2020-as amerikai elnökválasztás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

59. elnökválasztás az Egyesült Államokban
Részvétel 66,7% Növekedés
Párt US Democratic Party Logo.svg

Demokrata Párt

Republican Disc.svg

Republikánus Párt

Joe Biden Donald Trump
Elnökjelölt Joe Biden Donald Trump
Állam Delaware New York
Alelnökjelölt Kamala Harris

Kamala Harris

Mike Pence

Mike Pence

Szlogen Build back better! Keep America Great!
Elektorok 306 232
Szavazatok 81 282 896 (51,3%) 74 222 484 (46,8%)

A 2020-as amerikai elnökválasztás eredményének térképe államok szerint
Az elnökválasztó elektorok száma
az USA tagállamai szerint


A Wikimédia Commons tartalmaz 2020-as amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

A 2020-as amerikai elnökválasztást az érvényes jogszabályoknak megfelelően[1] 2020. november 3-án rendezték meg. A szavazás demokrata győzelemmel zárult, Joe Biden elnökjelölt megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az elektori kollégiumban.[2]

Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amelynek keretében az összes tagállamban és Washingtonban ugyanaznap voksolnak a választóképes állampolgárok. Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választják meg a kormány-, illetve államfőt, hanem az 538 elektorból álló elektori kollégium dönt az elnök személyéről. Az angolul electoral college-ként ismert testületben az amerikai alkotmány minden tagállamnak a képviselőivel és szenátoraival megegyező számú elektort allokál.[3]

További amerikai sajátosság a de facto kétpártrendszer, melynek keretében a Republikánus és a Demokrata Párt dominálja a politikát. Az elmúlt százötven év minden elnökét ők adták. A pártok előválasztással választják ki az elnökjelöltjüket, ám a hivatalban levő, újraválasztásért küzdő elnököknek ritkán kell megbirkózniuk prominens előválasztási kihívókkal, így például a Republikánus Párt elnökjelöltje Donald J. Trump volt.

Ezzel ellentétben a Demokrata Pártnál zsúfolt volt a mezőny, mivel több tucatnyi közismert politikus is jelezte az előválasztáson indulási szándékát, egyebek között Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, Bill de Blasio New York-i polgármester, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, Julian Castro volt Obama-kabinettag, Beto O'Rourke volt kongresszusi képviselő, az erősen baloldali Bernie Sanders, valamint a demokrata előválasztási jelöltpreferenciát felmérő közvélemény-kutatásokat rendszerint vezető Joe Biden volt alelnök. Az előválasztás 2020-as kezdetét megelőzően számos televíziós vitában vehettek részt a magukat megméretni kívánó demokrata politikusok.[4] A tömérdek demokrata kandidátus közül azonban néhány jelölt a visszalépés mellett döntött, például Kirsten Gillibrand, aki 2019 augusztusában szüntette be a kampányolást, és Bill de Blasio, aki 2019 szeptemberében szüntette be a kampányolást.[5][6]

A választáson a szavazók elektorokat választanak, majd formálisan az elektorok választják meg az Amerikai Egyesült Államok elnökét. A győzelemhez 270 elektori szavazat megszerzése szükséges. Amennyiben egyik elnökségre pályázónak sem sikerül teljesíteni ezen feltételt, a Képviselőház feladatává válik az elnök megválasztása. A tagállamok többségében az ottani győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor, habár bizonyos kevésbé népes tagállamokban megoszolhatnak az elektorok két jelölt között.

2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így eldőlt, hogy ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. 2020. december 14-én az elektorok 306-232-es szavazati aránnyal megválasztották Bident elnöknek.[7] A szenátusi választás csak 2021. január 6-án dőlt el, itt is a demokraták diadalmaskodtak, 50 helyet szerezve a 100 tagú szenátusban (ami az alelnök, Kamala Harris döntő szavazatával együtt szűk többséget jelent).[8] Ilyen arányú győzelemre hivatalban lévő elnökkel szemben 1932 óta nem volt példa.

A választhatóság feltételei[szerkesztés]

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.[9]

Előválasztások[szerkesztés]

Demokrata Párt[szerkesztés]

Demokrata Párt
Senator Harris official senate portrait.jpg
Elnökjelölt Alelnökjelölt
Joe Biden Kamala Harris
Az Egyesült Államok

Alelnöke
(2009-2017)

Kalifornia szenátora (2017-)
Biden Harris logo.svg

Demokrata előválasztások[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]
U.S. Democratic Party logo (transparent).svg

Demokrata Párti Nemzeti Konvenció

2020. február 3. - augusztus 11.
Joe Biden February 2020 crop.jpg Bernie Sanders March 2020 (cropped).jpg Elizabeth Warren by Gage Skidmore (cropped).jpg
Jelölt Joe Biden Bernie Sanders Elizabeth Warren
Állam Delaware Vermont Massachusetts
Összes szavazat 18 448 092 (51.49%) 9 536 123 (26.62%) 2 781 720 (7,76%)
Michael Bloomberg by Gage Skidmore (cropped).jpg Pete Buttigieg by Gage Skidmore (cropped).jpg Amy Klobuchar by Gage Skidmore (cropped).jpg
Jelölt Michael Bloomberg Pete Buttigieg Amy Klobuchar
Állam New York Indiana Minnesota
Összes szavazat 2 475 323 (6,91%) 913 023 (2,55%) 524 559 (1,46%)
Tulsi Gabbard (48011616441) (cropped).jpg
Jelölt Tulsi Gabbard
Állam Hawaii
Összes szavazat 270 792 (0,76%)

Hillary Clinton korábbi külügyminiszter 2016-os választásokon elszenvedett vesztesége után sokan úgy érezték, hogy a Demokrata Pártban nincs egyértelmű vezető figura. A megosztottság továbbra is a pártban maradt a 2016-os előválasztások után, amelyek Clintont Bernie Sandersszel szembe állították. A 2016. évi választások és a 2018. évi félidős választások között a szenátus demokratái általában a politikai baloldalra helyezkedtek át az egyetemi oktatás, az egészségügy és a bevándorlás terén. A 2018-as választásokon a Demokrata Párt nyolc év után először nyerte vissza a képviselőházat, és mind a városi, mind a külvárosi területeken többségi helyet szerzett.

Jelöltek[szerkesztés]

A 2020-as demokrata elnökjelöltek kampánya 2017. július 28-án kezdődött, amikor John Delaney, Maryland kongresszusi képviselője elsőként jelentette be indulását a jelöltségért. 2019 áprilisáig több mint 20 fő jelöltet ismertek el a nemzeti és az állami közvélemény-kutatások, aminek következtében a 2020-as fő demokrata elnökjelöltek száma meghaladja a 2016-os republikánus párti elnökválasztási előválasztásán a fő jelöltek körét, mint egyetlen egyesült államokbeli legnagyobb elnökjelölt-mezőt. politikai párt egyetlen választási ciklusban. Michael Bloomberg milliárdos üzletember 2019. november 24-én történt bejelentésével a demokrata párt fő jelöltjeinek száma 29 volt.

Amikor a 2020-as iowai konvención megkezdődött a szavazás, 11 jelölt aktívan kampányolt. A korai államok demokrata előválasztásai és választmányai vitatott győzelmet hoztak Pete Buttigieg számára, Bernie Sanders szűk győzelmet aratott a New Hampshire-i előválasztáson Buttigieg felett, majd ismét nyert a nevadai választmányon. A 2020. március 3-i szuper keddi előválasztások előtt hat demokrata jelölt fejezte be kampányát. Michael Bloomberg és Elizabeth Warren pedig a szuper keddi gyenge eredményük után befejezték kampányaikat[10][11] Tulsi Gabbard március 19-én[12] Bernie Sanders pedig április 8-án fejezte be kampányát, így Joe Biden egykori alelnök maradt az egyetlen fő jelölt. Biden június 2-án nyerte el a küldöttek többségét,[13] és hivatalosan 2020. augusztus 20-án lett a demokrata párt hivatalos elnökjelöltje.[14]

Alelnökjelölt-választás[szerkesztés]

Biden már májusban bejelentette, hogy biztosan egy nőt fog választani alelnökjelöltnek. Az Egyesült Államokban eddig kétszer volt női alelnökjelölt: 1984-ben a demokrata párti Geraldine Ferraro kongresszusi képviselő Walter Mondale elnökjelölttel, 2008-ban pedig a republikánus Sarah Palin alaszkai kormányzó John McCain arizonai szenátorral együtt indult a választáson. Végül egyikük sem lett alelnök.

Demokrata párti körökben több jelölt neve is felmerült. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, korábbi elnökjelölt-aspiráns mellett felmerült Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Gretchen Whitmer, Michigan állam kormányzója is.[15] Biden végül 2020. augusztus 11-én jelentette be, hogy Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz a demokrata párt alelnökjelöltje.[16] Harris jelölésével ő lett az első női afrikai-amerikai alelnökjelölt és az első ázsiai-amerikai alelnökjelölt. (Az első színes bőrű alelnök az indián felmenőkkel rendelkező Charles Curtis volt 1929 és 1933 között.)

Republikánus Párt[szerkesztés]

Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja

Republican Disc.svg

Republikánus Párti Nemzeti Konvenció[17]

2020. február 3. - augusztus 11.
Donald Trump official portrait (cropped).jpg William Weld in 2016.jpg
Jelölt Donald Trump William Weld
Állam Florida Massachusetts
Összes szavazat 18 159 752 (93,99%) 453 959 (2,35%)
Rocky De La Fuente1 (2) (cropped).jpg Congressman Joe Walsh, Nationally Syndicated Radio Host (cropped).jpg
Jelölt Rocky De La Fuente Joe Walsh
Állam Kalifornia Illinois
Összes szavazat 108 341 (0,56%) 173 519 (0,90%)
Republikánus Párt
Donald Trump official portrait (cropped 2).jpg Mike Pence official Vice Presidential portrait.jpg
Elnökjelölt Alelnök jelölt
Donald Trump Mike Pence
Az Egyesült Államok

elnöke
(2017-2021)

Az Egyesült Államok

alelnöke
(2017-2021)

Republikánus előválasztások[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Donald Trump elnök 2017. február 18-án hivatalosan is megindította újraválasztási kampányát. Újraválasztási kampányát korábban indította, mint bármelyik elődje. Őt követte Massachusetts volt kormányzója, Bill Weld, aki 2019. április 15-én jelentette be indulását, valamint Joe Walsh volt illinoisi kongresszusi képviselő, aki 2019. augusztus 25-én jelentette be jelöltségét. Dél-Karolina volt kormányzója és kongresszusi képviselője Mark Sanford 2019. szeptember 8-án, Rocky De La Fuente üzletember pedig 2019. május 16-án indult a versenyen, de Fuente széles körben nem lett jelentős jelölt.

2019. februárjában a Republikánus Nemzeti Bizottság egyhangúlag elfogadta Donald Trump jelöltségét.[18][19] Eztán több állam úgy döntött, hogy lemondja előválasztását és választmányát.[20] Trump 2020. március 17-én lett republikánus elnökjelölt, miután bebiztosította a küldöttek többségét.[21] A leadott több mint 18 millió szavazat az eddigi legnagyobb választási sikere Donald Trumpnak.

Kampányidőszak[szerkesztés]

House of Representatives Votes to Adopt the Articles of Impeachment Against Donald Trump.jpg

Vádemelés az elnök ellen[szerkesztés]

A képviselőház 2019. december 18-án két ügyben megszavazta a Trump elnök elleni vádemelést.[22] A szenátusban a tárgyalás 2020. január 21-én kezdődött,[23] és február 5-én ért véget, amelynek eredményeként az Egyesült Államok szenátusa felmentő döntést hozott. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő elnök ellen az első ciklusa alatt vádemelési eljárást kezdeményeztek, miközben második ciklusára készült. Trump a vádemelés alatt továbbra is kampánygyűléseket tartott.[24] A felelősségre vonási folyamat átfedésben volt az előválasztási kampányokkal, és arra kényszerítette a demokraták jelöltségére pályázó szenátorokat, hogy az iowai konvenció előtti és utáni napokban Washingtonban maradjanak a tárgyaláson.[25]

A COVID-19 járvány hatásai[szerkesztés]

A 2020-as elnökválasztással kapcsolatos számos eseményt megváltoztattak vagy elhalasztottak a jelenleg zajló koronavírus-járvány miatt. Március 10-én, hat államban tartott választás után, Joe Biden és Bernie Sanders a demokraták jelöltjei lemondták a tervezett kampányeseményeiket, valamint további kampánygyűléseiket.[26][27] Március 12-én Trump elnök bejelentette, hogy el akarja halasztani a további kampánygyűléseket. Politikai elemzők kijelentették, hogy a hagyományos kampányok moratóriumának és a pandémia nemzetre gyakorolt hatásainak párosulása kiszámíthatatlan hatással lehet a szavazó népességre és esetleg a választások lebonyolítására.

Néhány elnökjelölti választást súlyosan megzavartak a koronavírussal kapcsolatos problémák, ideértve a szavazóhelyiségekben kialakult hosszú sorokat, a hiányzó szavazólapok iránti jelentős igényeket és a technológiai problémákat.

2020. október 2-án, Trump és a first lady, Melania Trump pozitív eredményt adott a SARS-CoV-2-re, Hope Hicks vezető tanácsadójának pozitív tesztjét követően. Az elnök és a first lady is azonnal karanténba került, ami megakadályozta Trump további kampányolását.[28] A későbbi órákban az elnököt alacsony fokú lázzal felvették a Walter Reed Országos Katonai Orvosi Központba, ahol a jelentések szerint kísérleti ellenanyag-kezelést kapott.[29]

Külföldi beavatkozás[szerkesztés]

Az amerikai tisztviselők azzal vádolták Oroszországot, Kínát és Iránt, hogy megpróbálják befolyásolni az Egyesült Államok 2020-as választásait.[30] Az Amerika Hangja (The Voice of America) 2020 áprilisában arról számolt be, hogy „internetbiztonsági kutatók szerint máris voltak arra utaló jelek, hogy a kínai hackerek a 2020-as szavazás előtt úgynevezett »lándzsás adathalász« támadásokat folytattak amerikai politikai célpontok ellen”.[31] Egyes amerikai médiaforrások állítása szerint a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország Donald Trump, míg Kína és Irán pedig Joe Biden megválasztása mellett áll ki.

A választás elhalasztása[szerkesztés]

Július 30-án Trump elnök felvetette a választások elhalasztásának lehetőségét. „Elhalasztandó-e a választás addig, amíg az emberek megfelelően, biztonságosan és nyugodtan voksolhatnak?”[32] Az Egyesült Államokban az elmúlt 200 évben változatlanul megtartották az elnökválasztást a szokott időben, még a nagy világgazdasági válság, a polgárháború és a két világháború idején is. Az alkotmány szerint az elnök és alelnök mandátuma január 20-án jár le. Halasztás még soha korábban nem történt.

Levélszavazás[szerkesztés]

A postai úton történő szavazás egyre gyakoribb az Egyesült Államokban, a szavazók 25%-a küldte el szavazólapját 2016-ban és 2018-ban postai úton. Az előrejelzések szerint a 2020-as COVID-19 járvány a postai szavazás jelentős növekedését okozza a szavazóhelyiségekben lehetséges fizikai kontaktus veszélye miatt.[33] A 2020-as választásokon államonkénti elemzés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikaiak 76%-a jogosult levélben szavazni 2020-ban, ez rekord szám. Az elemzés azt jósolta, hogy 2020-ban 80 millió szavazólapot lehet leadni postán – ez több mint a duplája a 2016-ban feladott szavazólapoknak. A várakozások szerint a postai úton küldött szavazólapok nagy mennyisége mellett a negatív előrejelzés részben számos olyan intézkedésnek tudható be, amelyet Louis DeJoy, az Egyesült Államok újonnan kinevezett postamestere hozott, ideértve a túlórák betiltását és a postai kézbesítéshez szükséges extra utakat, amelyek késéseket okoznak a levelek kézbesítésében, valamint a nagy sebességű levélválogató gépek százainak leszerelésében és eltávolításában a postaközpontokból. Augusztus 18-án, miután a képviselőházat visszahívták az augusztusi szünetről, hogy szavazzanak a változtatásokat visszavonó törvényjavaslatról, DeJoy bejelentette, hogy minden változást visszavon a novemberi választások után.

2020. szeptember 26-án Amy Coney Barrett beszél a Fehér Ház rózsakertjében a hivatalos elnöki bejelentés után

Legfelsőbb Bírósági üresedés[szerkesztés]

2020. szeptember 18-án meghalt Ruth Bader Ginsburg,[34] a legfelsőbb bíróság egyik bírája, a liberális szárny vezetője. A szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell republikánus szenátor azonnal kijelentette, hogy a Merrick Garlandra vonatkozó precedens működésképtelen, és hogy a helyettesről a lehető leghamarabb szavazni kell. Az elnök, az alelnök, és a kongresszus számos republikánus tagja kijelentette, hogy a közelgő választások eldöntéséhez teljes Legfelsőbb Bíróságra van szükség.

2020. szeptember 26-án Trump elnök a konzervatív Amy Coney Barrettet jelölte a legfelsőbb bíróság tagjának.[35] A jelölést a szenátus 2020. október 26-án jóváhagyta.[36]

Elnök- és alelnökjelöltek vitái[szerkesztés]

Elnök- és alelnökjelölti viták, amelyeket a CPD (Commission on Presidential Debates) támogat
Időpont Helyszín Város Moderátor Résztvevők Nézettség

(millió fő)

Megjegyzés
1 2020. szeptember 29. Case Western Reserve University Cleveland, Ohio Chris Wallace Donald Trump

Joe Biden

73.1[37]
- 2020. október 7. University of Utah Salt Lake City, Utah Susan Page Mike Pence

Kamala Harris

57.9
2 2020. október 15. Adrienne Arsht Center for the Performing Arts Miami, Florida Steve Scully Donald Trump

Joe Biden

- Elmaradt
3 2020. október 22. Belmont University Nashville, Tennessee Kristen Welker Donald Trump

Joe Biden

63

Eredmények[szerkesztés]

Elhúzódó szavazatszámlálás[szerkesztés]

A november 3-i elnökválasztást követően a szavazatok 92%-os feldolgozottságánál csak november 7-én sikerült győztest hirdetni, amikor Joe Biden Pennsylvania állam 20 elektorával átlépte a szükséges 270 elektoros határt.[38] A szavazatszámlálás elhúzódásában része volt annak, hogy a szoros eredmény miatt a törvényi előírások szerint Georgiában és Wisconsinban is újra kellett számolni a szavazatokat.[39]

Országos eredmény[szerkesztés]

A választás országos eredményei
Jelölt (elnök/alelnök) Párt Kapott szavazatok Megszerzett elektorok[40]
Szavazatszám % Elektorok száma %
Joe Biden / Kamala Harris U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 81,268,864 51.31% 306 56,88%
Donald Trump / Mike Pence Republican Disc.svg 74,216,744 46.86% 232 43,12%
Jo Jorgensen / Spike Cohen Libertarian porcupine version 2.svg 1,865,620 1.18% 0 0%
Howie Hawkins / Angela Walker Green Party of the United States New Logo.png 404,021 0.26% 0 0%
Egyéb 626,289 0.40% 0 0%
Összesen 158,381,538 100% 538 100%

Eredmény államonként[szerkesztés]

Állam Zászló Elektorok

száma

Elnyerő

párt

Biden Kapott

elektor

Trump Kapott

elektor

Jorgensen Hawkins Egyéb
Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat %
Alabama Flag of Alabama.svg 9 Republican Disc.svg 849,624 36.57% 0 1,441,170 62.03% 9 25,176 1.08% - - 7,312 0.31%
Alaszka Flag of Alaska.svg 3 Republican Disc.svg 153,778 42.77% 0 189,951 52.83% 3 8,897 2.47% - - 6,904 1.92%
Arizona Flag of Arizona.svg 11 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,672,143 49.36% 11 1,661,686 49.06% 0 51,465 1.52% 1,557 0.05% 475 0.01%
Arkansas Flag of Arkansas.svg 6 Republican Disc.svg 423,932 34.78% 0 760,647 62.40% 6 13,133 1.08% 2,980 0.24% 18,377 1.51%
Colorado Flag of Colorado.svg 9 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,804,352 55.40% 9 1,364,607 41.90% 0 52,460 1.61% 8,986 0.28% 26,575 0.82%
Connecticut Flag of Connecticut.svg 7 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,080,680 59.24% 7 715,291 39.21% 0 20,227 1.11% 7,538 0.41% 537 0.03%
Delaware Flag of Delaware.svg 3 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 296,268 58.74% 3 200,603 39.77% 0 5,000 0.99% 2,139 0.42% 336 0.07%
Dél-Dakota Flag of South Dakota.svg 3 Republican Disc.svg 150,471 35.61% 0 261,043 61.77% 3 11,095 2.63% - - - -
Dél-Karolina Flag of South Carolina.svg 9 Republican Disc.svg 1,091,541 43.43% 0 1,385,103 55.11% 9 27,916 1.11% 6,907 0.27% 1,862 0.07%
District of Columbia Flag of the District of Columbia.svg 3 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 317,323 92.15% 3 18,586 5.40% 0 2,036 0.59% 1,726 0.50% 1,726 0.50%
Észak-Dakota Flag of North Dakota.svg 3 Republican Disc.svg 114,902 31.76% 0 235,595 65.11% 3 9,393 2.60% - - 1,929 0.53%
Észak-Karolina Flag of North Carolina.svg 15 Republican Disc.svg 2,684,292 48.59% 0 2,758,775 49.93% 15 48,678 0.88% 12,195 0.22% 20,864 0.38%
Florida Flag of Florida.svg 29 Republican Disc.svg 5,297,045 47.86% 0 5,668,731 51.22% 29 70,324 0.64% 14,721 0.13% 16,635 0.15%
Georgia Flag of Georgia (U.S. state).svg 16 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 2,473,633 49.50% 16 2,461,854 49.26% 0 62,229 1.25% - - - -
Hawaii Flag of Hawaii.svg 4 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 366,130 63.73% 4 196,864 34.27% 0 5,539 0.96% 3,822 0.67% 3,822 0.67%
Idaho Flag of Idaho.svg 4 Republican Disc.svg 287,021 33.07% 0 554,119 63.85% 4 16,304 1.88% 407 0.05% 10,033 1.16%
Illinois Flag of Illinois.svg 20 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 3,471,915 57.54% 20 2,446,891 40.55% 0 66,544 1.10% 30,494 0.51% 17,900 0.30%
Indiana Flag of Indiana.svg 11 Republican Disc.svg 1,242,413 40.96% 0 1,729,516 57.02% 11 59,232 1.95% 988 0.03% 963 0.03%
Iowa Flag of Iowa.svg 6 Republican Disc.svg 759,061 44.89% 0 897,672 53.09% 6 19,637 1.16% 3,075 0.18% 11,426 0.68%
Kalifornia Flag of California.svg 55 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 11,110,250 63.48% 55 6,006,429 34.32% 0 187,895 1.07% 81,029 0.46% 115,268 0.66%
Kansas Flag of Kansas.svg 6 Republican Disc.svg 570,323 41.56% 0 771,406 56.21% 6 30,574 2.23% - - - -
Kentucky Flag of Kentucky.svg 8 Republican Disc.svg 772,474 36.15% 0 1,326,646 62.09% 8 26,234 1.23% 716 0.03% 10,698 0.50%
Louisiana Flag of Louisiana.svg 8 Republican Disc.svg 856,034 39.85% 0 1,255,776 58.46% 8 21,645 1.01% - - 14,607 0.68%
Maine Flag of Maine.svg 2[41] U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 435,072 53.09% 2 360,737 44.02% 0 14,152 1.73% 8,230 1.00% 1,270 0.15%
Maine 1-es körzet Flag of Maine.svg 1[41] U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 266,376 60.11% 1 164,045 37.02% 0 7,343 1.66% 4,654 1.05% 694 0.16%
Maine 2-es körzet Flag of Maine.svg 1[41] Republican Disc.svg 168,696 44.82% 0 196,692 52.26% 1 6,809 1.81% 3,576 0.95% 576 0.15%
Maryland Flag of Maryland.svg 10 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,985,023 65.36% 10 976,414 32.15% 0 33,488 1.10% 15,799 0.52% 26,306 0.87%
Massachusetts Flag of Massachusetts.svg 11 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 2,382,202 65.60% 11 1,167,202 32.14% 0 47,013 1.29% 18,658 0.51% 16,327 0.45%
Michigan Flag of Michigan.svg 16 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 2,804,040 50.62% 16 2,649,852 47.84% 0 60,381 1.09% 13,718 0.25% 11,311 0.20%
Minnesota Flag of Minnesota.svg 10 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,717,077 52.40% 10 1,484,065 45.28% 0 34,976 1.07% 10,033 0.31% 31,020 0.95%
Mississippi Flag of Mississippi.svg 6 Republican Disc.svg 539,508 41.06% 0 756,789 57.60% 6 8,026 0.61% 1,498 0.11% 8,073 0.61%
Missouri Flag of Missouri.svg 10 Republican Disc.svg 1,253,014 41.41% 0 1,718,736 56.80% 10 41,205 1.36% 8,283 0.27% 4,724 0.16%
Montana Flag of Montana.svg 3 Republican Disc.svg 244,786 40.55% 0 343,602 56.92% 3 15,252 2.53% - - 34 0.01%
Nebraska Flag of Nebraska.svg 2[41] Republican Disc.svg 374,583 39.17% 0 556,846 58.22% 2 20,283 2.12% - - 4,671 0.49%
Nebraska 1-es körzet Flag of Nebraska.svg 1[41] Republican Disc.svg 132,261 41.09% 0 180,290 56.01% 1 7,495 2.33% - - 1,840 0.57%
Nebraska 2-es körzet Flag of Nebraska.svg 1[41] U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 176,468 51.95% 1 154,377 45.45% 0 6,909 2.03% - - 1,912 0.56%
Nebraska 3-as körzet Flag of Nebraska.svg 1[41] Republican Disc.svg 65,854 22.34% 0 222,179 75.36% 1 5,879 1.99% - - 919 0.31%
Nevada Flag of Nevada.svg 6 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 703,486 50.06% 6 669,890 47.67% 0 14,783 1.05% - - 17,217 1.23%
New Hampshire Flag of New Hampshire.svg 4 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 424,921 52.71% 4 365,654 45.36% 0 13,235 1.64% 217 0.03% 2,155 0.27%
New Jersey Flag of New Jersey.svg 14 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 2,608,335 57.33% 14 1,883,274 41.40% 0 31,677 0.70% 14,202 0.31% 11,865 0.26%
New York Flag of New York.svg 29 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 5,230,985 60.86% 29 3,244,798 37.75% 0 60,234 0.70% 32,753 0.38% 26,056 0.30%
Nyugat-Virginia Flag of West Virginia.svg 5 Republican Disc.svg 235,984 29.69% 0 545,382 68.62% 5 10,687 1.34% 2,599 0.33% 79 0.01%
Ohio Flag of Ohio.svg 18 Republican Disc.svg 2,679,165 45.24% 0 3,154,834 53.27% 18 67,569 1.14% 18,812 0.32% 1,822 0.03%
Oklahoma Flag of Oklahoma.svg 7 Republican Disc.svg 503,890 32.29% 0 1,020,280 65.37% 7 24,731 1.58% - - 11,798 0.76%
Oregon Flag of Oregon.svg 7 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,340,383 56.45% 7 958,448 40.37% 0 41,582 1.75% 11,831 0.50% 22,077 0.93%
Pennsylvania Flag of Pennsylvania.svg 20 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 3,458,229 50.01% 20 3,377,674 48.84% 0 79,380 1.15% - - - -
Rhode Island Flag of Rhode Island.svg 4 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 307,486 59.39% 4 199,922 38.61% 0 5,053 0.98% - - 5,296 1.02%
Tennessee Flag of Tennessee.svg 11 Republican Disc.svg 1,143,711 37.45% 0 1,852,475 60.66% 11 29,877 0.98% 4,545 0.15% 23,243 0.76%
Texas Flag of Texas.svg 38 Republican Disc.svg 5,259,126 46.48% 0 5,890,347 52.06% 38 126,243 1.12% 33,396 0.30% 5,944 0.05%
Utah Flag of Utah.svg 6 Republican Disc.svg 560,282 37.65% 0 865,140 58.13% 6 38,447 2.58% 5,053 0.34% 19,367 1.30%
Új-Mexikó Flag of New Mexico.svg 5 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 501,614 54.29% 5 401,894 43.50% 0 12,585 1.36% 4,426 0.48% 3,446 0.37%
Vermont Flag of Vermont.svg 6 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 242,820 66.09% 6 112,704 30.67% 0 3,608 0.98% 1,310 0.36% 6,986 1.90%
Virginia Flag of Virginia.svg 13 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 2,413,568 54.11% 13 1,962,430 44.00% 0 64,761 1.45% - - 64,761 1.45%
Washington Flag of Washington.svg 12 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 2,369,612 57.97% 12 1,584,651 38.77% 0 80,500 1.97% 18,289 0.45% 34,579 0.85%
Wisconsin Flag of Wisconsin.svg 10 U.S. Democratic Party logo (transparent).svg 1,630,866 49.45% 10 1,610,184 48.82% 0 38,491 1.17% 1,089 0.03% 17,411 0.53%
Wyoming Flag of Wyoming.svg 3 Republican Disc.svg 73,491 26.55% 0 193,559 69.94% 3 5,768 2.08% - - 3,947 1.43%
Összesen 538 81,268,864 51.31% 306 74,216,744 46.83% 232 1,865,620 1.18% 404,021 0.26% 626,289 0.40%

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2020 United States presidential election című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás időpontját – pontosabban azt a napot, amikor az egyes államok kiválasztják az elektoraikat – szövetségi törvény (3 U.S. Code § 1) szabályozza. A törvény rendelkezése szerint az elnökválasztás minden államban egységesen, az előző elnök- és alelnökválasztást követő negyedik évben, a november első hétfőjét követő kedden történik. (Ez nem feltétlenül november első keddje: ha november elseje keddre esik, a választásra november 8-án kerül sor.)
  2. CNN, Stephen Collinson and Maeve Reston: Biden defeats Trump in an election he made about character of the nation and the President. CNN. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  3. Presidential Election Process | USAGov (angol nyelven). www.usa.gov. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  4. Democratic Presidential Debate: See The 20 Candidates Who Will Be Onstage (angol nyelven). NPR.org. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  5. Goldenberg, Sally: Bill de Blasio ends 2020 presidential campaign (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
  6. A Tale of Two Candidates: Gillibrand Drops Out, de Blasio Doubles Down (angol nyelven). spectrumlocalnews.com. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
  7. Telex, 2020.12.15.
  8. https://24.hu/kulfold/2021/01/06/usa-georgia-valasztas-demokrata-part-gyozelem/
  9. Az USA Alkotmánya | Budapest, Magyarország - Az Egyesült Államok Nagykövetsége. web.archive.org, 2016. június 18. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  10. Bloomberg ends presidential run and endorses Biden after Super Tuesday rejection (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  11. WABC: Elizabeth Warren drops out of 2020 race for president (angol nyelven). ABC7 New York, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  12. Rebecca Morin, Jason Lalljee: Tulsi Gabbard ends presidential campaign, backs Joe Biden (angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  13. https://www.npr.org/2020/06/05/869553801/biden-formally-secures-democratic-nomination-while-gaining-steam-against-trump?t=1601739444295
  14. https://abcnews.go.com/Politics/biden-accept-nomination-president-closing-day-democratic-national/story?id=72426135
  15. https://24.hu/kulfold/2020/08/03/joe-biden-alelnokjelolt-amerikai-elnokvalasztas-2020/
  16. https://hvg.hu/vilag/20200812_Kamala_Harris_lesz_Joe_Biden_alelnokjeloltje
  17. Republican Convention 2020. www.thegreenpapers.com. (Hozzáférés: 2020. november 3.)
  18. https://apnews.com/article/4e0d06986b744dd7926cf9c1a970093f
  19. https://abcnews.go.com/Politics/rnc-push-undivided-support-trump-reelection-state-leaders/story?id=60603125
  20. https://apnews.com/article/7e04964fc89a4312a6b410096f256add
  21. https://www.msn.com/en-us?refurl=%2fen-us%2fnews%2felections-2020%2ftrump-clinches-gop-nomination-with-tuesday-primary-wins%2far-BB11kvJ6
  22. https://ktla.com/news/local-news/ca-gop-opens-pathway-for-2020-delegates-in-case-trump-is-kept-off-the-states-primary-ballot/
  23. https://abcnews.go.com/Politics/wireStory/alaska-gop-scraps-2020-presidential-primary-helping-trump-65773870
  24. https://www.startribune.com/minnesota-republican-party-leaves-trump-challengers-off-presidential-primary-ballot/564160782/
  25. https://arktimes.com/arkansas-blog/2019/11/12/filings-all-over-but-the-judges-and-prosecutors
  26. http://ballot-access.org/2019/11/21/california-supreme-court-unanimously-rules-that-california-tax-returns-ballot-law-violates-the-state-constitution/
  27. https://ballot-access.org/2019/11/27/rocky-de-la-fuente-sues-minnesota-over-presidential-primary-ballot-access/
  28. https://www.usnews.com/news/elections/articles/2020-03-04/president-donald-trump-sweeps-super-tuesday-as-democrats-battle-it-out
  29. https://thehill.com/homenews/campaign/486944-trump-sweeps-through-mini-super-tuesday-primaries
  30. https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-06-24/u-s-sees-russia-china-iran-trying-to-influence-2020-elections
  31. https://www.voanews.com/east-asia-pacific/china-caught-meddling-past-two-us-elections-claims-not-interested-2020-vote
  32. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200730/breking-trump-felvetette-a-novemberi-elnokvalasztas-elhalasztasat-443070
  33. https://www.sos.la.gov/ElectionsAndVoting/GetElectionInformation/Pages/default.aspx
  34. https://index.hu/kulfold/2020/09/19/ruth_bader_ginsburg_legfelsobb_birosag_halal_usa/
  35. https://index.hu/kulfold/2020/09/26/barrett_az_otodik_no_lenne_a_legfelsobb_birosagon/
  36. . (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  37. . (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  38. Ágoston Zoltán: Joe Biden az Egyesült Államok következő elnöke. Index.hu, 2020. november 7. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
  39. Vote recounts in Georgia and Wisconsin not likely to change Trump election defeat, officials say (angol nyelven). France 24, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  40. Az elnyerhető maximális elektori szavazatok száma. Egyes elektorok más személyre szavaztak, mint akire a mandátumuk szólt, ezt a szócikkben jeleztük.
  41. a b c d e f g Maine-ben és Nebraskában minden kongresszusi választókörzetben külön számolják a szavazatokat, és az egyes választókörzetek nyertesei egy-egy elektort kapnak. A fennmaradó két elektort az a jelölt kapja, amelyik az államban többséget szerzett.

Források[szerkesztés]