Indiana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Indiana
Indiana zászlaja
Indiana zászlaja
Indiana címere
Indiana címere
Közkedvelt elnevezés: The Hoosier State
Mottó: The crossroads of America (angol) – Amerika keresztútja
Map of USA highlighting Indiana.png
Közigazgatás
Fővárosa Indianapolis
Legnagyobb város Indianapolis
Kormányzó Mitch Daniels (R)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés IN
ISO 3166-2 US-IN
Felvétel az Unióba
sorrendben 19.
dátuma 1816. december 11.
Rangsor
terület szerint 38.
népesség szerint 14.
népsűrűség szerint 16.
Népesség
Népesség 6 483 802 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 65,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 94 321 km²
ebből víz 1,5 %
Időzóna

EST: UTC-5[2]

CST: UTC-6/-5[3]
Szélesség é. 37°47' – é. 41°46'
Hosszúság ny. 84°49' – ny. 88°4'
Kiterjedés
kelet-nyugati 225 km
észak-déli 435 km
Domborzat
legmagasabb pont 383 m
átlagmagasság 210 m
legalacsonyabb pont 98 m
Indiana weboldala

Indiana az Amerikai Egyesült Államok 19. tagállama. Az Egyesült Államok középnyugati államai közé tartozik. A 6,3 milliónyi lakosságával a 17.,[4] területét tekintve a 38., s egyben az egyik legkisebb szárazföldi állam az Appalache-hegységtől nyugatra. Fővárosa Indianapolis.

Indiana változatos állam néhány város központtal, kevés számú ipari várossal és nagyszámú kisebb-nagyobb falvakkal.

Sportcsapatai és atlétikai eseményei nemzeti szinten ismertek, ilyenek a National Football League, az Indianapolis Colts, a Super Bowl XLI, a National Basketball Association, az Indiana Pacers és az Indianapolis 500 motorsport és autóversenyek.

Az állam nevének jelentése: "az indiánok földje" (Land of the Indians), vagy szimplán indán föld. A név eredete az 1800-as évek elejéről származik, amikor létrehozták az Indiana Territory-t, amikor a territórium el nem ismert indián föld volt.[5]

Indiana állam táblája

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiana területét már időszámításunk előtt 8000-ben nomád őslakosság népesítette be. Az idők során különféle törzsek uralták. 900 körül a Mississippi-kultúra virágzott ezen a területen is, mintegy 30 000 lakossal. Mesterséges dombokat létesítettek, nagy városokat, templomokat, temetkezési helyeket építettek. A civilizáció kb. az 1450-es évek körül eltűnt.[6]

Lejegyzett történelem csak az európaiak megjelenésével kezdődött. A területet Franciaország szerezte meg, és az 1670-es évektől francia gyarmat volt. A száz éves francia uralom és a francia–indián háború után az állam felett a Egyesült Királyság gyakorolta az ellenőrzést. A brit felügyelet rövid életű volt, s a terület kormányzását átvette az újonnan alakult Egyesült Államok mindössze 20 évvel az függetlenségi háború után.

Amikor Indiana az Egyesült Államok birtoka lett, összesen csak két állandó európai település létezett, Clark's Grant és Vincennes. Az Államok azonnal hozzálátott az új terület benépesítéséhez és fejlesztéséhez. Amikor 1800-ban létrejött az Indiana Territory, az állam már nagyjából benépesült. Elsőként William Henry Harrison kapta meg a kormányzói kinevezést, aki azonnal hozzálátott az indián földek felvásárlásához. Ez általános elégedetlenséget váltott ki, s csakhamar a tecumseh háborúhoz és az 1812-es indián háborúhoz vezetett.

1816-ban Indiana az Unió 19. tagállama lett. Ezután a kormány nagyszabású terveket készített arra, hogy a vadonból fejlett, virágzó államot teremtsen. A kormányzat tervet dolgozott ki az utak, vasutak, vízi utak és állami iskolák építéséhez, amely pénz hiányában a tönk szélére sodorta az államot. Az 1850-es években az állam lakosainak száma meghaladta az egymilliót, s az ambiciózus tervet végül sikerrel végrehajtották.

Az polgárháború idején Indiana fontos politikai szerepet játszott, katonái jelen voltak szinte minden fronton.

A polgárháború után szintén kulcsszerepet töltött be, s az elnökválasztások idején mint "hintaállam" (swing state), a központi kormányt befolyásolhatták szinte majdnem teljes három évtizedig.[7] A polgárháború után megindult az ipar fejlődése is, amely az állam északi részén gyorsabb ütemben történt. Az üzemek, gyárak létesítésével, a munkaerő növekedésével jelentősen hozzájárult az Egyesült Államok szakszervezetének létrejöttéhez, s a munkásmozgalmak megszervezéséhez.[8]

A 20. század elején Indiana erősen iparosított állam lett, s gyárakat, manufaktúrákat építettek. Az 1930-as világválság idején Indiana fejlődése is megrekedt, majd visszaesett. Ezt követően megindultak az utak és az Indianapolis Motor Speedway építése, s az autógyártás megkezdése a városok növekedéséhez vezetett.[9]

A második világháború idején az állam kilábalt a megpróbáltatásokból, s ismét növekedésnek indult. A 20. század második felében gyógyszeripara (Eli Lilly and Company) fejlődésnek indult, s más üzemekkel együtt nemzeti szinten nevet szerzett magának.[10]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiana térképe
Wabash folyó
Indiana Dunes National Lakeshore

Indiana határai északon Michigan állam és a Michigan tó, keleten az Ohio folyó, délen Kentucky és az Ohio folyó, nyugaton Illinois. Indiana a Nagy-tavak egyik állama.

Ohio, Indiana és Illinois északi határait eredetileg a Michigan tó legdélibb csücskénél húzták meg. Miután ez a határvonal nem biztosított elérhetőséget a Michigan tóra, az északi határt 16 km-rel északabbra tolták, így Ohio és Illinois északi határát is kiterjesztették.[11]

A 764 km hosszú Wabash folyó északkelet-délnyugat irányban kettészeli az állam területét, mielőtt délnek kanyarodik és folytatja útját többnyire Indiana és Illinois határán. A kedvelt folyóról sok dalt írtak a helyi lakosok.[12][13] A Wabash folyó a leghosszabb folyó Mississippi folyótól keletre. Az Ohioba ömlik, s mellékfolyója a White folyó, amely cikk-cakkban folyik közép Indianan keresztül. A Wabash a leghosszabb egyedülálló folyó Hungtington duzzasztótól az Ohioig a Mississippitől keletre.

Az államnak 24 mesterséges víztározó tava és több száz természetes tava van, amely ellenőrzése a National Park Service vagy a United States Forest Service alá tartozik.[14][15]

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • George Rogers Clark National Historical Park, Vincennes városában,
  • Indiana Dunes National Lakeshore, Michigan City közelében,
  • Lincoln Boyhood National Memorial, Lincoln City-ben
  • Hoosier National Forest, Bedford-ban.

Észak-Indiana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Indiana

Az állam északnyugati sarka a Chicago Metropolisz körzethez tartozik, s közel egymillió lakosa van.[16]Lake, Porter, La Porte és Indiana megyék a Michigan tó partján Chicago külvárosának számítanak. Porter és Lake megyékre úgy is hivatkoznak, mint a "Calumet régió". A nevet a Grand Calumet és a Little Calumet folyóktól kölcsönözte, amelyek keresztülfolynak a megyéken. Villamos vasút vezet Chicagóból a Déli Band között.[17]

Homokdűnék és ipari területek váltogatják egymást a Michigan tó ezen partszakaszán. Az ipari létesítmények közötti parkok, többek között a Indiana Dunes National Lakeshore és a Indiana Dunes State Park, a természet csodái. Felszíne egyenetlen, dombok és süllyedések váltogatják egymást.[18]

A Kankakee folyó halad keresztül Észak-Indianán, mintegy "demarkációs" vonal a város és a külvárosok között.[19] Mielőtt a Kankakee mocsarat lecsapolták, hogy alkalmassá válljon mezőgazdasági művelésre, ez volt a legnagyobb édesvízű mocsár az Államokban.[20] Kankakee déli része préri, a Grand Prairie keleti sarka, amely kiterjed Iowa és Illinois államokra is.[21] A prérityúk és az amerikai bölény hazája volt, de ezek mára ma már mint vadállomány kihaltak.

A legtöbb északi és közép Indiana-i terület lapos mezőgazdasági terület elszórtan kis varosokkal, mint pl. North Manchester.

A South Bend metropoliszkörzet Észak-Indiana kereskedelemi központja, melyet úgy is ismernek, mint Micsiana. Városai Elkhart, Mishawaka, Goshen és Warsaw. Fort Wayne, az állam második legnagyobb városa az állam északkeleti részén fekszik, s a terület szállítási központja. Más városok még ezen a területen Hungtington és Marion. Fort Wayne-től keletre egy lapos terület van, amely korábban a Great Black Swamp (mocsár) volt.[22]

Észak-Indiana számos tava a gleccserek maradványa, melyek az államot fedték több ezer évvel ezelőtt. Ilyen például a Glacial Maumee tó, a James tó mellett a Pokagon State Parkban, a Maxinkuckee tó, Wawasee tó és Tippecanoe tó. A Wawasee tó a legnagyobb, míg a Tippecanoe tó a legmélyebb természetes tava Indianának. Mindkét tó Kosciusko megyében, míg a Chain O' Lakes State Park Noble megyében van, s 11 tóból áll, melyeket természetes csatorna köt össze.

Közép-Indiana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indianapolis, mészkő
Közép-Indiana farmok

Az állam fővárosa, Indianapolis az állam középső részén helyezkedik el. Sok gyorsforgalmú út szeli keresztül, ezért kapta az állam a nevét: "The Crossroads of America" (Amerika útkereszteződése).[23] A terület más kisebb és nagyobb városai Anderson, Avon, Beech Grove, Bloomington, Brownsburg, Carmel, Castleton, Clermont, Columbus, Crawfordsville, Cumberland, Danville, Fishers, Frankfort, Franklin, Greenwood, Greenfield, Homecroft, Kokomo, Lafayette, Lawrence, Lebanon, Mooresville, Muncie, Noblesville, Plainfield, Richmond, Southport, Speedway, Terre Haute, West Lafayette és Zionsville.

A vidéki területek tipikus négyszögletes földekből és erdőkből állnak. Közép-Indiana felszíne kissé változatosabb alacsony dombjaival és a gleccserek által kivájt szurdokokkal. Sok ilyen szakadék található középnyugat Indianaban, különösen a Sugar Creek mentén a Turkey Run State és a Shades State Parkokban.

Dél-Indiana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evansville, az állam harmadik legnagyobb városa Indiana délnyugati sarkában fekszik. Ez az ún. tri-state area (három állam területe), amely alatt Illinois, Indiana és Kentucky államokat értik. Dél-közép városai: Clarksville, Jeffersonville és New Albany, melyek a Louisville (Kentucky) metropolisz vonzáskörébe tartoznak. Vincennes, az állam legidősebb városa a Wabash folyó partján épült. A terület más városai Aurora, Austin, Bedford, Bicknell, Boonville, Chandler, Bloomfield, Corydon, Fort Branch, French Lick, Haubstadt, Huntingburg, Jasper, Lawrenceburg, Linton, Loogootee, Madison, Mitchell, Mount Vernon, Newburgh, Oakland City, Owensville, Paoli, Petersburg, Princeton, Rising Sun, Rockport, Salem, Santa Claus, Scottsburg, Sellersburg, Seymour, Sullivan, Tell City, Vevay és Washington.

Dé-Indiana farmokból, erdőkből és dombkból áll. Különösen a Louisville-hez közel eső terület dimbes-dombos. A Hoosier National Forest 80,900 ha védett terület dél-közép Indianában.

Knobstone Escarpment dombok sorozata, amelyek párhuzamosan húzódnak az Ohio folyóval

Wyandotte barlang

Legalacsonyabb területe a Wabash és az Ohio egymásba folyásánál van, amely otthont ad sok növény- és állatfajtának, amelyek normálisan csak a Mississippi alsó folyásánál és a Gulf Coast térségében honosak.[24] Browns megye ismert az őszi színekben pompázó dombjairól. Székhelye Nashville (Indiana). Harrison és Crawford megyék érdekessége a híres Wyandotte, Marengo és Squire Boone Caverns (barlangok).

Dél-Indiana kőzete a mészkő, így számos mészkőbarlangot találhatunk ezen a területen. Építőanyagként is felhasználják, s itt vannak az Államok egyik legnagyobb mészkőbányái.[25]

Indiana megyéi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiana éghajlata párás kontinentális, forró párás nyárral és enyhe vagy hideg téllel. Déli részén az időjárás kissé melegebb, s a határ közelében párás szubtrópusi.

A nyári átlagos nappali hőmérséklet 29 °C, az átlagos éjszakai hőmérséklet 16 °C. A téli időjárás egy kicsit változatosabb, de általában enyhe vagy hideg a tél. Az állam északi részén január a leghidegebb hónap, s a legalacsonyabb nappali hőmérséklet -8 °C az állam legnagyobb területén.[26]

Az állam egész évben bőséget csapadékot kap, 1 000 mm-t, márciustól augusztusig viszont az átlagnál valamennyivel több eső esik. A viharok nem ritkák. Annak ellenére, hogy a terület nem kap annyi havat, mint a környező államok, hóviharok előfordulnak, különösen az északi részen. Az 1978. évi hóvihar az egész államon keresztülvonult, míg a 2004-es csak az Ohio völgyét érintette. Az esőzések eredményeképpen 2005. januárjában a White, Wabash és Ohio folyók megáradtak s kiöntöttek.

Évente átlagosan 40-50 nap van viharos tevékenység, és márciusban s áprilisban erős viharok. Annak ellenére, hogy nem része a "Tonardo Alley"-nek, a Nagy-tavak miatt fogékony a tornádó kialakulására.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiana népsűrűségi térképe
Indiana kor és nem szerinti megoszlása
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1800 2 632
1810 24 520 831,6%
1820 147 178 500,2%
1830 343 031 133,1%
1840 685 866 99,9%
1850 988 416 44,1%
1860 1 350 428 36,6%
1870 1 680 637 24,5%
1880 1 978 301 17,7%
1890 2 192 404 10,8%
1900 2 516 462 14,8%
1910 2 700 876 7,3%
1920 2 930 390 8,5%
1930 3 238 503 10,5%
1940 3 427 796 5,8%
1950 3 934 224 14,8%
1960 4 662 498 18,5%
1970 5 193 669 11,4%
1980 5 490 224 5,7%
1990 5 544 159 1%
2000 6 080 485 9,7%
2010 6 483 802 6,6%

A 2006. évi U.S. Census becslései alapján Indiana lakosainak száma 6 313 520 fő volt, amely 0,8%-os növekedést jelent (233 520 fő). Ha a 2000. évi adatokat vesszük alapul, akkor a növekedés aránya 3,8%-ot mutat.[27] Ebbe beleértendő a természetes növekedés is, ahol a születések száma 541 506, s a halálozások száma 344 778 volt. Ebben az időszakban az áttelepülők száma 68 935 volt, s az országon belüli áttelepülések mintegy 17 818-vel csökkentették a lakosság számát.

Indiana központi lakossága Hamilton megye Sheridan városában tömörül.[28]

A lakosság 1990-től leginkább Indianapolis környező megyéiben telepedtek le, az állam leggyorsabban növekvő megyéiben. Ezek: Hamilton, Hendricks, Johnson és Hancock megyék.

Evenville megyéinek lakossága a 2005. évi felmérések szerint csökkent, de az újabb adatok szerint ismét növekedésnek indult.

Származás szerinti megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chandler és Warrick megyékben találhatjuk a legnagyobb ázsiai, hispániai vagy latin származású és afro-amerikai közösségeket. E két megye lakossága az elmúlt 15 év alatt megduplázódott.

A 2005. évi U.S. Census felmérése alapján a külföldön születettek száma 242 281 fő, az összlakosság 3,9%-át tette ki.[29]

A legnagyobb etnikai csoportot német származásúak képviselik 22,7%-kal. A következő csoport az őslakos amerikaiak 12%-kal. Az angol származásúak aránya 8,9%, az íreké 10,8%, a lengyeleké 3,0%-os részarányt mutat.[30]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indianaban a római katolikus egyház 836 009 tagot számlál, így a legnagyobb vallásos gyülekezet, de a különféle protestáns egyházak együttesen több tagot tartanak nyilván. A legelterjedtebb a protestáns vallás; a 2000. évi adatok szerint a United Methodist Church (Egyesült Metodista Temnplom) 288 308 követővel.[31]

A Graduate Center tanulmánya szerint a vallási megoszlás részaránya a következő: római katolikusok 20%, különböző baptista templomok 14%, más keresztény vallás 10%, metodista 9%, lutheránus 6%, 16% szekuláris.[32]

Az államban több, egyházi tulajdonban lévő egyetem van. Ilyen például a University of Notre Dame. Dél-Indianában több katolikus monostor található (St. Meinrad Archabbey).

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Angel hill: A legkorábbi fennmaradt leletek az őslakosság kultúrájáról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. Öt megye nem hivatalosan az EDT-hez igazodik
  3. (északnyugat és délnyugat széle)
  4. States ranked by population density
  5. Stewart, George R.. Names on the Land: A Historical Account of Place-Naming in the United States, Sentry edition (3rd), Houghton Mifflin, p. 191. o [1945] (1967) 
  6. Josephy, Alvin M.. The Indian Heritage of America. Houghton Mifflin Books, 108. o (1991). ISBN 0395573203 
  7. 1888 Overview p.4, HarpWeek. Retrieved on May 13, 2008
  8. Gray, Ralph D.. Indiana History: A Book of Readings. Indiana: Indiana University Press, 202. o (1995). ISBN 025332629X 
  9. History of the Indianapolis Motor Speedway :: Where America Learned To Race®. IMS LLC. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
  10. Eli Lilly and Company: ''Milestones in Medical Research. lilly.com. (Hozzáférés: 2008. május 24.)
  11. Meinig, D.W. (1993). The Shaping of America: A Geographical Perspective on 500 Years of History, Volume 2: Continental America, 1800-1867. New Haven: Yale University Press. ISBN 0-300-05658-3; pg. 436
  12. Ozick, Cynthia. „MIRACLE ON GRUB STREET; Stockholm.”, The New York Times, 1986. október 9. (Hozzáférés ideje: 2006. október 19.) (Angol nyelvű) 
  13. Fantel, Hans. „SOUND; CD'S MAKE THEIR MARK ON THE WABASH VALLEY”, The New York Times, 1984. október 14. (Hozzáférés ideje: 2006. október 19.) (Angol nyelvű) 
  14. Indiana. National Park Service. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  15. Hoosier National Forest. United States Forest Service. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  16. Northwest Indiana Population Data. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  17. Our History. Northern Indiana Commuter Transportation District. (Hozzáférés: 2006. október 19.)
  18. Jackson, 211
  19. Hudson, John C.. „Chicago: Patterns of the metropolis”, Indiana Business Magazine, 2001. május 1. (Hozzáférés ideje: 2006. október 19.) (Angol nyelvű) 
  20. Jackson, 190
  21. Jackson, 189
  22. Jackson, 201
  23. Verespej, Michael A.. „The atlas of U.S. manufacturing”, 2000. április 3. (Hozzáférés ideje: 2006. október 19.) (Angol nyelvű) 
  24. Jackson, 177
  25. Lawrence County Limestone History. Lawrence County, Indiana. (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)
  26. Indiana State Climate Office. agry.perdue.edu. Last accessed November 11, 2006.
  27. Table 4: Cumulative Estimates of the Components of Population Change for the United States, Regions and States: April 1, 2000 to July 1, 2006
  28. Population and Population Centers by State. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2006. november 21.)
  29. Census: Indiana, United States
  30. Census: DP-2. Profile of Selected Social Characteristics: 2000
  31. http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/18_2000.asp
  32. American Religious Identification Survey. The Graduate Center. (Hozzáférés: 2006. december 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]