Észak-atlanti Szerződés Szervezete
| NATO | |
 | |
| A NATO zászlaja | |
.svg) | |
| Korábbi neve(i) |
|
| Alapítva | 1949. április 4. |
| Típus | katonai szövetség |
| Székhely |
.svg){kind=small} Brüsszel, Belgium |
| Tagság | 29 állam |
| Nyelvek | angol és francia |
| Főtitkár | Jens Stoltenberg |
| Elhelyezkedése | |
 NATO
Pozíció Európa térképén
| |
| é. sz. 50° 52′ 35″, k. h. 4° 25′ 20″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 35″, k. h. 4° 25′ 20″ | |
| A NATO weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat. | |
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN) katonai egyesülés, 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.
Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává.
Tartalomjegyzék
Tagjai[szerkesztés]
| Tagországok Belépés előtt álló országok Tárgyalások folyamatban | A tagság nem cél Törekvés a békepartnerségre |
Alapító tagok (1949)[szerkesztés]
Amerikai Egyesült Államok
Belgium
Dánia
Egyesült Királyság
Franciaország
Hollandia
Izland
Kanada
Luxemburg
Norvégia
Olaszország
Portugália
Később csatlakozott államok[szerkesztés]
- 1952 –
Görögország, 
Törökország - 1955 –
NSZK - 1982 –
Spanyolország - 1990 – Németország újraegyesítése (a volt
NDK tartományai) - 1999 –
Csehország, 
Lengyelország, 
Magyarország - 2004 –
Bulgária, 
Észtország, 
Lettország, 
Litvánia, 
Románia, 
Szlovákia, 
Szlovénia - 2009 –
Albánia, 
Horvátország - 2017 –
Montenegró
Csatlakozásra váró államok[szerkesztés]
Észak-Macedónia: 2018. július 11-én meghívást kapott a NATO-tól a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.[1]
Ukrajna
Bosznia-Hercegovina
Grúzia
Békepartnerség (a tagság nem cél)[szerkesztés]
Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:
A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia:
További békepartner országok:
Törekvés a békepartnerségre:
Legfontosabb intézményei[szerkesztés]
Észak-atlanti Tanács[szerkesztés]
Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.
Védelmi Tervező Bizottság[szerkesztés]
Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.[2]
Nukleáris Tervező Csoport[szerkesztés]
Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása
Főtitkár, Titkárság[szerkesztés]
A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.
Katonai Bizottság[szerkesztés]
A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.
A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.
A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.
Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.
A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei hároméves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.
A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.
Bizottságok és ügynökségek[szerkesztés]
A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.
Parancsnokságok[szerkesztés]
A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.
Euro-atlanti Partnerségi Tanács[szerkesztés]
Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.
Története[szerkesztés]
A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.
Szembenállás a Varsói Szerződéssel[szerkesztés]
A Szovjetunió hat évvel később, 1955-ben – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború végével 1991-ben felbomlott. Tagjai a keleti blokkbeli szocialista országok voltak.
A NATO bővítése[szerkesztés]
1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot a szövetségbe, így 1999. március 12-én csatlakoztak. 2004. március 29-én csatlakozott Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009. április 1-jén csatlakoztak a NATO-hoz. 2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe, mely 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama lett.[3]
A NATO főtitkárai[szerkesztés]
NATO csúcstalálkozók[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gergely, Nyilas. „Új tagot hozhat a NATO-ba a névvita lezárása”, 2018. július 11. (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (hu nyelvű)
- ↑ The Defence Planning Comittee
- ↑ A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
- ↑ MTI: Megvan az új NATO-főtitkár. hm.gov.hu, 2009. április 4. [2009. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
- ↑ Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
- ↑ „Nato names Stoltenberg next chief”, BBC News, 2014. március 28.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. október 1.)
- ↑ NATO summit meetings
További információk[szerkesztés]
- North Atlantic Treaty Organization
- NATO archívum
- NATO-csúcsértekezletek
- Az Észak-atlanti Szerződés szövege (magyarul) – nato.int
- Az Észak-atlanti Szerződés szövege (magyarul) – kulugyminiszterium.hu
- A NATO első fél évszázada - László Balázs cikke az Európai Utasban
- Pirityi Sándor: Ötvenöt éves a NATO
- Manley kemény üzenetet küldött a NATO-nak - Cikk a Kanadai Magyar Hírlapban
- Kompromisszum az afganisztáni misszióról - Cikk a Kanadai Magyar Hírlapban
- NATO.lap.hu - linkgyűjtemény
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
