Hillary Clinton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hillary Clinton
HRC in Iowa APR 2015.jpg
Az Amerikai Egyesült Államok 67. külügyminisztere
Hivatali idő
2009. január 21.2013. február 1.
Előd Condoleezza Rice
Utód John Kerry
New York állam szenátora
Hivatali idő
2001. január 3.2009. január 21.
Előd Daniel Patrick Moynihan
Utód Kirsten Gillibrand

Született 1947. október 26. (68 éves)
Chicago
Párt Demokrata Párt

Szülei Dorothy Howell Rodham
Hugh E. Rodham
Házastársa Bill Clinton
Gyermekei Chelsea Clinton
Foglalkozás politikus, jogász
Iskolái
  • Maine South High School
  • Wellesley College
  • Yale Law School
  • Maine East High School
Vallás metodista

Díjak
  • Gallup's most admired man and woman poll (1993, 1994, 1997, 1998, 1999, 2000)
  • National Women's Hall of Fame (2005. október 9.)
  • Margaret Sanger Awards (2009. március 27.)
  • Time 100 (2012. április, 2014. április)
  • Woodrow Wilson Awards (2012. április)
  • Philippine Legion of Honor (2013. január 15.)
  • Department of Defense Medal for Distinguished Public Service (2013. február 14.)
  • Philadelphia Liberty Medal (2013. szeptember 10.)
  • Four Freedoms Award - Freedom Medal (2009, Hyde Park)
  • Grammy Award for Best Spoken Word Album (1997)
  • Warren Christopher Public Service Award (2013. május 8.)
  • Chatham House Prize (2013)
  • Ripple of Hope Award (2014)
  • William O. Douglas Award (2014)
  • Arkansas Women's Hall of Fame (2015)

Hillary Clinton aláírása
Hillary Clinton aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hillary Clinton témájú médiaállományokat.

Hillary Diane Rodham Clinton, születési neve: Hillary Diane Rodham (Chicago, 1947. október 26. –) amerikai jogász, demokrata politikus, a férje, Bill Clinton elnöksége alatt: 1993 és 2001 között az Egyesült Államok first ladyje, majd 2001 és 2009 között New York állam szenátora és 2009-től 2013-ig az első Obama-kormány külügyminisztere. A 2008-as amerikai elnökválasztás egyik esélyes, de kieső jelöltje volt. 2016-ban újra harcba szállt az elnöki posztért, miután pedig elsöprő győzelmet aratott vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor fölött[1], július 26-án hivatalosan is megválasztották a párt elnökjelöltjének. Ezzel ő lett az első női elnökjelölt az ország történetében. [2][3]

Életpályája[szerkesztés]

Az Illinois állambeli Park Ridge-ben nőtt fel egy középosztálybeli vállalkozó lányaként egy metodista családban. Fiatalkorában Hillary Rodham aktívan gyakorolta is vallását családjával együtt a Park ridge-i First United Methodist Church-ben (Egyesült Metodista Egyház).

Hillary az úgynevezett Seven Sisters College egyikébe, az elitegyetem Wellesley College-ba járt.

Férje, Bill Clinton, volt amerikai elnök 2012-ben

A hetvenes években jogtudományt tanult a Yale Egyetemen, ekkor ismerte meg későbbi férjét, Bill Clintont. Nem sokkal megismerkedésük után, 1975-ben házasodtak össze, majd 1980-ban született meg lányuk, Chelsea Clinton. 2014. szeptember 27-én világra jött az első unokája, Charlotte Clinton Mezvinsky, a lányának, Chelsea Clintonnak Marc Mezvinskytől született lánya.[4]

Hillary a Little Rock-beli Rose ügyvédi irodánál helyezkedett el mint ügyvéd, majd a University of Arkansas Law School professzora lett. Politikabeli tapasztalatait akkor szerezte, amikor 1974-ben a washingtoni amerikai képviselőházban jogtanácsosként dolgozott az igazságügyi bizottság mellett. Feladata nagyrészt abból állt, hogy kollégáival együtt bizonyítékokat állítson össze Richard Nixon elnök hivatali felelősségre vonásával kapcsolatban.

Amikor férjét 1978-ban Arkansas kormányzójának választották, felhagyott a tanítással. Miután 1992-ben Bill Clinton lett az USA elnöke, 1993 januárjában a Fehér Házba költöztek. Ugyanebben az évben Hillary a Task Force of National Health Care Reform (Nemzeti Egészségügyi Reform Munkabizottság) vezetője lett, azért, hogy a kormányzat megbízásából előkészítse az egészségügyi reformot. A kidolgozott javaslatokat azonban később elutasították.

Hillary azért szállt síkra, hogy világszerte minél nagyobb figyelmet kapjanak az emberi jogok, ezen belül is a nők egyenlősége és a gyermekvédelem.

Férjének második hivatali periódusában a médiát a Lewinsky-botrány uralta, amikor is az elnök szexuális kapcsolatba keveredett egy Fehér Ház-i gyakornokkal, Monica Lewinskyvel. Az üggyel kapcsolatban eljárást is folytattak Clinton ellen. Hillary akkoriban nem fejtette ki véleményét a történtekről a nyilvánosságnak, azonban ezt később az önéletrajzában, az Átélt történelemben megtette.

2007. november 30-án egy fegyveres férfi betört Hillary New Hampshire-i kampányirodájába, és ott több túszt is ejtett. A rendőrség azonnal lezárta a környéket, és evakuálta Barack Obama irodáját is. Hillary épp nem volt az irodában, egy virginiai kampányrendezvényre utazott. A túszejtő bombával is fenyegetőzött, de végül elengedte túszait, és megadta magát.

Külügyminiszterként[szerkesztés]

Mind nemzetközi szinten, mind az Egyesült Államokon belül komoly kritikák merültek Hillary Clinton külügyi tevékenységével kapcsolatban (mint az arab tavaszhoz való viszony), különösen a Bengáziban található amerikai konzulátus elleni 2012. szeptember 11-i, Christopher Stevens líbiai nagykövet halálát okozó szélsőséges támadás[5][6] után. A közvéleményt megosztó eset után, 2013. februárjától Hillary Clintont John Kerry váltotta a külügyek élén .

A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban[szerkesztés]

Hillary Clinton bejelentette, hogy indulni fog a 2016-os amerikai elnökválasztáson.[7] A demokraták előválasztásán az államok többségében elsöprő győzelmeket aratott vetélytársa, Bernie Sanders fölött. 2016 június 7-én végül megszerezte a jelöltséghez szükséges küldöttek támogatását, így ő lett az első női elnökjelölt az ország történetében.[8][9][10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Who's Winning the Presidential Delegate Count?. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  2. Origo: Hillary Clinton a demokrata elnökjelölt. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  3. Hillary Clinton a demokraták elnökjelöltje | Válasz.hu. valasz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  4. CBSNEWS/Baby Clinton leaves hospital, 2014. szeptember 29. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
  5. Margaret Coker: U.S. Ambassador to Libya Is Killed. Wall Street Journal, 2012. szeptember 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  6. US ambassador 'killed in Libya'. BBC News, 2012. szeptember 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  7. http://www.hir24.hu/kulfold/2015/04/12/hillary-clinton-bejelentette-indul-a-2016-os-elnokvalasztason/
  8. http://nol.hu/kulfold/trump-mindent-vitt-clinton-mar-biztosan-jelolt-1613065
  9. Anita, Kőműves: Hillary Clinton történelmet írt (hu-HU nyelven). NOL.hu, 2016. június 8. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  10. András, Iván: Obama hivatalosan is kiállt Clinton mellett. index.hu. (Hozzáférés: 2016. június 10.)

További információk[szerkesztés]