Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának pro tempore elnöke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának pro tempore (ideiglenes) elnöke a Szenátus által a testület elnöki feladatainak ellátására megválasztott szenátor, aki az elnöki utódlási sorrend harmadik helyén áll az alelnök és a Képviselőház elnöke után. A tisztségre azért van szükség, mert a Szenátus elnöke az Egyesült Államok Alkotmánya alapján hivatalból az Egyesült Államok alelnöke, ő azonban általában nem vesz részt a testület ülésein. 1949 óta kivétel nélkül a többségi párt rangidős szenátorát választották meg pro tempore elnökké.

Beosztás Párt Személy Állama Kinevezése
Seal of the President Pro Tempore of the United States Senate - gold.png
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának korelnöke
(President Pro Tempore)
Republicanlogo.svg Orrin Hatch, official portrait, 112th Congress.jpg Orrin Hatch Utah 2015. január 3.

Jelentése[szerkesztés]

President Pro Tempore, ami szó szerint átmeneti elnököt jelent, a gyakorlatban viszont ennél összetettebb a dolog: az amerikai alkotmány szerint a szenátus elnöke a mindenkori alelnök. Az alelnök viszont jellemzően csak akkor jut szerephez a szenátus életében, ha szavazategyenlőség alakul ki. Minden más esetben az átmeneti elnök - aki a szokásjog szerint a többségi frakció legrégebb óta szolgáló szenátora - látja el a házelnöki feladatokat. Feladatkörének létrehozásáról az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának I. cikkelyének 3. szakasza az alábbiakban rendelkezik: A Szenátus választja egyéb tisztségviselőit, valamint ideiglenes elnökét az alelnök távolléte esetén, vagy amikor az az Egyesült Államok elnökének tisztjét gyakorolja.

Az elnöki öröklési rendben[szerkesztés]

Az Egyesült Államok alkotmánya erről mindössze annyit tartalmaz, hogy az elnököt az alelnök követi, és hogy a kongresszusnak meg kell határozni az utódlás rendjét, ha az alelnök sem tudja betölteni az elnöki posztot.[1] Első alkalommal John Langdont választották meg pro tempore elnöknek 1789. április 6-án. Eredetileg csak ideiglenes intézmény volt, amelyet akkor aktiváltak, amikor az alelnök nem tudott jelen lenni a szenátusban. 1886-ban az elnöki öröklési sorból kivették a kongresszusi tagokat (így a pro tempore elnököt, illetve a képviselőház vezetőjét), s a Kabinet tagjai kerültek be az öröklési sorba.

A jelenlegi rendet Harry S. Truman 1947-ben határozta meg, amikor az új öröklési sorba az alelnök után a kongresszus elnöke, majd negyedik helyen a szenátus pro tempore elnöke került, megelőzve a Kabinet tagjait.

Gyakorlatban még nem történt meg az, hogy az alelnökön kívül más betöltötte volna az elnöki posztot. Egyes vélemények szerint mégis lehet erre példa, mivel John Tyler amerikai elnök, aki William Henry Harrison alelnökeként annak halála után került az elnöki székbe, vasárnap nem akarta letenni az elnöki esküt - mivel ez a hitével ellenkezett - s ezért egy napig - jogilag az akkori pro tempore elnök David R. Atchison volt az ügyvezető elnök.[2]

A Pro tempore elnök pecsétje
David R. Atchison sírköve, aki egyes vélemények szerint egy napig az Egyesült Államok elnöke volt, mint a szenátus pro tempore elnöke.

Három pro tempore elnökből lett később alelnök: John Tyler, William R. King és Charles Curtis. Tyler az egyetlen közülük, aki az elnöki tisztséget is betöltötte William Henry Harrison halála után.

A korábbi pro tempore elnökök államonkénti megoszlása[szerkesztés]

Nem adott eddig pro tempore elnököt: Colorado, Észak-Dakota, Florida, Idaho, Kalifornia, Minnesota, Montana, Oklahoma, Oregon, Új-Mexikó és Wyoming.

Állam Pro tempore elnökök
7 Virginia Richard Henry Lee
Henry Tazewell
James Barbour
Littleton Tazewell
John Tyler
James M. Mason
Carter Glass
6 Georgia Abraham Baldwin
John Milledge
William H. Crawford
Augustus O. Bacon
Walter F. George
Richard Russell, Jr.
New Hampshire John Langdon
Samuel Livermore
Daniel Clark
Jacob H. Gallinger
George H. Moses
Styles Bridges
4 Connecticut Uriah Tracy
James Hillhouse
Lafayette S. Foster
Frank B. Brandegee
Michigan Lewis Cass
Charles E. Stuart
Thomas W. Ferry
Arthur H. Vandenberg
Mississippi George Poindexter
Pat Harrison
James Eastland
John C. Stennis
Észak-Karolina Jesse Franklin
Nathaniel Macon
Willie Person Mangum
Matt Whitaker Ransom
Dél-Karolina Ralph Izard
Jacob Read
John Gaillard
Strom Thurmond
Tennessee Joseph Anderson
Hugh Lawson White
Isham G. Harris
Kenneth McKellar
Vermont Stephen R. Bradley
George F. Edmunds
Solomon Foot
Patrick Leahy
3 Massachusetts Theodore Sedgwick
Joseph B. Varnum
Henry Cabot Lodge
Ohio Benjamin Wade
Allen G. Thurman
John Sherman
Pennsylvania William Bingham
James Ross
Andrew Gregg
2 Alabama William R. King
Benjamin Fitzpatrick
Arkansas Ambrose H. Sevier
James Paul Clarke
Delaware Thomas F. Bayard
Willard Saulsbury, Jr.
Kansas John James Ingalls
Charles Curtis
Kentucky John Brown
John Pope
Maryland John E. Howard
Samuel Smith
Rhode Island William Bradford
Henry B. Anthony
Utah William H. King
Orrin Hatch
1 Alaszka Ted Stevens
Arizona Carl Hayden
Hawaii Daniel Inouye
Illinois David Davis
Indiana Jesse D. Bright
Iowa Albert B. Cummins
Louisiana Allen J. Ellender
Maine William P. Frye
Missouri David Rice Atchison
Nebraska Charles F. Manderson
Nevada Key Pittman
New Jersey Samuel Southard
New York John Laurance
Észak-Dakota Milton Young
Texas Thomas Jefferson Rusk
Washington Warren Magnuson
Nyugat-Virginia Robert Byrd
Wisconsin Matthew H. Carpenter

Jelenleg élő, korábbi pro tempore elnökök[szerkesztés]

Volt pro tempore elnök Párt Állam HIvatalban
Strom Thurmond.jpg Strom Thurmond Republicanlogo.svg South Carolina 2001. június 6. - 2003. január 3.
Robert Byrd, official photo portrait, 111th Congress.jpg Robert Byrd U.S. Democratic Party logo (transparent).svg Nyugat-Virginia 2003. január 4. - 2007. január 3.
Ted Stevens.jpg Ted Stevens Republicanlogo.svg Alaszka 2007. január 4. - 2009. január 3.
Patrick Leahy.jpg Patrick Leahy U.S. Democratic Party logo (transparent).svg Vermont 2012. december 17. – 2015. január 3.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az USA Alkotmánya - II. cikkely | Budapest, Magyarország - Az Egyesült Államok Nagykövetsége. hungarian.hungary.usembassy.gov. (Hozzáférés: 2016. július 20.)
  2. The Other 12th U.S. President David Rice Atchison Part 1. www.trivia-library.com. (Hozzáférés: 2016. július 20.)

Források[szerkesztés]