Az Amerikai Egyesült Államok elnöke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Egyesült Államok elnöki pecsétje
A jelenleg élő 5 elnök, balról: George H. W. Bush, Barack Obama, George W. Bush, Bill Clinton, Jimmy Carter - 2009. január 7.

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke az Egyesült Államok állam- és kormányfője, az ország legbefolyásosabb személye és legmagasabb rangú tisztségviselője. Az elnök a szövetségi kormány végrehajtó hatalmának irányítója; az alkotmány értelmében feladata a Kongresszus által megalkotott törvények végrehajtása. Az alkotmány második paragrafusa az elnököt az amerikai fegyveres erők főparancsnoki címével ruházza fel, ezenkívül különleges jogosítványokat, mint például vétójogot is biztosít számára. Az elnök alakíthat kormányt, gyakorolhatja az egyéni kegyelmezés jogát. A Szenátus beleegyezésével és felhatalmazásával köthet szerződéseket, kinevezhet szövetségi hivatalnokokat, nagyköveteket és bírókat, beleértve a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Hasonlóan más országokhoz azonban az elnök hatalmát is korlátozza az alkotmány, megakadályozva egyetlen személy vagy csoport teljhatalmú irányítását.

Jogköre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államok alkotmánya a világon szinte páratlan jogkörrel ruházza fel az elnököt: egy személyben államfő, kormányfő és a fegyveres erők főparancsnoka - ez a három feladatkör a világ demokratikus országaiban általában legalább két ember között oszlik meg. Uralmát a hatalmi ágak megosztása (Checks and Balances) korlátozza: Fehér Ház a Kongresszus és a Legfelső Bíróság ellensúlyozza, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás. Az alkotmány ezért kimondja, hogy az elnök nem lehet egyszerre képviselő vagy szövetségi bíró is.

Törvényhozó jogkörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első jogkör, amelyet az alkotmány az elnökre ruház, az elnöki vétójog. Az első cikkely hetedik paragrafusának második és harmadik bekezdésébe foglaltak alapján valamennyi a Kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot az elnök elé kell terjeszteni. Az elnöknek ezután három lehetősége van:

  1. aláírásával törvényerőre emeli a törvényjavaslatot;
  2. vétójogával élve, ellenvetéseivel együtt visszaküldi a törvényjavaslatot a Kongresszusnak; a törvényjavaslat ebben az esetben nem válik törvénnyé, hacsak a Kongresszus mindkét háza kétharmados többséggel újra el nem fogadja azt;
  3. nem tesz semmit; amennyiben az elnök az elé terjesztett törvényjavaslatot tíz napon belül (vasárnapok kivételével) nem írja alá, de nem is küldi vissza, törvényerőre emelkedik, kivéve, ha a Kongresszust elnapolják.

Végrehajtó jogkörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjelentősebb jogkörök egyike, hogy az elnök az Egyesült Államok haderejének főparancsnoka, tehát elnök vezeti és irányítja a hadsereget, emellett ő felelős a katonai stratégiáért is. Az alkotmányozók azonban ügyeltek arra, hogy korlátozzák az elnök hatáskörét a hadsereget illetően, ugyanis háborút indítani vagy békét kötni a Kongresszus kiváltsága (a brit uralkodóval ellentétben, ahogy arra Alexander Hamilton, az Egyesült Államok egyik első alkotmányjogásza 1788-as tanulmányában rámutatott[1]).

Az amerikai hadsereg mellett az elnök az amerikai külpolitikai vezetője is. Külügyminisztériumán keresztül az elnök felelős az amerikai állampolgárok védelméért külföldön és a külföldi állampolgárok védelméért az Egyesült Államok területén. Az elnök dönt új államok vagy új kormányok elismeréséről, emellett nemzetközi szerződéseket köthet a Szenátus kétharmadának hozzájárulásával.

Az Egyesült Államok elnöke a végrehajtó hatalom feje, tehát felügyeli a törvények végrehajtásáért. Lehetősége van határozatokkal irányítani a végrehajtó ág tevékenységét. Ezek a határozatok törvényerejűek, habár a szövetségi bíróságok által felülvizsgálhatóak. Az elnök a Szenátus „tanácsa és hozzájárulása” alapján kijelöli a nagyköveteket, kabinetjének tagjait, a Legfelsőbb Bíróság bíráit és a szövetségi kormányzat valamennyi tisztviselőjét.

A hivatal betöltésének feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George Washington

George Washington
az első elnök
(1789-1797)

Az alkotmány második cikkelyének első bekezdése szerint elnök lehet minden, az Egyesült Államok állampolgáraként született (vagy az alkotmány elfogadásának pillanatában állampolgársággal bíró), harmincötödik életévét betöltött személy, aki a jelölését megelőző legalább tizennégy évben az Államokban élt.

Az elmúlt években az a kitétel, amely szerint csak született amerikai lehet elnök, viták tárgyává vált. Sokan érvelnek amellett, hogy ezt a pontot törölni kellene, mivel számos, az elnökségre egyébként alkalmasnak tűnő embert kizár a jelöltségből, és korlátozza az amerikai társadalomért sokat tett bevándorlók munkájának jutalmazhatóságát. Az elnökségtől emiatt a kitétel miatt elzárt, prominens amerikai közéleti szereplők között olyanok vannak, mint az osztrák születésű Arnold Schwarzenegger, Kalifornia egykori kormányzója, a cseh születésű Madeleine Albright, a Clinton-adminisztráció külügyminisztere, vagy a német születésű Henry Kissinger, Richard Nixon egykori biztonsági tanácsadója, későbbi külügyminiszter.

Az alkotmány értelmében az elnökök négyéves ciklusokban szolgálnak. Az 1951-ben életbe lépett XXII. kiegészítés szerint minden elnök legfeljebb két teljes cikluson keresztül maradhat hivatalban, de legtovább tíz éven keresztül (abban az esetben, ha először alelnökként került elnöki pozícióba, és a következő választásokig nem több, mint két évig volt hivatalban). Ezt a kiegészítést elsőként Dwight D. Eisenhower elnöksége idején alkalmazták.

Elnökválasztások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Theodore Roosevelt

Theodore Roosevelt
a huszonhatodik elnök
(1901-1909)

Elnökválasztásokat négyévente tartanak. Az elnököt közvetve választják, az elektori kollégiumon keresztül. Országos szinten egyedül az elnököt és az alelnököt választják, minden más közhivatalt betöltő személyt államonként választanak vagy jelölnek.

Eredetileg minden elektor két embert jelölt elnöknek. Az elektori szavazatok összeszámlálása után a legtöbb szavazatot kapott jelölt lett az elnök, míg az alelnöki székbe a második legtöbb szavazatot kapott ember ült. Így fordulhatott elő a második elnökválasztáson, hogy John Adams föderalista elnök alelnöke az ellenjelölt, demokrata-republikánus Thomas Jefferson lett.

Ez a rendszer 1804-ben, az alkotmány XII. kiegészítésének ratifikálása után változott meg. Ekkortól az elektorok külön szavaztak az elnök és külön az alelnök személyére. Az elnöki cím elnyeréséhez a jelöltnek az elektori szavazatok legalább felét meg kell szerezni. Ha ezt egyik jelölt sem éri el, az elnököt az alsóház, az alelnököt pedig a Szenátus jelöli ki. 1937, az alkotmány XX. kiegészítésének elfogadása óta az újonnan megválasztott vagy újraválasztott elnököt a választásokat követő év januárjának 20. napján iktatják hivatalába (ez általában a Legfelsőbb Bíróság elnökének feladata).

Napjainkban az amerikai elnökválasztás az ún. elnöki előválasztással kezdődik, amelynek során a nagy pártok (a demokraták és a republikánusok) megválasztják elnökjelöltjüket a párton belüli aspiránsok közül. Az elnökjelöltek ezután megnevezik az alelnökjelöltet. Valamivel a választások előtt a jelöltek szokás szerint több, országosan közvetített, nyilvános vitában ütköznek meg, és hosszasan kampányolnak, elsősorban az ingaállamokban, a bizonytalan szavazók meggyőzése érdekében.

Hivatali eskü[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alelnök után, pontban délben helyezi kezét a Bibliára az új elnök letéve hivatali esküjét:

Én, (név) ünnepélyesen esküszöm, hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorolom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát.

Hozzátehető „Isten engem úgy segéljen!”, de az alkotmány nem követeli meg.

Utódlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontosan rögzített, hogy az elnök halála, lemondása vagy büntetőjogi elmozdítása esetén mely közjogi méltóságok, és milyen sorrendben veszik át a helyét. A hosszú sor első három tagja a következő:

  1. az alelnök
  2. az Alsóház elnöke
  3. a Szenátus legöregebb tagja

Az alkotmány XXV. kiegészítése rögzíti a pontos feltételeket és az eljárást annak megállapítására, hogy egy hivatalban lévő elnök nem képes többé ellátni feladatát, valamint azt, hogy ilyenkor az alelnök veszi át a helyét, mint az Egyesült Államok megbízott elnöke.

Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek névsora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Név Beiktatás Kilépés Párt Alelnök(ök)
1 George Washington 1789 1797 föderalista John Adams
2 John Adams 1797 1801 föderalista Thomas Jefferson
3 Thomas Jefferson 1801 1809 demokrata-republikánus Aaron Burr és George Clinton[1]
4 James Madison 1809 1817 demokrata-republikánus Elbridge Gerry[1]
5 James Monroe 1817 1825 demokrata-republikánus Daniel D. Tompkins
6 John Quincy Adams 1825 1829 demokrata-republikánus John C. Calhoun
7 Andrew Jackson 1829 1837 demokrata John C. Calhoun[2] és Martin Van Buren
8 Martin Van Buren 1837 1841 demokrata Richard Mentor Johnson
9 William Henry Harrison[3] 1841 1841 whig John Tyler
10 John Tyler 1841 1845 whig[4] nincs
11 James Knox Polk 1845 1849 demokrata George M. Dallas
12 Zachary Taylor[3] 1849 1850 whig Millard Fillmore
13 Millard Fillmore 1850 1853 whig nincs
14 Franklin Pierce 1853 1857 demokrata William R. King[5]
15 James Buchanan 1857 1861 demokrata John C. Breckinridge
16 Abraham Lincoln[6] 1861 1865 republikánus Hannibal Hamlin és Andrew Johnson
17 Andrew Johnson 1865 1869 demokrata[7] nincs
18 Ulysses Simpson Grant 1869 1877 republikánus Schuyler Colfax és Henry Wilson[5]
19 Rutherford Birchard Hayes 1877 1881 republikánus William A. Wheeler
20 James Abram Garfield[6] 1881 1881 republikánus Chester A. Arthur
21 Chester Alan Arthur 1881 1885 republikánus nincs
22 Stephen Grover Cleveland 1885 1889 demokrata Thomas A. Hendricks[5]
23 Benjamin Harrison 1889 1893 republikánus Levi P. Morton
24 Stephen Grover Cleveland 1893 1897 demokrata Adlai E. Stevenson
25 William McKinley[6] 1897 1901 republikánus Garret A. Hobart[5], később Theodore Roosevelt
26 Theodore Roosevelt, Jr. 1901 1909 republikánus nincs, később Charles W. Fairbanks
27 William Howard Taft 1909 1913 republikánus James S. Sherman[5]
28 Thomas Woodrow Wilson 1913 1921 demokrata Thomas R. Marshall
29 Warren Gamaliel Harding[3] 1921 1923 republikánus Calvin Coolidge
30 John Calvin Coolidge, Jr. 1923 1929 republikánus nincs, később Charles G. Dawes
31 Herbert Clark Hoover 1929 1933 republikánus Charles Curtis
32 Franklin Delano Roosevelt[3] 1933 1945 demokrata John Nance Garner és Henry A. Wallace és Harry S. Truman
33 Harry S. Truman 1945 1953 demokrata nincs, később Alben W. Barkley
34 Dwight D. Eisenhower 1953 1961 republikánus Richard Nixon
35 John Fitzgerald Kennedy[6] 1961 1963 demokrata Lyndon B. Johnson
36 Lyndon Baines Johnson 1963 1969 demokrata nincs, később Hubert Humphrey
37 Richard Milhous Nixon[8] 1969 1974 republikánus Spiro Agnew[2], később nincs, később Gerald Ford
38 Gerald Rudolph Ford, Jr. 1974 1977 republikánus nincs, később Nelson Rockefeller
39 James Earl "Jimmy" Carter, Jr. 1977 1981 demokrata Walter F. Mondale
40 Ronald Wilson Reagan 1981 1989 republikánus George H. W. Bush
41 George Herbert Walker Bush 1989 1993 republikánus James Danforth Quayle III
42 William Jefferson Clinton 1993 2001 demokrata Albert A. Gore, Jr.
43 George Walker Bush 2001 2009 republikánus Richard B. Cheney
44 Barack Hussein Obama II 2009 demokrata Joe Biden

[1] Alelnöki hivatalában elhunyt.
[2] Lemondott az alelnökségről.
[3] Természetes halállal elhunyt.
[4] Demokrata whig színekben.
[5] Elhunyt, hivatalában nem követte senki.
[6] Meggyilkolták.
[7] A republikánus Lincolnnal közösen, a szakszervezetek jelöltjeként induló demokrata.
[8] Lemondott.

Grafikus idővonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franklin D. Roosevelt

Franklin D. Roosevelt
a harminckettedik elnök
(1933-1945)

John F. Kennedy

John F. Kennedy
a harmincötödik elnök
(1961-1963)

Barack Obama George W. Bush Bill Clinton George H. W. Bush Ronald Reagan Jimmy Carter Gerald Ford Richard Nixon Lyndon B. Johnson John F. Kennedy Dwight D. Eisenhower Harry Truman Franklin D. Roosevelt Herbert Hoover Calvin Coolidge Warren G. Harding Woodrow Wilson William H. Taft Theodore Roosevelt William McKinley Grover Cleveland Benjamin Harrison Grover Cleveland Chester A. Arthur James A. Garfield Rutherford B. Hayes Ulysses S. Grant Andrew Johnson Abraham Lincoln James Buchanan Franklin Pierce Millard Fillmore Zachary Taylor James K. Polk John Tyler William H. Harrison Martin Van Buren Andrew Jackson John Quincy Adams James Monroe James Madison Thomas Jefferson John Adams (amerikai elnök) George Washington

Elnöki rezidenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fehér Ház északi homlokzata

Az Egyesült Államok elnökének legfőbb rezidenciája a Fehér Ház, amely a fővárosban, Washingtonban van. Hivatalos hétvégéit és szabadságait rendszerint a marylandi Camp Davidben tölti. Számos elnök használta hivatalának betöltése alatt saját házát, nyaralóját, farmját hosszabb-rövidebb ideig.

Tények, adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökváltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egy elnök mondott le hivataláról:
  • Gerald Ford-ot soha nem választották meg, őt Spiro Agnew alelnök lemondása után Richard Nixon nevezte ki alelnöknek a Kongresszus támogatásával. Nixon lemondása után követte őt az elnöki székben, de a 76-os választásokon kikapott Jimmy Cartertől. Eddig ő az egyetlen elnök, akit sem elnökként, sem alelnökként nem választottak meg.

Egyes elnökök születési dátumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekes számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

James Knox Polk mindössze 103 nappal élte túl mandátumának lejártát, Herbert Hoover viszont 31 évvel, 7 hónappal és 16 nappal. Ezt a "rekordot" Jimmy Carter 2012 szeptember 6-án érte el, és azóta ő tartja.

Hét elnök született októberben, de egy sem szeptemberi; nyolc elnök júliusban hunyt el, de egy sem halt meg májusi napon.

Egyéb adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alexander Hamilton: The Federalist No. 69: The Real Character of the Executive, 1788. március 14

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Amerikai Egyesült Államok elnöke témájú médiaállományokat.