Geest
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A geest (alnémet nyelvből, gest, ejtsd: gészt; jelentése: „száraz, terméketlen”) az Északi-tenger déli partvidékén, Hollandiában, Alsó-Szászországban, Schleswig-Holsteinben és Dánia nyugati területén a jégkorszak idején keletkezett, magasabb fekvésű térszín.
Jellemzése
[szerkesztés]A geest a mocsárból (marsch) kiemelkedő, annál 10–30 méterrel magasabban fekvő térszín. Felszíne hullámzó, mégis síkság jellegű. A geestek a jégkorszak idején lerakódott vég- és alapmorénák felszínein jöttek létre, anyaguk az egykori gleccser által szállított homok és kőzettörmelék, amelyen igen gyenge termőképességű váztalaj alakult ki. Természetes állapotában erdős, legjellemzőbb növénye az erdei fenyő, a végmorénák vidékén tölgyesek. Természetes állapotukban meghagyott geestvidék igen kevés helyen maradt. Az ember által használt területen a szélerózió ellen telepített sövényekkel határolt apró szántóföldek és erdősávok váltogatják egymást. A geest központi vidékén a negyedidőszakban folyamatos volt a tőzegképződés. A néhol 10 méter vastag tőzegréteget mára szinte teljesen kibányászták.
Településhálózat
[szerkesztés]A magasan fekvő geest védelmet nyújtott az Északi-tenger mellékén rendszeresen bekövetkező vihardagályok ellen, ezért a területet már a középkor elején elkezdték benépesíteni. A geest határa Észak-Németországban néprajzi határ is: amíg a frízek az alacsonyan fekvő mocsarakat vették birtokba, a geestekre szászok érkeztek. A geestek peremén egykor összefüggő falusor húzódott, néhol egy-egy kisvárossal.