Hillary Clinton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hillary Clinton
HRC in Iowa APR 2015.jpg
Az Államok 67. külügyminisztere
Hivatali idő
2009. január 21.2013. február 1.
Előd Condoleezza Rice
Utód John Kerry
New York állam szenátora
Hivatali idő
2001. január 3.2009. január 21.
Előd Daniel Patrick Moynihan
Utód Kirsten Gillibrand

Született 1947. október 26. (68 éves)
Chicago
Párt Demokrata Párt

Házastársa Bill Clinton
Gyermekei Chelsea Clinton
Foglalkozás politikus, jogász
Vallás metodista

Hillary Clinton aláírása
Hillary Clinton aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hillary Clinton témájú médiaállományokat.

Hillary Diane Rodham Clinton (Chicago, 1947. október 26. –), születési neve: Hillary Diane Rodham, amerikai jogász, demokrata politikus, a férje, Bill Clinton elnöksége alatt: 1993 és 2001 között az Egyesült Államok First Ladyje, majd 2001 és 2009 között New York állam szenátora és 2009-től 2013-ig az első Obama-kormány külügyminisztere. A 2008-as amerikai elnökválasztás egyik esélyes, de kieső jelöltje, aki a 2016-os amerikai elnökválasztáson újra harcba száll az elnöki székért.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Az Illinois állambeli Park Ridge-ben nőtt fel egy középosztálybeli vállalkozó lányaként egy metodista családban. Fiatalkorában Hillary Rodham aktívan gyakorolta is vallását családjával együtt a Park ridge-i First United Methodist Church-ben (Egyesült Metodista Egyház).

Hillary az úgynevezett Seven Sisters College egyikébe, az elitegyetem Wellesley College-ba járt.

Férje, Bill Clinton, volt amerikai elnök 2012-ben

A hetvenes években jogtudományt tanult a Yale Egyetemen, ekkor ismerte meg későbbi férjét, Bill Clintont. Nem sokkal megismerkedésük után, 1975-ben házasodtak össze, majd 1980-ban született meg lányuk, Chelsea Clinton. 2014. szeptember 27-én világra jött az első unokája, Charlotte Clinton Mezvinsky, a lányának, Chelsea Clintonnak Marc Mezvinskytől született lánya.[2]

Hillary a Little Rock-beli Rose ügyvédi irodánál helyezkedett el mint ügyvéd, majd a University of Arkansas Law School professzora lett. Politikabeli tapasztalatait akkor szerezte, amikor 1974-ben a washingtoni amerikai képviselőházban jogtanácsosként dolgozott az igazságügyi bizottság mellett. Feladata nagyrészt abból állt, hogy kollégáival együtt bizonyítékokat állítson össze Richard Nixon elnök hivatali felelősségre vonásával kapcsolatban.

Amikor férjét 1978-ban Arkansas kormányzójának választották, felhagyott a tanítással. Miután 1992-ben Bill Clinton lett az USA elnöke, 1993 januárjában a Fehér Házba költöztek. Ugyanebben az évben Hillary a Task Force of National Health Care Reform (Nemzeti Egészségügyi Reform Munkabizottság) vezetője lett, azért, hogy a kormányzat megbízásából előkészítse az egészségügyi reformot. A kidolgozott javaslatokat azonban később elutasították.

Hillary azért szállt síkra, hogy világszerte minél nagyobb figyelmet kapjanak az emberi jogok, ezen belül is a nők egyenlősége és a gyermekvédelem.

Férjének második hivatali periódusában a médiát a Lewinsky-botrány uralta, amikor is az elnök szexuális kapcsolatba keveredett egy Fehér Ház-i gyakornokkal, Monica Lewinskyvel. Az üggyel kapcsolatban eljárást is folytattak Clinton ellen. Hillary akkoriban nem fejtette ki véleményét a történtekről a nyilvánosságnak, azonban ezt később az önéletrajzában, az Átélt történelemben megtette.

2007. november 30-án egy fegyveres férfi betört Hillary New Hampshire-i kampányirodájába, és ott több túszt is ejtett. A rendőrség azonnal lezárta a környéket, és evakuálta Barack Obama irodáját is. Hillary épp nem volt az irodában, egy virginiai kampányrendezvényre utazott. A túszejtő bombával is fenyegetőzött, de végül elengedte túszait, és megadta magát.

Külügyminiszterként[szerkesztés]

Mind nemzetközi szinten, mind az Egyesült Államokon belül komoly kritikák merültek Hillary Clinton külügyi tevékenységével kapcsolatban (mint az arab tavaszhoz való viszony), különösen a Bengáziban található amerikai konzulátus elleni 2012. szeptember 11-i, Christopher Stevens líbiai nagykövet halálát okozó szélsőséges támadás[3][4] után. A közvéleményt megosztó eset után, 2013. februárjától Hillary Clintont John Kerry váltotta a külügyek élén .

A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban[szerkesztés]

Hillary Clinton bejelentette, hogy indulni fog a 2016-os amerikai elnökválasztáson.[5] A demokraták előválasztásán az eddigi 40 államban elsöprő győzelmeket aratott vetélytársa, Bernie Sanders fölött, így elnökjelölti kilátásai jók. [6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Chozick, Amy. „Hillary Clinton Announces 2016 Presidential Bid”, The New York Times (Hozzáférés ideje: 2015. április 12.) 
  2. CBSNEWS/Baby Clinton leaves hospital, 2014. szeptember 29. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
  3. Margaret Coker: U.S. Ambassador to Libya Is Killed. Wall Street Journal, 2012. szeptember 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  4. US ambassador 'killed in Libya'. BBC News, 2012. szeptember 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  5. http://www.hir24.hu/kulfold/2015/04/12/hillary-clinton-bejelentette-indul-a-2016-os-elnokvalasztason/
  6. http://nol.hu/kulfold/trump-mindent-vitt-clinton-mar-biztosan-jelolt-1613065

További információk[szerkesztés]