Kereszténydemokrata Unió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(CDU szócikkből átirányítva)
Kereszténydemokrata Unió
(Christlich Demokratische Union Deutschlands)

Cdu-logo.svg
Adatok
Elnök Angela Merkel
Elnökhelyettes Annette Schavan
Roland Koch
Jürgen Rüttgers
Frakcióvezető Volker Kauder

Alapítva 1945. június 26.
Székház Konrad-Adenauer-Haus
Klingelhöferstraße 8
10785 Berlin
Pártújság Union
Tagok száma 482 951 (2012. június vége)

Ideológia liberális-konzervatív,
kereszténydemokrata
Politikai elhelyezkedés Jobbközép
Nemzetközi szövetségek Közép Demokrata Internacionálé (CDI-IDC)
Nemzetközi Demokrata Unió (IDU)
Európai Néppárt (EVP)
EP-frakció Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EVP)
Hivatalos színei fekete, narancssárga
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereszténydemokrata Unió témájú médiaállományokat.

A Kereszténydemokrata Unió (németül Christlich Demokratische Union Deutschlands, röviden CDU) Németország (1990-ig Nyugat-Németország) egyik nagy konzervatív néppártja, az Európai Néppárt tagja.

Saját hitvallása szerint a CDU a „közép kereszténydemokrata, liberális és konzervatív pártja”. A Kereszténydemokrata Unió az összes keresztény irányzatot képviselni kívánja a politika színpadán, ellentétben császárkori és weimari szellemi elődjével, a Centrumpárttal, mely kizárólag katolikus értékeket kívánt megjeleníteni.

Ideológiája[szerkesztés]

Vallásosság[szerkesztés]

A párt keresztény szellemisége a kezdetek óta jelen van. 1945-ben a Német Centrumpárt katolikusai és evangélikusai egy felekezeteket áthidaló politikai mozgalomra tartott igényt, amiből a CDU született meg. A többségében katolikus Centrumpárttal ellentétben a CDU "minden ember méltóságát, szabadságát és egyenlőségét elismeri".

A párt programja szerint "keresztény felfogás szerint minden ember, élőlény és a környezet Isten teremtménye".

Kapcsolata az egyházakkal[szerkesztés]

A párt a megalapítása óta nyitott az összes keresztény felekezetű ember és a nem keresztények felé is. Magának a párt alapításnak is a célja volt, hogy az összes keresztény felekezetű szavazónak legyen tömegpártja. A Berlini Szabadegyetem 2005-ös felmérése szerint a CDU-tagok 51%-a katolikusnak, 33,3%-a evangélikusoknak vallotta magát és 15,7%-a úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik semelyik egyházhoz sem. A felekezetek közti alapvető különbség a szociálpolitika, biotechnológia eseteiben van. [1]

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

A CDU a szociális piacgazdaság híve, amit a jövőbeni szabadság, jólét és biztonság garanciájának tartanak. A globalizáció esetében a szociális piacgazdaság nemzetközivé válásában hisznek, aminek az emberek gazdasági szabadságát kell szolgálnia. Emiatt a CDU-t "gazdaságilag racionális, társadalmilag igazságosnak" nevezik egyesek.[2]

Álláspontjuk szerint a szociális piacgazdaság egyben egy olyan gazdasági modell, amivel a "szabad" demokrácia is működik. Szerintük a szabadság és a felelősség valamint verseny és a szolidaritás egy olyan egységet képez, amely a társadalmi igazságosságot szolgálja. A szociális piacgazdaság előnye álláspontjuk szerint a "több szabadság és verseny".

A gazdaságpolitika céljának a teljes foglalkoztatást tekintik, emellett a tartós és arányos gazdasági növekedés valamint a stabil költségvetés. Fontosnak tartják hogy további privatizálást hajtsanak végre minden gazdasági ágazatban.

Foglalkoztatás szempontjából hitet tesznek a munkaerőpiac rugalmassá tételében és a bérautonómiában.

Családpolitika[szerkesztés]

A párt a társadalom alapjának a családokat tartja, amik nő és férfi házasságából áll.

A párt hosszú időn keresztül elutasította az azonos neműek házasságát, 2001-ben bevezették a hetero- és homoszexuális párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ami miatt a Német Alkotmány 6. cikkelyének 1. bekezdését módosították, amelynek új szövege: "A házasságot és a családot az államrend különös védelemben részesíti". 2002. januárjában a Német Alkotmánybíróság határozatában a módosítást hátrányosnak ítélte meg az élettársi kapcsolatban élők számára, ami miatt alkotmányos aggályok vetődtek fel.

Ennek ellenére a CDU továbbra is amellett érvelt, hogy házasság kizárólag nő és férfi esetében értelmezhető. A párt ellenezte, hogy adózás szempontjából jogi egyenlőség legyen az élettársi kapcsolatban és a házasságban élő párok közt. Ennek ellenére a 2009-es koalíciós szerződés a bajor keresztényszociálisokkal és szabaddemokratákkal már "Az adójogban levő alkotmányellenes egyenlőtlenség megszüntetését" tűzte ki célul. Ekkor már évi 15.000 euróval többet adózott átlagosan egy élettársi viszonyban élő pár, mint egy házaspár.

2013. júniusában a párt változtatott az álláspontján, miután a Német Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte meg[3], hogy a homoszexuális párokat nem illetik meg ugyanazok az adókedvezmények a személyi jövedelem adó esetében mint a házaspárokat. 2017-ben a párt megszavazta az azonos neműek házasságának bevezetését Németországban.

Oktatáspolitika[szerkesztés]

A párt szerint a hárompilléres oktatási rendszert kell fenntartani, és ellenzi a szociáldemokraták ötletét, hogy a Gesamtschule szerepét erősítsék. Amivel a különböző iskolatípusok közti átjárhatóságot erősítenék.

A párt javasolja a tandíj bevezetését, ezt 2007 és 2008 folyamán csak CDU, CSU illetve CFU/FDP vezette tartományokban vezették be.

Története[szerkesztés]

A CDU-t 1945 júniusában alapították, irányvonala az első években az úgynevezett „keresztény szocializmus” volt, tagjai a legkülönbözőbb pártokból érkeztek: a Centrumpártból, a liberális DDP-ből, a Német Néppártból, a Német Nemzeti Néppártból, valamint a náci NSDAP-ból.

A CDU 1949-től kezdve, Konrad Adenauer kancellár hatalomra kerülésével a szociális piacgazdaságot kívánta megvalósítani, ellenezte a tőkés gazdasági rendet. Az 1963-ig tartó Adenauer-éra a párt presztízsnövekedéséhez vezetett, ekkor lendült fel a gazdasági élet, ettől kezdve lett fogalom a „német gazdasági csoda.” A CDU-kormány sikert sikerre halmozott, az 1955-ös NATO-belépés után 1957-ben sikerült az abszolút többség elérése is. A gazdasági csoda egyik legfőbb mozgatója Ludwig Erhard gazdasági miniszter volt, aki 1963-tól szövetségi kancellár lehetett. Ezután 1965-ben gazdasági válság sújtotta az országot, ami pedig a koalíciós partnerrel való nézeteltérésekhez, majd végleges szakításhoz vezetett. Ekkor alakult meg az első német nagykoalíció, melynek kancellárja továbbra is CDU-politikus maradt: Kurt Georg Kiesinger. Az 1969-ig tartó kancellárság után a CDU ellenzékbe kellett hogy vonuljon, egészen 1982-ig, amikor is Helmut Kohl vált kormányfővé. Posztját egészen 1998-ig megőrizte, amikor is a Gerhard Schröder vezette szociáldemokraták arattak győzelmet.

2005 óta ismét a párt adja a kancellárt, Angela Merkel személyében.

Pártelnökök 1950-től[szerkesztés]

Név hivatal kezdete hivatal vége
A Kereszténydemokrata Unió elnökei
Konrad Adenauer 1950. október 21. 1966. március 23.
Ludwig Erhard 1966. március 23. 1967. május 23.
Kurt Georg Kiesinger 1967. május 23. 1971. október 5.
Rainer Barzel 1971. október 5. 1973. június 12.
Helmut Kohl 1973. június 12. 1998. november 7.
Wolfgang Schäuble 1998. november 7. 2000. február 16.
Angela Merkel 2000. április 10. Hivatalban

A párt által adott német kancellárok[szerkesztés]

(1990-ig csak Nyugat-Németország kancellárjai)

Választási eredmények[szerkesztés]

Bundestag[szerkesztés]

Választások Választókerületi szavazatok száma Pártlistás szavazatok száma  % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Pártelnök
1949 nem volt 5,978,636 25.2
115 / 402
Kormánypárt: CSU, FDP és DP pártokkal koalíció Konrad Adenauer
1953 9,577,659 10,016,594 36.4
197 / 509
Kormánypárt: CSU, FDP és DP pártokkal koalíció Konrad Adenauer
1957 11,975,400 11,875,339 39.7
222 / 519
Kormánypárt: CSU és DP pártokkal koalíció Konrad Adenauer
1961 11,622,995 11,283,901 35.8
201 / 521
Kormánypárt: CSU és FDP pártokkal koalíció Konrad Adenauer
1965 12,631,319 12,631,319 38.0
202 / 518
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal Konrad Adenauer
1969 12,137,148 12,079,535 36.6
201 / 518
Ellenzék Kurt Georg Kiesinger
1972 13,304,813 13,190,837 35.2
186 / 518
Ellenzék Rainer Barzel
1976 14,423,157 14,367,302 38.0
201 / 518
Ellenzék Helmut Kohl
1980 13,467,207 12,989,200 34.2
185 / 519
Ellenzék Helmut Kohl
1983 15,943,460 14,857,680 38.1
202 / 520
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal Helmut Kohl
1987 14,168,527 13,045,745 34.4
185 / 519
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal Helmut Kohl
1990 17,707,574 17,055,116 36.7
268 / 662
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal Helmut Kohl
1994 17,473,325 16,089,960 34.2
244 / 672
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal Helmut Kohl
1998 15,854,215 14,004,908 28.4
198 / 669
Ellenzék Helmut Kohl
2002 15,336,512 14,167,561 29.5
190 / 603
Ellenzék Angela Merkel
2005 15,390,950 13,136,740 27.8
180 / 614
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal Angela Merkel
2009 13,856,674 11,828,277 27.3
194 / 622
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal Angela Merkel
2013 16,233,642 14,921,877 34.1
254 / 630
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal Angela Merkel
2017 14,027,804 12,445,832 26.8
200 / 709
Nincs adat Angela Merkel

Tartományi parlamentek[szerkesztés]

A CDU Bajorországot kivéve mindegyik tartományi parlamentben jelen van, Bajorországban a CDU testvérpártja a CSU van jelen.

Tartomány Választási év Szavazatok száma  % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék?
Alsó-Szászország 2013 1,287,730 36.0
54 / 137
Ellenzék
Baden-Württemberg 2016 1,447,249 27.0
42 / 138
Kormánykoalíció a Zöldekkel.
Berlin 2016 226,844 23.0
31 / 149
Ellenzék
Brandenburg 2014 11,828,277 27.3
21 / 88
Ellenzék
Bréma 2015 261,929 22.4
20 / 83
Ellenzék
Észak-Rajna-Vesztfália 2017 2,796,683 33.0
72 / 237
Kormánykoalíció a FDP párttal.
Hamburg 2015 561,377 15.9
20 / 121
Ellenzék
Hessen 2013 1,198,889 38.3
47 / 110
Kormánykoalíció a Zöldekkel.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 2016 153,101 19.0
16 / 71
Kormánykoalíció a SPD.
Rajna-vidék-Pfalz 2016 677,507 31.8
35 / 101
Ellenzék
Saar-vidék 2017 217,265 40.7
24 / 51
Kormánykoalíció a SPD.
Szászország 2014 645,344 39.4
59 / 126
Kormánykoalíció a SPD.
Szász-Anhalt 2016 334,123 29.8
30 / 105
Kormánykoalíció az SPD-vel és Zöldekkel.
Schleswig-Holstein 2017 470,312 32.0
25 / 69
Jamaika koalíció
Türingia 2014 315,096 33.5
34 / 91
Ellenzék

Taglétszám[szerkesztés]

A CDU a német tartományi parlamentekben
  Nagyobbik kormánypárt
  Kisebbik kormánypárt
  Ellenzék
  Nem jutott be
  Nem indult
Szövetségi állam elnök tagok száma
Alsó-Szászország David McAllister 58000
Baden-Württemberg Thomas Strobl 77800
Berlin Frank Henkel 13100
Brandenburg Saskia Ludwig 6800
Bréma Rita Mohr-Lüllmann 3400
Hamburg Marcus Weinberg 10400
Hessen Volker Bouffier 51600
Mecklenburg-Vorpommern Lorenz Caffier 6500
Észak-Rajna-Vesztfália Norbert Röttgen 174400
Rheinland-Pfalz Julia Klöckner 53200
Saar-vidék Annegret Kramp-Karrenbauer 21300
Szászország Stanislaw Tillich 14100
Szász-Anhalt Thomas Webel 9200
Schleswig-Holstein Jost de Jager 28400
Türingia Christine Lieberknecht 12500
külföld - 136

Párthimnusz[szerkesztés]

A szövetségi, kerületi választásokon a nemzeti himnusz hangzik el. 2005-ben a választási kampány során a The Final Countdown dalt játszották le.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  1. Siedlungspolitik. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  2. Wirtschaftspolitik. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  3. Union will steuerliche Gleichbehandlung für Homo-Paare. (Hozzáférés: 2017. november 19.)