Gazdag kereskedőcsaládba született, nagy ellenzője volt a brit kolonizációnak az 1760-as években és aktív volt az amerikai függetlenségi háború szervezésében.[3] Megválasztották a második kontinentális kongresszusba, egyike volt azoknak, akik aláírták a függetlenségi nyilatkozatot és a konföderációs egyezményt. Egyike volt annak a három férfinak, akik részt vettek az 1787-es alkotmánygyűlésen,[4] de nem volt hajlandó aláírni az első példányt, mert annak nem volt része a jognyilatkozat.[5] A ratifikációt követően beválasztották az első kongresszusba,[6] ahol nagy szerepe volt a jognyilatkozat megírásában és elfogadásában, aktívan részt vett az államok jogainak fenntartásában.[7]
Gerry eredetileg ellenezte politikai pártok létrehozását és fontos barátságokat alakított ki a föderalisták és a demokrata-republikánusok között is. Része volt az amerikai küldöttségnek Franciaországba és a Föderalisták őt hibáztatták a két fél közötti megromlott kapcsolatokért. Ennek következtében Gerry demokrata-republikánus lett és többször is indult Massachusetts kormányzói székért sikertelenül,[8] mielőtt 1810-ben megnyerte a választást.[9] Második terminusa idején a törvényhozás elfogadott egy javaslatot, amiből megszületett a gerrymandering fogalma. Elvesztette a következő választást, de az állami szenátus demokrata-republikánus maradt. Az 1812-es választáson ő volt pártja alelnökjelöltje, meg is választották a pozícióra.[10] Idős kora és romló egészsége miatt csak 21 hónapig volt hivatalban mielőtt meghalt.[11] A függetlenségi nyilatkozat egyetlen aláírója, akit a fővárosban temettek el.[12]