John McCain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John McCain
John McCain official portrait 2009.jpg
Született 1936. augusztus 29. (80 éves)
Colón
Állampolgársága amerikai
Házastársa Cindy McCain (1980. május 17.–, Arizona Biltmore Hotel)
Gyermekei
  • Meghan McCain
  • John Sidney McCain IV
  • James McCain
  • Bridget McCain
Szülei Roberta McCain
John S. McCain, Jr.
Foglalkozása
  • politikus
  • tengerésztiszt
  • önéletrajzíró
  • vadászpilóta
  • államférfi
  • pilóta
  • forgatókönyvíró
  • író
  • szerző
  • televízióműsor-vezető
Tisztség
  • amerikai szenátor (1987. január 3.–, Arizona, Barry Goldwater)
  • az Egyesült Államok képviselőházának tagja (1983. január 3.–1987. január 3., John Jacob Rhodes, John Jacob Rhodes III)
Iskolái
  • United States Naval Academy
  • The School of Life
  • Nemzeti Háborús Főiskola
  • Episcopal High School
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • Bronze Star Medal
  • officer of the Legion of Merit
  • Bíbor Szív
  • Air Medal
  • Commander of the Order of Ouissam Alaouite
  • Silver Star
  • Freedom Award
  • Három Csillag érdemrend főtisztje
  • Profile in Courage Award (1999)
  • Meritorious Service Medal
  • Prisoner of War Medal
  • Combat Action Ribbon
  • Commendation Medal
  • National Order of Vietnam
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class
  • Commander with Star of the Order of Merit of the Polish Republic
  • legionnaire of Legion of Merit
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje
  • Academy of Achievement's Golden Plate Award

John McCain aláírása
John McCain aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz John McCain témájú médiaállományokat.

John Sidney McCain III (Coco Solo, Panama-csatorna övezet, 1936. augusztus 29. –) amerikai politikus, az Egyesült Államok szenátusában Arizona szenátora, a 2008-as amerikai elnökválasztás republikánus elnökjelöltje volt.

Életrajza[szerkesztés]

Családja és fiatalkora[szerkesztés]

Üknagyapja Mississippi állam egyik 50 rabszolgával rendelkező ültetvényese volt, aki az amerikai polgárháborúban esett el a déliek oldalán. Apja és nagyapja is a Haditengerészet tengernagya volt. McCain maga is a Haditengerészeti Akadémiára járt, ahol 1958-ban végzett.[1]

Katonai szolgálata – vietnami háború, hadifogság[szerkesztés]

Harci repülőgépeken lett pilóta és részt vett a vietnami háborúban. 1967-ben majdnem életét vesztette a Forrestal anyahajón keletkező tűzben, ahol 134 bajtársa veszett oda. Ugyanebben az évben, gépét lelőtték Hanoi felett, miközben 23. bombázóbevetésén volt. McCain súlyosan megsebesült és az észak-vietnamiak hadifogságába került. Többször megkínozták és éveket töltött magánzárkában. Amikor apját kinevezték a Csendes-óceán térségében szolgálatot teljesítő amerikai erők parancsnokának, a vietnamiak felajánlották, hogy szabadon engedik, de ő ezt visszautasította azzal, hogy csak akkor akar kiszabadulni, ha már az összes őt megelőzően foglyul ejtett amerikait szabadon engedték. Öt és fél évet töltött hadifogságban, 1973-ban szabadult. Amerikában hősként fogadták, számos kitüntetést kapott, így például az Ezüst Csillagot és a Legion of Meritet. 1977-ben a haditengerészet szenátusi összekötőtisztje lett, ami belépő volt számára a politikai életbe. 1981-ben nyugállományba vonult a haditengerészettől.[1][2]

Közéleti szerepvállalása[szerkesztés]

1980-ban első házassága zátonyra futott, majd nem sokkal később feleségül vette Cindy Lou Hensley-t, az Egyesült Államok egyik legnagyobb sörkereskedőjének egyedüli gyermekét. (Cindy Lou Hensley apja, Jim Hensley a világ legnagyobb sörgyártó cégének az Anheuser-Busch InBev-nek harmadik legnagyobb Egyesült Államokbeli nagykereskedője volt ekkor.) A házasság az anyagi háttéren túl, jelentős kapcsolatrendszert is biztosított McCain számára.

McCain visszatért Arizonába, ahol 1982-ben a képviselőház tagjává választották. Két ciklust szolgált a képviselőház tagjaként, majd 1986-ban sikerrel indult a szenátusi választáson. Öt alkalommal (1992-ben, 1998-ban, 2004-ben, 2010-ben és 2016-ban) is újraválasztották szenátorrá. Az 1980-as években ő is érintett volt a Keating-ötök botrányban: azon öt szenátor egyike volt, akiket azzal vádoltak, hogy szenátori hatalmukkal visszaélve, illegálisan avatkoztak be egy szövetségi pénzügyi vizsgálatba, a csalási ügybe keeredett Charles H. Keating, Jr. pénzintézeti vezető érdekében. Végül a szenátusi vizsgálat őt és John Glennt tisztázta a vádak alól. Ezt követően McCain a kampányfinanszírozási reform egyik élharcosa lett: Russ Feingold demokrata szenátorral közösen hét éven át dolgoztak egy kétpárti törvényjavaslaton, amit 2002-ben sikerült elfogadtatniuk.

McCain alapvetően a konzervatív elvek alapján politizált, de számos fontos ügyben pártjától eltérő álláspontokat fogalmazott meg. Így például szószólója volt a Vietnammal való kapcsolatok normalizálásának, amire 1995-ben sor került, dohánytermékekre kivethető szövetség adót próbált keresztülvinni a dohányzás visszaszorítása, és kárainak mérséklése érdekében. De a konzervatív fősodortól eltérő álláspontot képviselt a bevándorlási politika, egészségbiztosítás, üvegházhatású gázok kibocsájtásának korlátozása, a közpénzosztogatás visszaszorítása, a regresszív adóztatás, és a vallási konzervatívok politikai befolyása tekintetében is.

A 2000-es elnökválasztáson versenybe szállt a republikánus elnökjelölti posztért, de alulmaradt George W. Bush-sal szemben, aki végül meg is nyerte az elnökválasztást. a 2000-es választási kampányban, mind a 2004-es elnökválasztáson is erőteljesen támogatta Busht. Kiállt az elnök politikája mellett, így támogatta az iraki háborút és kezdeti ellenállása dacára Bush adócsökkentési politikáját is.[1]

2008-as elnökválasztási kampány[szerkesztés]

2007-ben bejelentette, hogy újra elindul az elnökjelölti posztért. A választási év során kampánya majdnem összeomlott a pénzhiány és politikai bázisának hiányosságai miatt, de sikerült visszaküzdenie magát és 2008 januárjára ő vált a republikánusok legesélyesebb jelöltjévé. 2008. március 4-ére, miután februárban több győzelmet aratott és fő riválisai visszaléptek, megszilárdította helyzetét mint a párt jelöltje. Alelnökjelöltjének Sarah Palin Alaskai kormányzót választotta. Az elnökválasztáson alulmaradt Barack Obama demokrata jelölttel szemben. [1]

Tevékenysége az Obama adminisztráció idején[szerkesztés]

McCain a vesztes választás után is meghatározó republikánus szereplője maradt a szenátusnak és számos külpolitikai kérdésben véleményt nyilvánított. Következetes kritikusa lett a nemzetközi konfliktusokban erőszakosan fellépő Oroszországnak és az azt vezető Vlagyimir Putyinnak.

A szíriai polgárháború során túl gyengének tartotta Obama álláspontját és amerikai katonai beavatkozást sürgetett az Oroszország által támogatott Bassár el-Aszad diktatúrája ellen.[3]

2013 decemberében elutazott Kijevbe, ahol beszédet mondott a Majdan téren, ami ekkor a Viktor Janukovics oroszbarát elnök ellen, illetve Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledéséért zajló tüntetések fő helyszíne volt.[4]

2014 márciusában, miután Oroszország elfoglalta az Ukrajna területéhez tartozó Krím félszigetet, McCain kemény válaszlépéseket szorgalmazott.[5] Miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, Oroszország is válaszlépéseket tett és ezek között szerepelt az is hogy McCain nem léphet Oroszország területére.[6]

McCain több alkalommal súlyos kritikát fogalmazott meg Magyarországgal, és Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben. 2014 elején budapesti tárgyalásán kijelentette, hogy az USA megérti a magyar demokráciával kapcsolatban felmerült aggodalmakat, és utalt a fékek és egyensúlyok rendszerének fontosságára.[7] Kevéssel ezt követően McCain felszólalt az Obama által Magyarországra kinevezett nagykövet Coleen Bell ellen, felkészületlennek nevezve a diplomatát, aki ráadásul épp olyan országba készül, amit számos arra irányuló bírálat ér, hogy lépései nincsenek összhangban a demokratikus elvekkel és gyakorlattal.[8] A diplomatáról tartott év végi szenátusi szavazáson McCain már egyenesen neofasiszta diktátornak nevezte Orbán Viktort, „aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal”.[9] A kijelentésekre a magyar külügy tiltakozott.[10]

2015 elején a szenátus katonai bizottságának elnöke lett. 2016 elején ismét Oroszországot támadva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin a szíriai polgári lakosságot támadva tudatosan gerjeszti a nemzetközi menekültválságot és a transzatlanti szövetség megbontására törekszik, hogy ezekkel a lépésekkel erősítse világpolitikai pozícióit.[11]

Vitát okozó kijelentései[szerkesztés]

  • 2013. február 4-én Mahmud Ahmadinezsád iráni elnököt egy majomhoz hasonlította.[12][13]
  • 2013. szeptember 19-én azt nyilatkozta, hogy az oroszok Putyinnál jobbat érdemelnek.[14]
  • 2014. november 28-án Vlagyimir Putyint volt KGB-snek, Magyarországot az oroszok által megfélemlített államnak nevezte.[15]
  • 2014. december 2-án Orbán Viktort újfasiszta diktátornak nevezte, aki Vlagyimir Putyinnal bújik ágyba.[16] A kijelentést a magyar kormány elfogadhatatlannak tartotta és határozottan visszautasította.[17] Az Egyesült Államok külügyminisztériuma elhatárolódott az ellenzéki szenátor véleményétől.[18][19]
  • 2015. január 29-én aljas söpredéknek („low-life scum”) nevezett és kivezettetett egy tüntetőt az amerikai szenátus katonai bizottságának üléséről.[20][21]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]