ágai közé tartozik az üdülőipar és az idegenforgalom, kiváltképp a tengerparton és a szigeteken.

Látnivalók:

    • Holstein kapu (gótikus stílusban készült),
    • Városháza,
    • Buddenbrook-ház

Közigazgatás[szerkesztés]

Schleswig-Holstein Kreise (nummeriert).svg

Schleswig-Holstein tizenegy járásra (Kreis) és négy járási jogú városra (kreisfreie Stadt) oszlik:

  1. Dithmarschen
  2. Herzogtum Lauenburg
  3. Északi Frízföld
  4. Ostholstein
  5. Pinneberg
  6. Plön
  7. Rendsburg-Eckernförde
  8. Schleswig-Flensburg
  9. Segeberg
  10. Steinburg
  11. Stormarn
  12. Kiel (KL)
  13. Lubecca (HL)
  14. Neumünster (NMS)
  15. Flensburg (FL)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Schleswig-Holstein
A Wikimédia Commons tartalmaz Schleswig-Holstein témájú médiaállományokat.