Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
Logo of Comecon.svg
A KGST zászlaja
A KGST zászlaja

Alapítva 1949. január 25.
Megszűnt 1991. június 28.
Székhely Moszkva
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa témájú médiaállományokat.
Emlékbélyeg a 40. évfordulón (1989)
A KGST tagjai 1986-ban
  Tagország
  Társult ország (Jugoszlávia)
  Felfüggesztett tagságú ország (Albánia)
  Megfigyelő

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.

Története[szerkesztés]

1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni, ugyanakkor az veszélyes vonzerőt jelenthetett a Jaltai konferencia után a szovjet érdekszférába került országok számára.

Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia voltak. Később csatlakoztak: Albánia (1949, 1961-ben felfüggesztette tagságát, 1987-ben kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság (1978). Társult tag: Jugoszlávia.

A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott, ennek révén jutottak el az Ikarus-ok a „szocialista világ” minden sarkába. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.

A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással folyt, mert konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekelve aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna.

A KGST tipikus szereplője volt a két világrendszer közötti hidegháborús versengésnek, szerepe a Európai Gazdasági Közösség ellensúlyozása lett volna, hasonlóképpen a Varsói Szerződés és a NATO közötti viszonyhoz.

Az európai Keleti blokk országainak társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlását követően a KGST tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ausch Sándor: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1969
  • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagországok népgazdasága. Statisztikai adatgyűjtemény; Statisztikai, Budapest, 1974
  • 25 éves a KGST. Alapokmány, alapelvek, komplex program; bev. Szita János; Kossuth, Budapest, 1974
  • Az európai KGST-országok gazdaságirányítási rendszerének reformja. Szemelvények a külföldi és hazai szakirodalomból; szerk. Pásztor Endre; Országos Vezetőképző Központ, Budapest, 1974
  • Bársony Jenő: A KGST árrendszerének néhány problémája; Konjunktúra- és Piackutató Intézet, Budapest, 1976
  • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogi dokumentumai; vál. Bán Tamás, Juhász Jánosné, Ficzere Lajos, szerk. Bán Tamás; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1978
  • Feles György: KGST kisszótár; Kossuth, Budapest, 1979
  • 30 éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Válogatott irodalomjegyzék; összeáll. Márkus Julianna; Kisfaludy Megyei Könyvtár, Győr, 1979
  • Meisel Sándor: A KGST 30 éve; Kossuth, Budapest, 1979
  • Benedek István Gábor–Marinovich Endre: Gazdaságosság és kölcsönösség. Amit a KGST-ről tudni kell; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980 (Én és a világ)
  • Rácz Margit: A KGST szervezetei és a vállalatközi együttműködés; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1982
  • Szelecki György: Mit kell tudni a KGST-ről?; Kossuth, Budapest, 1986 (Mit kell tudni)
  • Nagy László: Ötven év a KGST-ben, ötven év az EU-ban. Hasonlóságok és különbségek az Európai Unió és a KGST döntéshozatali rendszerében, valamint az együttműködés szervezésében és végrehajtásában; Agroinform, Budapest, 2007
  • Feitl István: Talányos játszmák. Magyarország a KGST erőterében, 1949–1974; Napvilág, Budapest, 2016