1973-as olajválság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az olaj árának alakulása dollárban 1861 és 2006 között
  névleges
  valódi (2006-os árfolyamon)

Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődő olajáremelkedés volt, ami jelentősen átértékeltette a fejlett világ üzemanyag-ellátásához való viszonyát, valamint a kommunista országok eladósítását vonta maga után, amellyel a keleti blokk összeroppanásához vezető folyamatok elkezdődtek. A második olajválság 1979-ben következett be.

Története[szerkesztés]

Az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az 1974 márciusáig tartó olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette.[1] A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül drasztikusan, közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát).[2] Tekintettel erre talán ki lehet mondani, hogy az arab országok az Izraellel kirobbantott háborút csak megfelelő alkalomnak tekintették a radikális áremelés végrehajtására, tehát rájöttek, hogy a piaci igények messze meghaladják a kínálatot.

Befolyása a Szovjetunió érdekszférájára[szerkesztés]

Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb a szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy kapitalista nyugati országokkal szemben, mert a tervgazdálkodás szerint működő szabályozórendszerük sajátosságai miatt képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista országok a helyzethez történő gazdaságpolitikai alkalmazkodással és a versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság okozta ártalmakat átvészelni. Magyarországon, mint akkori államszocialista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést és költségvetési kiigazításokat (megszorító intézkedéseket) a rendszer legitimációját az életszínvonal (akár fenntarthatatlan) növelésével igazoló Kádár-rendszer vezetői nem akarták meghozni, ezért az eleinte olcsó külföldi hitelek felvételéhez folyamodtak, amelyek a nyolcvanas években már súlyosan növelték az államadósságot és az államháztartás egyensúlyának felborulása következtében hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését. Az ennek következtében 20 milliárd dollár mértékűre felduzzadó államadósság azonban titok maradt egészen a rendszerváltásig.[3]

Az olajválság, azaz az olajárak radikális emelkedése, mivel általános világpiaci áremelkedéssel is járt, alaposan meggyengítette a Szovjetuniót és oka volt a Szovjetunió illetve a többi szocialista ország gazdasági viszonyainak feszültebbé válásához, mivel a szocialista országok erős energiafüggésben álltak a legfontosabb, legerősebb kommunista országtól. A Szovjetunió valójában csak némi átmenet után engedhette meg, hogy az olaj árát a világpiaci ár felé közelítse és olyan árrendszert alakítson ki, amely időszakos késéssel követi az olajár világpiaci ingadozását. Ezt akkor is meg kellett tennie, ha nyersanyag-kapacitásai szinte kimeríthetetlennek is látszottak. (A deklarált szovjet gazdaságpolitikai elvek között fontos utolsó helyen szerepelt az "elvtársi segítség" fogalma. Nos, itt valahogy alkalmazni kellett ezt az elvet, az "elvtársi megértéssel" kiegészítve.) Tehát a Szovjetunió fosszilis energiahordozóra vonatkozó export bevételeinek növelését nem nélkülözhette, annál is kevésbé, mert a Szovjetunió nagyvállalatainak jelentős része hatalmas ráfizetéssel, vagyis nem rentábilisan termelt. Ezeket a vállalatokat nem lehetett bezárni, hiszen egy ilyen lépés a tervgazdaság legélesebb kritikáját jelentette volna, és persze következményeként munkanélküliségi hullámot a teljes foglalkoztatottság korszakában. Az olajár-robbanással egy időben az arab világ kapcsolatai romlottak a Szovjetunióval. Valószínűleg ez is közrejátszott ebben, hogy az afganisztáni polgárháborúba (törzsi konfliktusba) való beavatkozás révén a Szovjetunió nyomulni akart a Közel-Kelet irányában.

Elhelyezése a cikluselméletek világában[szerkesztés]

"A cikluselméletek a gazdasági válságok magyarázatára szolgáló klasszikus modellek; közös jellemzıjük, hogy a gazdasági fejlıdésben növekedési (expanziós) és visszaesési (kontrakciós) szakaszokat különítenek el, és a statikus piaci egyensúlyi állapot helyett egy dinamikus, kilengésekkel rendelkezı egyensúlyról beszélnek. A rövidtávú ciklusok (3-5 éves Kitchin-féle készletezési ciklus, 7-11 éves Juglar-féle beruházási ciklus és a 15-25 éves, infrastrukturális beruházásokhoz kötıdı Kuznets-ciklus) az üzleti szféra többéves mozgásához kötödnek, míg a hosszútávú, 45-60 éves Kondratyev-ciklusok (hosszúhullámok) és a Braudel által azonosított évszázados (szekuláris) trendek a nagyobb jelentıségő világgazdasági átrendezödésekhez. Az ipari válság szempontjából a rövid üzleti ciklusokon túlmutató Kondratyev-ciklusok tekinthetık relevánsnak. Kondratyev (1980) az ipari és mezőgazdasági alapinputok (pl. kőszén, vasérc, fő gabonafélék) termelésén mutatta ki a ciklusokat, és megállapította, hogy emelkedő fázisukat megelőzően gyakori a jelentős találmányok megjelenése, a gazdaság termelési viszonyainak megváltozása."[4]

Kondratyjev elmélete[szerkesztés]

Az olajválság oka a Kondratyjev ciklusok igazolása az elmúlt 200 évben. A következő négy konjunktúra-ciklust különbözteti meg a nemzetközi szakirodalom:

  • a Kitchin-[5] vagy leltár [készlet] ciklus 3-5 éves;
  • a Juglar- [6] vagy állandó befektetési ciklus 8-10 éves;
  • a Kuznets- vagy építési ciklus, 15-20 éves; ezt Kondratyjev még nem ismerte, mert Kuznets 1930-ban publikálta a könyvét.[7]
  • a Kondratyjev- vagy hosszú a hullámok ciklus, 45-60 éves

Ezen kívül vannak évszázados trendek is, tehát a Kondratyjev-ciklusok is duplázódnak, de ettől Kondratyjev eltekintett. Az első szinten Kondratyjev a piaci kínálatot tekinti változatlannak. Egyes áruk és javak ugyanis átalakítás nélkül rövid ideig funkcionálnak. Ide sorolható nagyon sok fogyasztási cikk, számos nyersanyagféleség és termelési eszköz. Ezen javak állományának cseréje és bővítése folyamatosan és rövid (1–4 év) időszak alatt megtörténhet. A második, már hosszabb periódusban az állótőke gépi állományát tekinti Kondratyjev változatlannak. Ide tartozik a termelési eszközök (gépek, berendezések) nagy része. Utal Kondratyjev arra, hogy Marx megállapította, hogy a tízévenként visszatérő válságok vagy középciklusok anyagi alapja a tíz év élettartamú termelőberendezések anyagi elhasználódása, cseréje és bővítése, mivel az lökésszerűen történik. A fehérorosz származású, közgazdasági Nobel-emlékdíjas Simon Kuznets (Szemjon Abramovics Kuznyec) megállapította, hogy a lakó- és termelő üzemi célokat szolgáló épületek előállítási ideje, cseréje, illetve élettartama lengéseket okoz, amit nem tekintett ciklusnak. Ez az időtartam véleménye szerint 21–23 évre tehető. Így harmadikként egy középtávú egyensúlyi típus alakul ki. A negyedik egyensúlyi típus a hosszú ciklus anyagi bázisát Kondratyjev szerint az alapvető, évtizedekig funkcionáló tőkejavak állományának értékcsökkenése, pótlása és növekedése teremti meg. Ide olyan tőkejavak sorolhatók, mint a hatalmas építmények, a jelentős vasútvonalak, a csatornaépítés, a talajjavító berendezések, a kvalifikált munkaerő képzése stb.

A különböző periódusú gazdasági hullámzások összekapcsolhatók, a befektetések egyedi típusaival: a Kitchin- a készlet befektetéssel, a Juglar- a gépekbe és az eszközökbe történő befektetéssel, a Kuznets- az építési befektetéssel és végül a Kondratyjev-ciklus az alaptőkejavak létrehozásával. Természetesen más tényezők is szerepet játszanak a különböző periódusú ciklusok létrejöttében. [pl. az alapinnovációk a hosszú ciklusok létrejöttében, a napfoltok változása (William Stanley Jevons és Henry Ludwell Moore), pszichológiai tényezők [pl. Arthur Cecil Pigou stb.]. Látható, hogy a ciklusok időtartama [periódusa] duplázódik. Ugyanakkor a különböző időtartamú ciklusok egyidejűek, keverednek, mozgásukkal csökkentik vagy növelik az egész hullámzás amplitúdóját. Ha például az évszázados trend felszálló ága találkozik a Kondratyjev-ciklus leszálló ágával, akkor ez a válságot mérsékli, ellenkező esetben erősíti. Itt is érvényesül a fizikából ismert interferencia jelensége illetve törvénye. Egyszerű technikai eljárásokkal a ciklusokat részmozgásokra oszthatjuk, egyiket-másikat kiszűrhetjük a vizsgálni kívánt mozgás kimutatása érdekében. Kondratyjev vizsgálatait kizárólag a kapitalista társadalom viszonyaira korlátozta. A gazdasági változások között evolucionárius, azaz megfordíthatatlan és konjunkturális, azaz megfordítható folyamatokat különböztetett meg. Megfordíthatatlannak tekintette például a népesség - illetve termelés-növekedési folyamatokat [más terminológiában ez határozza meg a növekedési pályát] megfordíthatónak, tehát hullámzónak, ismétlődőnek minősítette az árak – a kamatláb, a munkanélküliség aránya stb. – folyamatokat. A gazdasági fejlődés egésze véleménye szerint megfordíthatatlan folyamat, amelyben a haladás szakaszokon keresztül jut előre. Bizonyos elemek [árak, bérek, kamatlábak stb.] konjunkturális hullámzással jellemezhetők, más elemeknél az ingadozás komplex, a trendet és a különböző hullámzásokat együtt tartalmazza. Ez a megkülönböztetés meghatározza az igénybe vehető módszereket is. Kondratyjev vizsgálati módszerének az a lényege, hogy az árakat egyszerű statisztikai indexszel ábrázolja, egyes pénzügyi [kamatráta, bérek], a vegyes jellegű [külkereskedelmi forgalom], illetve tisztán naturális sorok esetében a trendtől való eltérés számítási módszerét alkalmazza. Az utóbbiaknál [külkereskedelem és termelés, valamint fogyasztás] mindig egy főre jutó adatokat használ, és a legkisebb négyzetek módszerével számított trendtől való eltéréseket vizsgálja úgy, hogy 9 éves mozgóátlagolással megpróbálja kiszűrni a rövidebb ciklusú mozgásokat. Additív, (összegszerű) kapcsolat esetén kivonta, multiplikatív (szorzat) kapcsolat esetén osztotta az eredeti idősort és a trendet. Kondratyjev francia, angol, német, amerikai (USA-beli) és a világgazdaságra vonatkozó sorok felhasználásával empirikus adatbázison – az ismertetett módszerrel – bizonyítja a hosszú hullámokra vonatkozó elméletét. A 21 naturális mutató közül csak 6 esetében nem tudta kimutatni a hosszú hullámzásokat. Ez utóbbiakat is ismerteti, ami tudományos objektivitására jellemző.

Kondratyjev végső következtetése: feltételezhető, hogy a kapitalista gazdaságban hosszú hullámok léteznek, amelyek átlagosan 50 évig tartanak. Kondratyjev 25 százalékos idő tartameltérést is megengedhetőnek tartott. Kondratyjev három hosszú ciklust mutatott ki. A későbbi vizsgálatok szerint 1930-tól 1945-ig leszálló ág következett be, az 1945–1973 között felszálló ág tekinthető a negyedik Kondratyjev-ciklusnak. A leszálló ág 1973 körül kezdődött és 2000 körül végződött. A felszálló ág valószínűleg 2000 után lesz. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság nem a Kondratyjev ciklusokkal magyarázható.

A Kondratyev ciklusok alakulása:

1790–[1815]– 1850 1. Kondratyjev-ciklus, periódusa 60 év
1850–[1875]– 1896 2. Kondratyjev-ciklus, periódusa 46 év
1896–[1930]– 1945 3. Kondratyjev-ciklus, periódusa 49 év
1945–[1973]– 2000 4. Kondratyjev-ciklus, periódusa 55 év

Az évszázados trendek alakulása:

1740-[1817]-1896 periódusa 156 év.
1896-[1973]-?
A réz fogyasztói árának alakulása az USA-ban 2000-es $-ban (1804–2001) Eredeti adatok, a trend hányadosa és annak 9 tagú mozgóátlaga, a hosszú ciklus[8]

Kondratyjev négy empirikus szabályszerűséget állapított meg, ezek a következők:

  • A hosszú ciklusok emelkedő hullámának kezdete előtt vagy a kezdetekor lényeges változások mennek végbe a gazdasági életben; találmányok születése és alkalmazásuk, változások a termelési viszonyokban, a világgazdasági kapcsolatok kiszélesedése, a pénzforgalom változásai, az aranytermelés felfutása.
  • A hosszú ciklusok emelkedő hullámának időszakában sokkal gyakoribbak a társadalmi megrázkódtatások és fordulatok [forradalmak, háborúk];
  • A hosszú ciklusok csökkenő hullámának időszakában a mezőgazdaság is tartós válságban van;
  • A hosszú ciklusok hanyatló periódusában a 8-11 éves közepes ciklusok depressziós szakaszai hosszabbak és mélyebbek, míg a fellendülés rövid és gyenge

Excel parancsfájlok a Kitchin- és a Kondratyev- siklusok empirikus vizsgálatához.

  • Kitchin féle (3-5) éves rövid, a Kondratyjev féle (45-60) éves hosszú és az évszázados trendek kimutatására, empirikus vizsgálatára Kehl Dániel és Sipos Béla a A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán Magyarországon elsőként parancsfájlokat dolgoztak ki. Ld.:idősor
  • Letölthető és ingyen használható:[9][10] Kehl Dániel–Sipos Béla: Excel parancsfájlok felhasználása statisztikai elemzésekhez, teljes.[11]

Válassza a determinisztikus idősorkutatás.zip-et, ezen belül

  • a rövid ciklusok átlagos periódushosszának becslésére használjuk:
  • ciklusfordulópontokszámítása.xlsm
  • ciklusfordulópontokszámítása10ezeradat.xlsm
  • a rövid és hosszú konjunktúra-ciklusok becslésére már használhatjuk a trend-szezon –hibaszámítás Excel parancsfájlot, mert ismerjük a legrövidebb átlagos periódus hosszát, ez lesz a mozgó átlag tagszáma
  • trend-szezon-hibaszámítás.xlsm
  • trend-szezon-hibaszámítás10ezeradat.xlsm

Ha csak rövidebb ciklusokat vizsgálunk, akkor a szezonhatást küszöböljük ki mozgóátlagolással, s ezután a trendhatást. Havi adatoknál 12 tagú, negyedéves adatoknál 4 tagú általában mozgóátlagolást alkalmazunk. A Kondratyjev féle hosszú ciklusok kimutatásánál éves adatokkal számolunk, legalább 100 év adatára van szükség, a ciklusforduló pontok számításával nyert periódussal dolgozunk, ha pl. ez 5 év akkor 5 éves mozgó átlagolással a Kitchin ciklust, 10 éves mozgó átlagolással a Juglar ciklust, 20 éves mozgó átlagolással a Kuznetz ciklust tudjuk kiküszöbölni. A program lehetővé tesz a lineáris vagy a lineárisra visszavezethető (féllogaritmikus, exponenciális, hiperbolikus, parabolikus stb.) trendek becslését, ezek tesztelését és grafikus ábrázolását, az additív (összegszerű)és multiplikatív (szorzatszerű) kapcsolatok modellezését.


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mészáros R. Tamás - 1945 óta csak egyszer látott ekkora inflációt a világgazdaság. Akkor egy évtizedig tartott kimászni belőle (Telex.hu, 2022.07.25.)
  2. A harmincöt éves olajválság. [2012. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 31.)
  3. Szabó Gergely - Így keletkezett a magyar államadósság (Portfolio, 2016.01.22.)
  4. IdézetIPARI TÉRSÉGEK ÁTALAKULÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN Lux Gábor doktori értekezéséből, Pécs 2009. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
  5. [Kitchin, J. 1923: Cycles and trends in economic factors. Review of Economic Statistics 5. évf. 1. sz. pp. 10–16. Kitchin-ciklus]
  6. [Juglar, C. 1862: Des crises commerciales et leur retour periodique en France, en Augleterre et aux Etats Unis. Franklin. Párizs. Juglar-ciklus]
  7. [Kuznets, S. 1930: Secular movements in production and prices. Houghton Miflin Company. Boston és New York.]
  8. Kehl Dániel-Sipos Béla: Évszázados trendek és hosszú ciklusok az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és a világgazdaságban. Hitelintézeti Szemle. 2007. 6. sz. 262
  9. Kehl Dániel-Sipos Béla: Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben (oktatási segédlet)
  10. Gyakorlati alkalmazások (magyar nyelven). Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  11. Kehl Dániel-Sipos Béla: Excel parancsfájlok

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Gas shortage of 1973
A Wikimédia Commons tartalmaz 1973-as olajválság témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]