Észak-atlanti Szerződés Szervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
NATO
A NATO zászlaja
A NATO zászlaja
North Atlantic Treaty Organization (orthographic projection).svg
Korábbi neve(i)
  • North Atlantic Treaty Organization
  • Organisation du traité de l'Atlantique Nord
Alapítva 1949. április 4.
Típus katonai szövetség
Székhely Belgium Brüsszel, Belgium
Tagság 29 állam
Nyelvek angol és francia
Főtitkár Jens Stoltenberg
Elhelyezkedése
NATO (Európa)
NATO
NATO
Pozíció Európa térképén
é. sz. 50° 52′ 35″, k. h. 4° 25′ 20″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 35″, k. h. 4° 25′ 20″
A NATO weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN, magyarosan kiejtve: nátó) 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.

Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává.

Tagjai[szerkesztés]

A NATO európai terjeszkedése
Az európai országok viszonya a NATO-hoz
  Tagországok
  Belépés előtt álló országok
  Tárgyalások folyamatban
  A tagság nem cél
  Békepartnerség
  Törekvés a békepartnerségre

Alapító tagok (1949)[szerkesztés]

Később csatlakozott államok[szerkesztés]

Csatlakozásra váró államok[szerkesztés]

Békepartnerség (a tagság nem cél)[szerkesztés]

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia:

További országok, melyeknek a tagság nem cél:

Törekvés a békepartnerségre:

Legfontosabb intézményei[szerkesztés]

Észak-atlanti Tanács[szerkesztés]

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező Bizottság[szerkesztés]

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.[2]

Nukleáris Tervező Csoport[szerkesztés]

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, Titkárság[szerkesztés]

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai Bizottság[szerkesztés]

A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei hároméves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

Bizottságok és ügynökségek[szerkesztés]

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

Parancsnokságok[szerkesztés]

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

Euro-atlanti Partnerségi Tanács[szerkesztés]

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

Története[szerkesztés]

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

Szembenállás a Varsói Szerződéssel[szerkesztés]

A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével, 1991-ben felbomlott.

A NATO bővítése[szerkesztés]

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot a szövetségbe, így 1999. március 12-én csatlakoztak. 2004. március 29-én csatlakozott Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009. április 1-jén csatlakoztak a NATO-hoz. 2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe, mely 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama lett.[3]

A NATO főtitkárai[szerkesztés]

1. Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay Egyesült Királyság 1952. április 4-étől 1957. május 16-áig,
2. Paul-Henri Spaak Belgium 1957. május 16-ától 1961. április 21-éig,
3. Dirk Stikker Hollandia 1961. április 21-étől 1964. augusztus 1-jéig,
4. Manlio Brosio Olaszország 1964. augusztus 1-jétől 1971. október 1-jéig,
5. Joseph Marie Antoine Luns Hollandia 1971. október 1-jétől 1984. június 25-éig,
6. Peter Carington, 6th Baron Carrington Egyesült Királyság 1984. június 25-étől 1988. július 1-jéig,
7. Manfred Wörner NSZK/Németország 1988. július 1-jétől 1994. augusztus 13-áig,
8. Sergio Balanzino Olaszország 1994. augusztus 13-ától 1994. október 17-éig,
9. Willy Claes Belgium 1994. október 17-étől 1995. október 20-áig,
10. Sergio Balanzino Olaszország 1995. október 20-ától 1995. december 5-éig,
11. Javier Solana Spanyolország 1995. december 5-étől 1999. október 6-áig,
12. George Robertson Egyesült Királyság 1999. október 14-étől 2004. január 1-jéig,
13. Jaap de Hoop Scheffer Hollandia 2004. január 1-jétől 2009. július 31-éig,
14. Anders Fogh Rasmussen Dánia 2009. augusztus 1-jétől[4][5] 2014. szeptember 30-ig,
15. Jens Stoltenberg Norvégia 2014. október 1-jétől.[6]

NATO csúcstalálkozók[szerkesztés]

[7]

Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések
1. 1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1957. december 16–19. Franciaország Párizs, Franciaország
2. 1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1974. június 26. Belgium Brüsszel, Belgium
3. 1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1975. május 29–30. Belgium Brüsszel, Belgium
4. 1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1977. május 10–11. Egyesült Királyság London,
Egyesült Királyság
5. 1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1978. május 30–31. USA Washington,
Amerikai Egyesült Államok
6. 1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó 1982. június 10. NSZK Bonn, NSZK
7. 1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1985. november 21. Belgium Brüsszel, Belgium
8. 1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1988. március 2–3. Belgium Brüsszel, Belgium
9. 1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. május 29–30. Belgium Brüsszel, Belgium
10. 1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. december 4. Belgium Brüsszel, Belgium
11. 1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1990. július 5–6. Egyesült Királyság London, Egyesült Királyság
12. 1991-es római NATO-csúcstalálkozó 1991. november 7–8. Olaszország Róma, Olaszország
13. 1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1994. január 10–11. Belgium Brüsszel, Belgium
14. 1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1997. május 27. Franciaország Párizs, Franciaország
15. 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó 1997. július 8–9. Spanyolország Madrid, Spanyolország
16. 1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1999. április 23–25. USA Washington,
Amerikai Egyesült Államok		 A NATO 50. évfordulója alkalmából.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2001. április 23–25. Belgium NATO Főparancsnokság,
Belgium
17. 2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó 2002. május 28. Olaszország Róma, Olaszország A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brosúra).
18. 2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó 2002. november 21–22. Csehország Prága, Csehország Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
19. 2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó 2004. június 28–29. Törökország Isztambul, Törökország
20. 2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2005. február 22. Belgium NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium
21. 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó 2006. november 28–29. Lettország Riga, Lettország Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
22. 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó 2008. április 2–4. Románia Bukarest, Románia Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
23. 2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó 2009. április 3–4. Franciaország Strasbourg, Franciaország–
Németország Kehl, Németország		 A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
24. 2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó 2010. november 19–20. Portugália Lisszabon, Portugália [1]
25. 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó 2012. május 20–21. USA Chicago,
Amerikai Egyesült Államok		 Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA
26. 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó 2014. szeptember 4–5. Egyesült Királyság Newport/Cardiff, Egyesült Királyság, Wales
27. 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozó 2016. július 8–9. Lengyelország Varsó, Lengyelország
28. 2017-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 2017. május 25. Belgium Brüsszel, Belgium
29. 2018-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 2018. július 11–12. Belgium Brüsszel, Belgium

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Gergely, Nyilas. „Új tagot hozhat a NATO-ba a névvita lezárása”, 2018. július 11. (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (hu nyelvű) 
  2. ↑ The Defence Planning Comittee
  3. ↑ A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  4. ↑ MTI: Megvan az új NATO-főtitkár. hm.gov.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  5. ↑ Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  6. ↑ „Nato names Stoltenberg next chief”, BBC News, 2014. március 28.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. október 1.) 
  7. ↑ NATO summit meetings

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-atlanti Szerződés Szervezete témájú médiaállományokat.
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok
Flag of NATO.svg
Hidegháború (1945–1991)
Fontosabb
események
Főszereplők
Szembenálló
katonai tömbök
Politikai vezetők
Más fontos
szereplők
Kapcsolódó
témák
Kapcsolódó konfliktusok
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Észak-atlanti_Szerződés_Szervezete&oldid=20693685”