Varsói Szerződés
Varsói Szerződés | |
![]() | |
![]() | |
Tagállamok 1990-ben (sötétzöld) Korábbi tagállam (világoszöld) | |
Alapítva | 1955. május 14. |
Megszűnt | 1991. július 1. |
Típus | katonai szövetség |
Székhely |
![]() |
Tagság |
![]() (1968-ban kilépett) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Főparancsnok |
I. Sz. Konyev (1955–1960) A. A. Grecsko (1960–1967) I. I. Jakubovszkij (1967–1976) V. G. Kulikov (1976–1989) P. G. Ljusev (1989–1991) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat. |
A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. 1991-ben bomlott föl, s ebben az évben a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) is megszűnt.
Előzményei[szerkesztés]
A Varsói Szerződés megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal és Franciaországgal a háború idején kötött segítségnyújtási szerződését, és 1955. május 14-én megalakította a Varsói Szerződést.
Egykori tagjai[szerkesztés]

A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között.
Szovjetunió
Albánia (1961-től, a szovjet–kínai konfliktus kezdetétől nem vett részt az üléseken, 1968-ban kilépett)
Bulgária
Csehszlovákia
Lengyelország
Magyarország
Német Demokratikus Köztársaság (a Varsói Szerződés katonai szervezetéhez csak a Nemzeti Néphadsereg megalakulása után, 1956 januárjában csatlakozott. 1990-ben Németország újraegyesítésével tagsága megszűnt, volt tartományai a NATO részévé váltak, melynek az NSZK már 1955 óta tagja volt.)
Románia
Intézményei[szerkesztés]
Politikai Tanácskozó Testület (PTT)[szerkesztés]
A szervezet legfőbb politikai szerve, amely formálisan valamennyi politikai, gazdasági és kulturális szervet felügyelt.
Egyesített Titkárság[szerkesztés]
1976-ban állították fel, és a tagállamok képviselőiből állt. Minden kérdésben együttműködött a PTT-vel és a KGST-vel, különböző bizottságokat egyesített.
Külügyminiszterek Bizottsága[szerkesztés]
1976-ban állították fel, ajánlásokat dolgozott ki külpolitikai kérdésekben.
Katonai Tanács[szerkesztés]
1969-ben alakult, a szerződő feleknek erősebb beleszólási jogot biztosított.
Honvédelmi Miniszterek Bizottsága[szerkesztés]
1969-ben alakult.
A Varsói Szerződés hadvezetése[szerkesztés]

Főparancsnokok[szerkesztés]
A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokai (oroszul: Главнокомандующие Объединёнными вооружёнными силами стран-участниц Варшавского договора)
- 1955–1960: Ivan Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja
- 1960–1967: Andrej A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja
- 1967–1976: Ivan I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja
- 1977–1989: Viktor G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja
- 1989–1991: Pjotr G. Lusev hadseregtábornok
Főparancsnok-helyettesek[szerkesztés]
- 1955–1956: Konsztantyin K. Rokosszovszkij, Lengyelország marsallja
- 1956–1968: Marian Spychalski, Lengyelország marsallja
- 1968–1969: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok
- 1969–1972: Tadeusz Tuczapski hadosztálytábornok
- 1972–1986: Eugeniusz Molczyk hadseregtábornok
- 1986–1991: Antoni Jasiński hadseregtábornok
Törzsfőnökök[szerkesztés]
A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnökei (oroszul: Начальники штаба Объединённых вооружённых сил стран-участниц Варшавского договора)
- 1955–1962: Alekszej I. Antonov hadseregtábornok
- 1962–1965: Pavel I. Batov hadseregtábornok
- 1965–1968: Mihail I. Kazakov hadseregtábornok
- 1968–1976: Szergej M. Styemenko hadseregtábornok
- 1976–1988: Anatolij I. Gribkov hadseregtábornok
- 1989–1991: Vlagyimir Ny. Lobov hadseregtábornok
Törzsfőnök-helyettesek[szerkesztés]
- 1969–1975: Zdzisław Studziński altengernagy
- 1975–1978: Józef Kamiński hadosztálytábornok
- 1978–1986: Stanisław Antos hadosztálytábornok
- 1986–1989: Wacław Szklarski hadosztálytábornok
- 1989–1991: Zbigniew Blechman hadosztálytábornok
Jellege[szerkesztés]
A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést” a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön. Védelmet, támaszt kínált a kisebb államoknak, a Szovjetunió számára pedig biztonsági övezetet jelentett nyugati határán. A kétoldalú megnemtámadási egyezmények helyébe többoldalú védelmi szervezet lépett. A tényleges hatalmi viszonyokon keveset változtatott, de a Szovjetuniónak cserelehetőséget nyújtott a NATO feloszlatása fejében. Egyúttal lehetőséget teremtett a szovjeteknek, hogy rendezze a népi demokráciákban állomásozó csapatai státuszát, ami az 1956. őszi válság után elkerülhetetlenné vált.
A Szovjetunió befolyása a Szerződés legerősebb hatalmaként meghatározó volt. A marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. Előbbi célja a támadások elleni védekezés, és „valamely nép felszabadítása a kapitalizmus rabszolgasága alól.” Az évek során egyre fontosabb szerepet kapott a szocializmus megőrzésének kollektív felelőssége. Eszerint ha a szocializmus az egyik szerződő államban veszélybe kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a szocializmus megőrzése a szövetség révén (ezt tartalmazza a korlátozott szuverenitás elvét kimondó Brezsnyev-doktrína). A Varsói Szerződés igazi értelme tehát az volt, hogy az egyes országokban elhelyezett szovjet csapatok segítségével olyan politikai, gazdasági és katonai helyzetet biztosítson, amely a legjobban megfelel a szovjet hatalmi és katonai törekvéseknek.[1]
Beavatkozások[szerkesztés]
Jelvények a Varsói Szerződésben[szerkesztés]
-
Az Unió a béke és a szocializmus
-
A Brothers in arms (1970)
-
Közös gyakorlatok-72 pajzs, Csehszlovákia (1972)
-
a Varsói Szerződés 25 éve (1980)
-
A Varsói Szerződés légi erők
-
Közös gyakorlatok, pajzs-82-Bulgária (1982)
-
a Varsói Szerződés 30 éve (1985)
Megszűnése[szerkesztés]
1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. Ennek nyomán 1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete, majd három hónap múlva, 1991. július 1-jén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete is.
1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország, 2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is a NATO tagja lett.
Lásd még[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Magyarország 50 éve csatlakozott a Varsói Szerződéshez mult-kor.hu
- Jakus János: A VSZ gyakorlatainak jellemző vonásai a feltételezett délnyugati hadszíntéren – Hadtudomány, 2005. 3. szám (október) MTA MHTT
- Pataki István: A Varsói Szerződésről és a délnyugati hadszíntérről c. könyvének elemzése dr. Jakus János alezredes, hadtörténésztől – Hadtudomány, 2006. 1–2. szám (június) MTA MHTT
- M. Szabó Miklós: A Varsói Szerződés és a Magyar Néphadsereg viszonyrendszerének néhány kérdése az 1960-as években. Hadtudomány 2008/1. 3–19.
- http://www.mult-kor.hu/20110701_igy_esett_szet_a_varsoi_szerzodes
- A Varsói Szerződés szövege online: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=EDDBFR
Források[szerkesztés]
- Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I. Európa, Osiris Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-389-760-2
- Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956-1957, Gondolat Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest ISBN 963 9610 55 0
További információk[szerkesztés]
- Záróközlemény a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésszakáról. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak nyilatkozata; Állami Politikai Kiadó, Bukarest, 1956
- Útmutató "A szocialista tábor hadseregei a magyar néphadsereg fegyverbarátai" c. téma feldolgozásához; Zrínyi Honvéd Kiadó, Bp., 1958
- Nicolae Ceauşescu: Beszéd a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülésén. 1968. június 19. / A Román Kommunista Párt Központi Bizottság plenáris ülésének határozata a Románia Szocialista Köztársaság küldöttsége által a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottsága moszkvai tanácskozásán kifejtett tevékenységről; Politikai Kiadó, Bukarest, 1968
- Puja Frigyes: Miért van szükség a Varsói Szerződésre?; Kossuth, Bp., 1970 (Napjaink kérdései)
- Együtt. Képek a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek életéből; összeáll. Döndő Rezső; Zrínyi, Bp., 1975
- Hűség az internacionalizmushoz. 1955–1975. Részletek Kádár János 1974. március 28-i beszédéből; Zrínyi, Bp., 1975
- Az egyesített fegyveres erők. 20 éves a Varsói Szerződés; Zrínyi, Bp., 1975
- A Varsói Szerződés húsz éve; Kossuth, Bp., 1975
- Barátok, fegyvertársak; Zrínyi, Bp., 1976
- A Varsói Szerződés szervezete. 1955–1975. Dokumentumok; szerkesztőbizottság Marjai József et al.; Kossuth–Zrínyi, Bp., 1976
- Sterl István: A béke védőpajzsa. A Varsói Szerződés; MHSZ, Bp., 1978
- A Varsói Szerződés, 1955-1980. Kronológia és bibliográfia; előszó, kronológia Pataki István, bibliográfia Kiss Dezsőné, Herendi Károly; ZMKA Tudományos Könyvtár, Bp., 1980
- Haber Péter–Gyenes Mihály: Egyesített fegyveres erők. A Varsói Szerződés negyedszázada; MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központ, Bp., 1980
- Pataki István–Sterl István: Negyedszázad a szocializmus és a béke szolgálatában; Zrínyi, Bp., 1980
- Serfőző László: Védőpajzs; Zrínyi, Bp., 1980
- Hollósi István: 25 éves a Varsói Szerződés; TIT, Bp., 1980 (Hadtudományi füzetek)
- A Varsói Szerződés Szervezete. 1955–1980. Dokumentumok; szerkesztőbizottság Roska István et al.; Kossuth, Bp., 1981
- Az NDK Nemzeti Néphadserege – szövetséges partner a Varsói Szerződésben; Militärverlag, Berlin, 1984
- Szövetség a béke és biztonság védelmében. 30 éves a Varsói Szerződés; összeáll. Hatvani Károly; Reflektor, Bp., 1985
- A Varsói Szerződés Szervezete. 1955–1985. Dokumentumok; szerkbiz. Roska István et al.; Kossuth, Bp., 1986
- Csabai György–Szántó Mihály: Átváltozások, 1989–1999. A Varsói Szerződéstől a NATO-tagságig; Zrínyi, Bp., 2001 (A Magyar Honvédség 150 éve)
- Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel; Kairosz, Bp., 2003 (Az én történelmem)
- Dobák Imre–Endrődi Ferenc: A magyar rádióelhárítás nemzetközi együttműködésének története, 1955–1990; közread. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar; NKE Rendészettudományi Kar, Bp., 2014
- M. Szabó Miklós: A Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződés csapatainak részvétele Csehszlovákia megszállásában. 1968. augusztus 20–október 31.; Dialóg Campus, Bp., 2019
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagy Imre: Snagovi jegyzetek gondolatok, emlékezések 1956-1957
|