Észak-atlanti Szerződés Szervezete

NATO
A NATO zászlaja
Korábbi neve(i)	North Atlantic Treaty Organization Organisation du traité de l'Atlantique Nord
Alapítva	1949. április 4.
Típus	katonai szövetség
Székhely	Brüsszel, Belgium
Tagság	29 állam
Nyelvek	angol és francia
Főtitkár	Jens Stoltenberg
Elhelyezkedése
NATO Pozíció Európa térképén
é. sz. 50° 52′ 34″, k. h. 4° 25′ 19″50.876155555556, 4.4220111111111
A NATO weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN, magyarosan kiejtve: nátó) 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

Tagjai

A NATO európai terjeszkedése

Az európai országok viszonya a NATO-hoz

Tagországok   Belépés előtt álló országok   Jövőbeli tagok

Tárgyalások folyamatban   A tagság nem cél   Egyéb országok

Alapító tagok (1949)

• Amerikai Egyesült Államok
• Belgium
• Dánia
• Egyesült Királyság
• Franciaország
• Hollandia
• Izland
• Kanada
• Luxemburg
• Norvégia
• Olaszország
• Portugália

Később csatlakozott államok

• 1952 – Görögország, Törökország
• 1955 – NSZK
• 1982 – Spanyolország
• 1990 – Németország újraegyesítése (a volt NDK tartományai)
• 1999 – Csehország, Lengyelország, Magyarország
• 2004 – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia
• 2009 – Albánia, Horvátország
• 2017 – Montenegró

Csatlakozásra váró államok

• Bosznia-Hercegovina
• Grúzia
• Macedónia
• Ukrajna

Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.

Semleges országok Európában (a tagság nem cél)

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

• Ausztria
• Svájc

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia:

• Finnország
• Írország
• Svédország

További országok, melyeknek a tagság nem cél:

• Fehéroroszország
• Oroszország
• Örményország
• Szerbia

Legfontosabb intézményei

Észak-atlanti Tanács

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező Bizottság

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.

Nukleáris Tervező Csoport

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, Titkárság

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai Bizottság

A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei hároméves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

Bizottságok és ügynökségek

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

Parancsnokságok

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

Euro-atlanti Partnerségi Tanács

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

Története

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

Szembenállás a Varsói Szerződéssel

A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

A NATO bővítése

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz. 2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe, mely 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama lett.

A NATO főtitkárai

1.	Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay	Egyesült Királyság	1952. április 4-étől	1957. május 16-áig,
2.	Paul-Henri Spaak	Belgium	1957. május 16-ától	1961. április 21-éig,
3.	Dirk Stikker	Hollandia	1961. április 21-étől	1964. augusztus 1-jéig,
4.	Manlio Brosio	Olaszország	1964. augusztus 1-jétől	1971. október 1-jéig,
5.	Joseph Marie Antoine Luns	Hollandia	1971. október 1-jétől	1984. június 25-éig,
6.	Peter Carrington, 6th Baron Carrington	Egyesült Királyság	1984. június 25-étől	1988. július 1-jéig,
7.	Manfred Wörner	NSZK/Németország	1988. július 1-jétől	1994. augusztus 13-áig,
8.	Sergio Balanzino	Olaszország	1994. augusztus 13-ától	1994. október 17-éig,
9.	Willy Claes	Belgium	1994. október 17-étől	1995. október 20-áig,
10.	Sergio Balanzino	Olaszország	1995. október 20-ától	1995. december 5-éig,
11.	Javier Solana	Spanyolország	1995. december 5-étől	1999. október 6-áig,
12.	George Robertson	Egyesült Királyság	1999. október 14-étől	2004. január 1-jéig,
13.	Jaap de Hoop Scheffer	Hollandia	2004. január 1-jétől	2009. július 31-éig,
14.	Anders Fogh Rasmussen	Dánia	2009. augusztus 1-jétől	2014. szeptember 30-ig,
15.	Jens Stoltenberg	Norvégia	2014. október 1-jétől.

NATO csúcstalálkozók

	Értekezlet neve	Dátum	Fogadó ország, helyszín	Megjegyzések
1.	1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó	1957. december 16–19.	Párizs, Franciaország
2.	1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1974. június 26.	Brüsszel, Belgium
3.	1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1975. május 29–30.	Brüsszel, Belgium
4.	1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó	1977. május 10–11.	London, Egyesült Királyság
5.	1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó	1978. május 30–31.	Washington, Amerikai Egyesült Államok
6.	1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó	1982. június 10.	Bonn, NSZK
7.	1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1985. november 21.	Brüsszel, Belgium
8.	1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1988. március 2–3.	Brüsszel, Belgium
9.	1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1989. május 29–30.	Brüsszel, Belgium
10.	1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1989. december 4.	Brüsszel, Belgium
11.	1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó	1990. július 5–6.	London, Egyesült Királyság
12.	1991-es római NATO-csúcstalálkozó	1991. november 7–8.	Róma, Olaszország
13.	1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó	1994. január 10–11.	Brüsszel, Belgium
	1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó	1997. május 27.	Párizs, Franciaország
14.	1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó	1997. július 8–9.	Madrid, Spanyolország
15.	1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó	1999. április 23–25.	Washington, Amerikai Egyesült Államok	A NATO 50. évfordulója alkalmából.
	2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó	2001. április 23–25.	NATO Főparancsnokság, Belgium
	2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó	2002. május 28.	Róma, Olaszország	A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brosúra).
16.	2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó	2002. november 21–22.	Prága, Csehország	Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
17.	2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó	2004. június 28–29.	Isztambul, Törökország
18.	2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó	2005. február 22.	NATO Főparancsnokság Brüsszel, Belgium
19.	2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó	2006. november 28–29.	Riga, Lettország	Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
20.	2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó	2008. április 2–4.	Bukarest, Románia	Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
21.	2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó	2009. április 3–4.	Strasbourg, Franciaország– Kehl, Németország	A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
22.	2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó	2010. november 19–20.	Lisszabon, Portugália	[1]
23.	2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó	2012. május 20–21.	Chicago, Amerikai Egyesült Államok	Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA
24.	2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó	2014. szeptember 4–5.	Newport/Cardiff, Egyesült Királyság, Wales
*	2015-ös rendkívüli NATO-tanácskozás	2015. július 28.	Brüsszel, Belgium	Egy sürgősségi tanácskozás Törökország felhívására, melynek témája a török–szír határ térségében zajló fegyveres események megtárgyalása. Az észak-atlanti szerződés 4. cikkeje értelmében. Ez volt az ötödik ilyen a szervezet történetében.
25.	2016-os varsói NATO-csúcstalálkozó	2016. július 8–9.	Varsó, Lengyelország

Kapcsolódó szócikkek

• Katonai szabvány
• NATO-kód

További információk

• North Atlantic Treaty Organization
• NATO archívum
• NATO-csúcsértekezletek
• Az Észak-atlanti Szerződés szövege (magyarul) – nato.int
• Az Észak-atlanti Szerződés szövege (magyarul) – kulugyminiszterium.hu
• A NATO első fél évszázada - László Balázs cikke az Európai Utasban
• Pirityi Sándor: Ötvenöt éves a NATO
• Manley kemény üzenetet küldött a NATO-nak - Cikk a Kanadai Magyar Hírlapban
• Kompromisszum az afganisztáni misszióról - Cikk a Kanadai Magyar Hírlapban
• NATO.lap.hu - linkgyűjtemény