Maryland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maryland
Maryland zászlaja
Maryland zászlaja
Maryland címere
Maryland címere
Közkedvelt elnevezés: Old Line State; Free State
Mottó: Fatti maschii, parole femine (archaikus olasz) – Férfias tettek, nőies szavak
Map of USA highlighting Maryland.png
Közigazgatás
Fővárosa Annapolis
Legnagyobb város Baltimore
Kormányzó Lawrence Joseph Hogan, Jr. (R)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés MD
ISO 3166-2 US-MD
Felvétel az Unióba
sorrendben 7.
dátuma 1788. április 28.
Rangsor
terület szerint 42.
népesség szerint 19.
népsűrűség szerint 5.
Népesség
Népesség
  • 5 928 814 fő (2013)[1]
  • 5 773 552 fő (2010)[2]
  • 5 296 486 fő (2000)[2]
  • 4 781 468 fő (1990)[2]
  • 4 216 975 fő (1980)[2]
  • 3 922 399 fő (1970)[2]
  • 3 100 689 fő (1960)[2]
  • 2 343 001 fő (1950)[2]
  • 1 821 244 fő (1940)[2]
  • 1 631 526 fő (1930)[2]
  • 1 449 661 fő (1920)[2]
  • 1 295 346 fő (1910)[2]
  • 6 006 401 fő (2015)[3]
Népsűrűség 165 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 32 160 km²
ebből víz 21 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 37°53' – é. 39°43'
Hosszúság ny. 75°4' – ny. 79°33'
Kiterjedés
kelet-nyugati 145 km
észak-déli 400 km
Domborzat
legmagasabb pont 1024 m
átlagmagasság 105 m
legalacsonyabb pont 0 m
Maryland weboldala

Maryland (IPA: Sound 'mɛrələnd) az Amerikai Egyesült Államok hetedik tagállama. Délen és nyugaton Virginia, Nyugat-Virginia és Washington, D.C., északon Pennsylvania, keleten Delaware határolja. Körülbelül akkora a területe mint Belgiumé.[4]

2007 óta Maryland egy családra jutó átlagjövedelme a legmagasabb az Egyesült Államokban, ez 2007-ben 68 080[5], 2008-ban pedig 70 545 dollár volt.[6]

Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.[7]

Az államban számos egyetem és főiskola található, de itt székel a Food and Drug Administration (FDA) is.

Földrajz[szerkesztés]

Maryland térképe (Nyomtatható változat PDF)

Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel domborzatát tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,[8] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.

Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam északkeleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.

Maryland legmagasabb pontja az 1020 m magas Hoye-csúcs a Backbone-hegységben, Garrett megyében, közel a nyugat-virginiai határhoz.

Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.

Települések[szerkesztés]

Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line[9] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.

Nagyobb városok még Columbia, Silver Spring, Rockville, Gaithersburg, Frederick és Hagerstown.

Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,[10] Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.[11]

Történet[szerkesztés]

Cecil Calvert (Lord Baltimore)

1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiai dohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okirtatot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.[12] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).[13]

Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritáok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.[14][15] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.

Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, amely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.

A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.[16] A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.[17]

Gazdaság[szerkesztés]

A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió USD volt.[18] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,[5] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.[19][20][21]

2010 januárjában az állam munkanélküliségi aránya 7,5% volt.[22]

Népesség[szerkesztés]

Maryland népsűrűségi térképe

2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.[23][24] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.[25]

Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.[26]

A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.[27]

Oktatás[szerkesztés]

A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven. Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, Johns Hopkins adományából.

A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).

Nevezetességek[szerkesztés]

Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield[28] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.[29]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://factfinder2.census.gov/bkmk/table/1.0/en/PEP/2013/PEPANNRES/0100000US.04000%7C0400000US24
  2. ^ a b c d e f g h i j k https://web.archive.org/web/20111028064539/http://2010.census.gov/2010census/data/apportionment-pop-text.php
  3. Population Estimates Program, https://www.census.gov/programs-surveys/popest.html
  4. Belgium. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
  5. ^ a b U.S. Census Bureau, August 26, 2008
  6. Les Christie: Where to find the fattest paychecks. money.cnn.com. Cable News Network, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. november 8.)
  7. Business in Maryland: Biosciences. Maryland Department of Business & Economic Development. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
  8. Maryland Facts. Kids Room. Maryland Office of Tourism. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
  9. Azt a területet nevezik így, ami után a folyók zuhatagossá válnak és már nem navigálhatóak
  10. The South As It's Own Nation. League of the South, 2004. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  11. Beck, John; Randall, Aaron; and Frandsen, Wendy: Southern Culture: An Introduction (PDF) pp. 14–15. Carolina Academic Press, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  12. Maryland's Name. Maryland at a Glance. Maryland State Archives. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
  13. "Indentured Servants and the Pursuits of Happiness". Crandall Shifflett, Virginia Tech.
  14. John Esten Cooke. Virginia, a history of the people. Houghton, Mifflin, 208–216. o (1883. február 25.) 
  15. History - Seventeenth Century through the Present. Anne Arundel County—Citizens Information Center, 2003
  16. Peter Kolchin, American Slavery: 1619-1877, New York: Hill and Wang, 1993, 81-82. o.
  17. Troy, David: The Story of the 15th Amendment in Maryland (angol nyelven). Maryland State Archives, 1996 (Hozzáférés: 2010. március 31.)
  18. State Economic Growth Widespread in 2006 (PDF). bea.gov. U.S. Department of Commerce: Bureau of Economic Analysis. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
  19. U.S. Poverty Rate Drops; Ranks of Uninsured Grow washingtonpost.com.
  20. Maryland is ranked as richest state baltmioresun.com.
  21. US Poverty Rate Declines Significantly FOXNews.com.
  22. Bls.gov; Local Area Unemployment Statistics
  23. Turner Brinton, "April-editions/060405-Wednesday/ImmigrateDebate_CNS-UMCP.html Immigration Bill Could Impact Maryland," Capital News Service, 5 April 2006. Hozzáférés ideje: 22 July 2007.
  24. Yau, Jennifer: The Foreign Born from Korea in the United States. Migration Policy Institute, 2007 (Hozzáférés: 2007. december 23.)
  25. About Us: Korean Americans in Maryland. Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health. (Hozzáférés: 2007. december 23.)
  26. Italian American Population in All 50 States. Niaf.org. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)
  27. Minority population surging in Texas. msnbc.com. Associated Press, 2005. augusztus 18. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
  28. Antietam National Battlefield honlapja
  29. Maryland (magyar nyelven). usatravel.hu. (Hozzáférés: 2010. március 29.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat.