George H. W. Bush

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George H. W. Bush
Az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke
Hivatali idő
1989. január 20. – 1993. január 20.
Alelnök(ök) Dan Quayle
Előd Ronald Reagan
Utód Bill Clinton
Az Amerikai Egyesült Államok 43. alelnöke
Hivatali idő
1981. január 20. – 1989. január 20.
Elnök Ronald Reagan
Előd Walter Mondale
Utód Dan Quayle
Katonai pályafutása
Csatái

Született 1924. június 12.
Milton, Massachusetts
Elhunyt2018. november 30. (94 évesen)[1][2][3][4][5]
Houston[6]
Sírhely George Bush Presidential Library
Párt Republikánus Párt

Szülei Dorothy Walker Bush
Prescott Bush
Házastársa Barbara Bush
Gyermekei
Foglalkozás
  • politikus
  • tengerésztiszt
  • baseballjátékos
  • diplomata
  • pilóta
  • vállalkozó
  • önéletrajzíró
  • államférfi
Iskolái
  • Greenwich Country Day School (–1936)
  • Phillips Academy (1936–1942)
  • Yale Egyetem (1945–1948, BA)
  • Robert A. Taft Information Technology High School
  • Davenport College
Halál oka Parkinson-kór
Vallás episzkopális

Díjak
  • Distinguished Flying Cross
  • Berlin díszpolgára
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel
  • Eric M. Warburg Award (2002)
  • Fehér Oroszlán-rend (1999)
  • Air Medal
  • Philadelphia Liberty Medal
  • Freedom Award (2005)
  • Robert Schuman-emlékérem (2014)
  • Profile in Courage Award (2014)
  • Ronald Reagan Freedom Award
  • Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Aratott Győzelem Hatvanadik Évfordulójára emlékérem
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2011)
  • Doublespeak Award (Read my lips: no new taxes, 1990)
  • Theodore Roosevelt Award (1986)
  • World Golf Hall of Fame
  • Amerikai Hadjárati Érdemérem
  • Asiatic-Pacific Campaign Medal
  • II. Világháborús Győzelmi Érdemérem
  • Ellis Island Medal of Honor
  • a Bar Ilan Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Ohio State University
  • Doublespeak Award (1992)
  • Krakkó díszpolgára (1994. május 27.)
  • Knight Grand Cross of the Order of Merit
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1993. december 20.)
  • Honorary doctor at the Nanjing University (1998)
  • Harvard egyetem díszdoktora (2014)
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
  • Point Alpha Prize (2005)
  • honorary doctor of the Hofstra University
  • Osgar (2009)
  • Franz Josef Strauss Award (1999)
  • honorary doctor of the University of Miami (1998. május 8.)
  • Gdańsk díszpolgára
  • Order pro Merito Melitensi
  • Bath-rend
  • a Brit Birodalom Rendje
  • Magyar Érdemrend
  • Dostyk Order of grade I
  • Order of the Cross of Terra Mariana
  • Order of King Abdulaziz al Saud
  • Čestná medaile T. G. Masaryka (1999)

George H. W. Bush aláírása
George H. W. Bush aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz George H. W. Bush témájú médiaállományokat.

George Herbert Walker Bush (Milton, Massachusetts, 1924. június 12.Houston, Texas, 2018. november 30.) az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke (19891993). Korábban ENSZ-nagykövet, CIA-igazgató, illetve – Ronald Reagan elnöksége alatt – alelnök (19811989).

Fia, George W. Bush az Egyesült Államok 43. elnöke. Mivel nevük nagyon hasonló, gyakran összetévesztik őket. Ennek elkerülése végett fiát George W. Bushnak szokták nevezni. A W. (Walker) nevet anyai nagyapjáról kapta idősebb Bush és fia is (előbbi ráadásul megkapta dédapja, Herbert nevét is).

Élete[szerkesztés]

Prescott Bush és Dorothy Walker fiaként született, tanulmányait a Massachusetts állambeli andoveri Philips Academyben végezte, ahol vezetői és irányítói képességei a helyi baseballcsapat kapitányaként már megmutatkoztak. Végzés után 1942-ben belépett a haditengerészethez.

A második világháborúban a legfiatalabb haditengerészeti pilótaként vett részt, amiért a Distinguished Flying Cross katonai kitüntetésben részesült.

A háború után a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait. Tagja volt olyan titkos egyetemi társaságoknak, mint a Skull and Bones vagy a Delta Kappa Epsilon, ahol rengeteg értékes kapcsolatra tett szert.

1946-ban házasságot kötött Barbara Pierce-szel. Házasságukból 6 gyermek született:

A családalapításon kívül gazdasági vállalkozásba is fogott, beszállt a világháború után különösen felfutó texasi olajkitermelésbe. Ez a texasi érdekeltség később sokat segített abban, hogy fiát, George-ot az állam kormányzójává válasszák.

Politikában[szerkesztés]

Reagan és Bush egyeztet (1984)

Politikai pályafutása nem kezdődött a legjobban, 1964-ben elbukott a texasi szenátorválasztáson. Utána egy rövid ideig kongresszusi képviselő volt (1966–1968), majd 1970-ben újra sikertelenül próbált bejutni a szenátusba.

Az 1970-es években különböző párttisztségek mellett, hazája ENSZ-nagykövete (1971–1973), majd az első amerikai diplomáciai képviselet vezetője a kommunista Kínában (1974–1975), utána pedig a CIA igazgatója (1976–1977).

Az 1980-as republikánus jelöltállító gyűlésen ugyan alulmaradt Ronald Reagannel szemben, ám Reagan felkérte őt alelnökjelöltjének. Együtt sikerült legyőzniük az elnökválasztáson újrainduló, akkor még hivatalban lévő elnököt, Jimmy Cartert. 1984-ben, az újabb választásokon Reagan és Bush ismét győzni tudott. Sikerük titka, hogy jól kiegészítették egymást: míg Reagan, az egykori színész, jól megértette magát az emberekkel, és karizmatikus vezetőként tudott fellépni, addig Bush jártas volt a hadsereg ügyeiben, a külügyekben, és jó kapcsolatokat ápolt a titkosszolgálatokkal.

Elnökként[szerkesztés]

George H. W. Bush leteszi az elnöki esküt (1989. január 20.)

Az 1988-as választásokon már a republikánusok első számú elnökjelöltjeként (alelnökjelöltje Dan Quayle) indult, és – az elektori kollégiumban 426 elektori helyet megszerezve – győzött. A választási beszéde során mondta azóta elhíresült szavait: „read my lips: no new taxes” (olvassák le a számról: nem lesznek új adók) ez nagyban hozzájárult választási sikeréhez, de beiktatása után szinte azonnal megszegte.

A hidegháború vége és a kommunizmus bukása után elsőként fogalmazta meg az Új Világrend koncepcióját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok külpolitikáját.

1989 végén amerikai csapatokat küldött Panamába, hogy eltávolítsák a hatalomból az USA-ellenes politikát folytató Manuel Noriega tábornokot. Noriegát gyilkosság és drogcsempészet vádjával letartóztatták, és Floridában 40 év börtönre ítélték.

1989–90-ben a nyugati nagyhatalmak közül egyedül – fenntartások nélkül – támogatta Németország újraegyesítése mielőbbi megvalósítását.

George H. W. Bush Antall Józseffel a Fehér Ház kertjében (1990. október 12.)

A leginkább Bush nevéhez köthető külpolitikai esemény mégis az 1991-es öbölháború volt. Miután 1990-ben Irak megszállta Kuvaitot, az amerikaiak számára veszélyessé vált a korábbi szövetséges Szaddám Huszein állama. Bushnak sikerült meggyőznie a közvéleményt és az ENSZ-et a háború szükségességéről. A „Sivatagi Vihar” fedőnevű hadművelet során öthetes légi hadjárat után, a szövetséges csapatok benyomultak Kuvait, majd Irak területére, ahol a harcok négy nap után befejeződtek. A tűzszüneti megállapodás értelmében Iraknak el kellett fogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kidolgozott feltételeket, de Szaddám Huszein megőrizhette hatalmát.

Jóllehet, a háború után Bush népszerűsége magas volt, hivatali idejének végére nyilvánvalóvá vált, hogy az ország belső, gazdasági problémáira nem tudott megoldást találni. 1992-ben, döntően emiatt, nem sikerült újraválasztatnia magát.

Elnöksége után[szerkesztés]

Veresége után a politikától visszavonultan élt houstoni, illetve kennebunkporti (Maine) otthonában. Egészségi állapota jónak volt mondható, a 80. és 85. születésnapját például egy ejtőernyős tandemugrással ünnepelte. A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozott, de részt vett a hivatalos amerikai delegáció tagjaként II. János Pál pápa temetési szertartásán, valamint Barack Obama amerikai elnök beiktatási vacsoráján fia, George W. Bush és Bill Clinton társaságában. Ezen megjelenése sokakban aggodalmat ébresztett az egykori elnök egészségi állapotát illetően.

2012-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, ami miatt később kerekesszékbe kényszerült. George H. W. Bush 2018-ban hunyt el Houstonban, 94 éves korában.

Emlékezete[szerkesztés]

Az exelnök tiszteletére az amerikai haditengerészet egyik készülő repülőgéphordozóját USS George H. W. Bushnak nevezték el. Ezen kívül a texasi egyetem keretein belül működik a George Bush Elnöki Könyvtár és Múzeum, amely elsősorban az exelnök életével, munkásságával kapcsolatos anyagokat gyűjti.

A magyar kormány 2020 szeptemberében bejelentette, hogy a volt elnök szobrot kap a budapesti Szabadság téren a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából. A szobrot 2020. október 23-án avatták fel.[7]

Könyvei magyarul[szerkesztés]

  • George Bush–Victor Gold: Előre tekintve. Önéletrajz; ford. Göncz Árpád; Széchenyi, Bp., 1989
  • George Bush–Brent Scowcroft: Átalakított világ; ford. Magyarics Tamás, Bojtár Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2014

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]


Elődje:
Ronald Reagan
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1989 – 1993
Az Egyesült Államok elnöki pecsétje
Utódja:
Bill Clinton
Elődje:
Walter Mondale
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke
1981–1989
Az Egyesült Államok alelnöki pecsétje
Utódja:
Dan Quayle