Virginia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Virginia
(Commonwealth of Virginia)
Virginia zászlaja
Virginia zászlaja
Virginia címere
Virginia
címere
Közkedvelt elnevezés: Old Dominion
Mottó: Sic semper tyrannis (latin) – Így jár minden zsarnok
Map of USA highlighting Virginia.png
Közigazgatás
Fővárosa Richmond
Legnagyobb város Virginia Beach
Kormányzó Ralph Northam (D)
Hivatalos nyelv angol[1]
Himnusz Our Great Virginia
Postai rövidítés VA
ISO 3166-2 US-VA
Felvétel az Unióba
sorrendben 10.
dátuma 1788. június 25.
Rangsor
terület szerint 35.
népesség szerint 12.
népsűrűség szerint 14.
Népesség
Népesség8 382 993 fő (2015)[2] +/-
Népsűrűség69,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen110 862 km²
ebből víz7,4 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 36°31' – é. 39°37'
Hosszúság ny. 75°13' – ny. 83°37'
Kiterjedés
kelet-nyugati690 km
észak-déli320 km
Domborzat
legmagasabb pont1746 m
átlagmagasság290 m
legalacsonyabb pont0 m
Virginia
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Virginia
témájú médiaállományokat.

Virginia (hivatalos angol nevén Commonwealth of Virginia[3]) az Amerikai Egyesült Államok egyik alapító tagállama. Az USA délkeleti részén helyezkedik el, a történelmi Délen. Nevét I. Erzsébet angol királynőről, a „Szűz Királynőről” (the Virgin Queen) kapta.

Virginia fővárosa Richmond, legnépesebb városa Virginia Beach.

Földrajz[szerkesztés]

Történet[szerkesztés]

Virginia állam területére az első emberek 12 ezer évvel ezelőtt érkeztek. A legrégebbi állandó települések 5000 évvel ezelőtt jelentek meg, a mezőgazdaság kezdetei pedig kb. 900 tájékán jelentek meg. 1500 körül az algonkin indiánok több nagy települést alapítottak, például Werowocomocót. Nyugaton a sziúk, északon és délen az irokézek vették körül a területet, akik fenyegetést jelentettek, ezért 1570 körül törzsszövetséget hoztak létre a póhetenek. Ők irányítottak 30 kisebb törzset és 150 települést, az 1600-as évek elején létszámuk 13-14000 között alakulhatott.

A környéken már korábban is jártak felfedezők. A XVI. század során előbb spanyol jezsuiták, majd I. Erzsébet királynő megbízásából Sir Walter Raleigh. Utóbbi egy kolónia létrehozását tervezte Spanyol Floridától északra. Expedíciója 1584-ben indult, tőle eredeztetik az állam nevét, amellyel Erzsébet királynőre utalt - mások szerint összefüggésben van a "Wingandacoa", illetve a "Wingina" kifejezésekkel. Kezdetben ezzel a névvel illették a ma Dél-Karolinától Maine-ig húzódó területet, valamint Bermuda szigetét. Később módosították ezeket a határokat. 1606-ban a The London Company kapta meg a terület kolonizálásának jogát. Ők alapították az első állandó brit települést Amerikában, Jamestown-t, melyet I. Jakab király után neveztek el. 1619-ben a terület nagyobb autonómiát vívott ki magának, amikor létrejött lakosaiból szervezve a Polgárok Gyűlése. Amikor 1624-ben tönkrement a The London Company, a gyarmat közvetlenül a korona uralma alá került.

Kezdetben az élet nem volt egyszerű: sokan éhenhaltak az 1609-es nagy éhínség során, mások az angol-póheten háborúban vesztették életüket. Az 1622-es indián mészárlás volt az, amely megváltoztatta az addigi békés, de legalábbis semleges attitűdöt az indiánokal szemben. Addigra a kezdeti hatezer telepesből alig 3400 maradt életben. Mivel Európában megnőtt a kereslet a dohány iránt, ez felgyorsította az újabb telepesek és a rabszolgák érkezését. Kezdetben az önkéntes rabszolgaság volt az általános, amikor az Újvilágba érkezés költségeit mintegy ledolgozhatta az illető, és ha kitelt az ideje, szabad lehetett. 1619-ben így indult meg az afroamerikaiak beáramlása is, azonban a gyakorlat megváltozott, amikor egy John Punch nevű illetőt szökési kísérlet miatt örökös rabszolgasára ítéltek. Virginiában először 1661-ben és 1662-ben hoztak törvényt az örökös rabszolgaságról, az anya társadalmi státuszától függően továbbörökíthetően.

1676-ban Nathaniel Bacon vezetésével lázadás tört ki, mely során a munkások az uralkodó osztály ellen fordultak. A lázadók ellenezték az őslakosokkal szemben folytatott addigi politikát is. Ennek eredményeképp 1677-ben aláírtak egy szerződést, melyben rögzítették, hogy mindazon törzsek, akik elfogadják a brit korona fennhatóságát a területek felett, azok megtarthatják földjeiket, vadászhatnak, halászhatnak, hadsereget tarthatnak. 1693-ban alapították a College of William & Mary intézményt, Észak-Amerika második legrégebbi egyetemét, Williamsburg városában, amely a gyarmat fővárosa lett. 1747-ben virginiai spekulánsok megindították a betelepülést és a kereskedelmet Ohio felé. Franciaország, amely a területet Új-Franciaországhoz tartozónak nyilvánította, ezt fenyegetésnek vette, és az itt eszkalálódó konfliktus végül a hétéves háborúnak is része lett.

A háború után a brit parlament újabb adókat szavazott meg, amit a gyarmatokon nehezen szíveltek. A Polgárok Gyűlésén elégedetlenségi mozgalom indult, és kijelentették, hogy nem fizetnek adót, ha a parlamentben nincs képviseletük. Virginia és a többi gyarmat összefogtak 1773-ban, és a következő évben az állam már delegáltakat küldött a kontinentális kongresszusba. Miután 1774-ben a királyi kormányzó feloszlatta a Polgárok Gyűlését, a lázadók nemzetgyűléseket (konvent) tartottak, melynek során 1776. május 15-én kikiáltották függetlenségüket Nagy-Britanniától. Megalkották saját alkormányukat, egy másik virginiai, Thomas Jefferson pedig a Függetlenségi Nyilatkozat egyik alkotója lett. A gyarmat hadseregét George Washington vezette. Ekkor helyezték át az állam fővárosát Riochmondba, hogy védettebb legyen, mint a tengerparti Williamsburg. 1781-ben győzelmet arattak, így Virginia ténylegesen is elnyerte függetlenségét.

Főként virginiaiak írták az Egyesült Államok Alkotmányát, amit 1788-ban ratifikáltak. Kezdetben Virginiának volt a legtöbb képviselője a Képviselőházban, és mivel az Egyesült Államok első elnökei is itt születtek, ezért az állam jelentősége nagy volt. 1790-ben Marylanddel együtt lemondtak területük egy részéről, hogy a különleges jogállású District of Columbia ott jöjjön létre. A saját részét Virginia 1846-ban visszakövetelte.

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Az állam „az elnökök anyja”-ként is ismert, mivel nyolc amerikai elnök született itt (George Washington, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe, William Henry Harrison, John Tyler, Zachary Taylor, Woodrow Wilson), több, mint bármely más államban. Az „államok anyjának” is hívják, mert több mai állam egyes területei eredetileg Virginia részei voltak, köztük Kentucky, Indiana, Illinois, Nyugat-Virginia és Ohio.

Az államban 1897-ben és 2011-ben is nagy földrengés volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. § 1-511. English designated the official language of the Commonwealth. law.lis.virginia.gov. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  2. Population Estimates Program
  3. What's the difference between a commonwealth and a state? (angol nyelven). www.merriam-webster.com. (Hozzáférés: 2019. június 11.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Virginia
A Wikimédia Commons tartalmaz Virginia témájú médiaállományokat.